Laikusként első hallásra hajlamosak vagyunk arra asszociálni, hogy az izomgyengeség nem más, mint az edzőtermeket hírből sem ismerő puhány emberek izomzatának kidolgozatlan állapota. Az izomgyengeségnek azonban vajmi kevés köze van az akaraterőhöz, vagy ahhoz, hogy valaki edz-e rendszeresen, vagy sem.
Általánosságban akkor beszélhetünk izomgyengeségről, amikor valakinek olyan csökkent mértékű izomerővel kell a mindennapjait élnie, ami komoly nehézségeket okoz számára. Ennek pedig többféle oka is lehet. Előfordulhat, hogy különböző neurológiai vagy krónikus betegségek állnak a hátterében, vagy egészen egyszerűen maga az idősödés okozza az izomgyengeséget.
Az izomgyengeséget két csoportba lehet sorolni. Az egyik a valódi izomgyengeség, ami során az izom által kifejtett erő sokkal kevesebb, mint ami elvárható lenne. Ezek közé tartozik az izomdisztrófia is. Ebben az esetben az gyengeséget izomdegeneráció okozza, melynek hátterében génhiba áll. A másik az érzékelt izomgyengeség, amikor több energiára van szükség, hogy az izmok erőt fejtsenek ki. Az izmok normálisak ebben az esetben. Lehet krónikus fáradtság szindróma izomgyengeség következtében. Egy másik csoportosítás az izmok érintettsége szerint lehet proximális ( a törzshöz közel helyezkedik el), vagy disztális ( törzstől távolabbi).
Az izomgyengeség számos okból eredhet:
- Veleszületett betegségek ( pl. Duchenne- izomsorvadás)
- Traumák ( pl. gerincvelő sérülés)
- Infekció ( pl. polimyelitis)
- Autoimmun betegségek ( pl. myasthenia gravis)
- Neurológiai betegségek ( pl. Parkinson kór)
- Vitaminhiány ( pl. B12 – vitamin)
- Drogok és gyógyszerek mellékhatásai
- Cukorbetegség
- Túlzott alkoholfogyasztás
- Időskori izomveszteség
Az izomgyengeségnek hat súlyossági fokozata van. A nulladik szint az izomösszehúzódás hiányát mutatja, az ötös fokozat a normális izomműködést jelzi.
Milyen tünetei lehetnek az izomgyengeségnek?
- Az erőkifejtés csökkent képessége
Amikor azt tapasztaljuk, hogy egy tárgyat, amelyet normál esetben nem lenne probléma megemelni, még megmozdítani is alig tudunk, vagy hogy szinte minden vonatkozásban fokozott erőfeszítésre van szükségünk a mindennapi élethez.
- Mozgáskoordinációs problémák
Előfordulhat, bár nem tartozik a leggyakoribb esetek közé, hogy az izomgyengeségben szenvedőknél mozgáskoordinációs problémák alakulnak ki, ami sajnos nagyon komoly balesetveszéllyel is járhat mind a környezetére, de elsősorban önmagára nézve.
- Izomrángás
Izomgyengeségnél előfordulhat, hogy az izmok instabil állapotba kerülnek, amelynek akár izomrángásos következményei is lehetnek.
- Általános fáradtság
Az izomgyengeség leggyakoribb tünetei közé tartozik, hogy a betegségben érintett személyek folyamatos levertségre, fáradtságra panaszkodnak. Ennek az a legfőbb oka, hogy izomgyengeség esetén az izmoktól fokozott igénybevételt követelnek meg az általános életfunkciók és a mindennapi élet legáltalánosabb tevékenységei is, ami érthető módon kimeríti a szervezetet. Ez az erőtlenség, gyengeség és fáradtságérzet a test bármely pontján jelentkezhet.
- Izomzsugorodás
- Izomgörcsök
- A mozgások lassúsága
Az izomgyengeség mint neurológiai betegség
Előfordulhat, hogy az izomgyengeség hátterében valamilyen neurológiai probléma húzódik meg. Általában a neuromuszkuláris rendszer zavaraiból, az agy vagy más idegrendszeri betegségekből, az izomzat és az izomrendszer problémáiból alakulhat ki az izomgyengeség.
Az egyik legismertebb és leggyakoribb neuromuszkuláris betegség, amely kiválthatja az izomgyengeséget, az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis), amely azon idegsejtek pusztulásával jár, amelyek az agyból, illetve a gerincvelőből indulva irányítják a test izmait. Az ALS mellett olyan neurológiai betegségek tünete is lehet az izomgyengeség, mint például a Guillain-Barré-szindróma, a Huntington-kór, az izomsorvadás vagy a mára szerencsére szinte már teljesen kivédhető poliovírus okozta gyermekbénulás.
Mit érdemes tudni az izomsorvadásról?
Az izomsorvadás során fokozatosan pusztulnak, végül elhalnak az izomrostok – ezt a folyamatot nevezik atrófiának –, ami az izomfunkciók csökkenéséhez és izomgyengeséghez vezethet. A sorvadásnak lehetnek genetikai mutációs, idegrendszeri vagy daganatos betegségekből fakadó okai, de a vírusfertőzéseket sem szabad kizárni a lehetséges kiváltó tényezők közül.
Az izomgyengeség kezelési módjai
Természetesen, ahogy az izomgyengeséget kiváltó okok is nagyon eltérőek lehetnek, úgy a probléma gyógyítását sem lehet egy sémával megoldani. Szinte minden esetben a kiváltó okokra kell koncentrálni akkor, amikor az izomgyengeség mint következmény tüneteit szeretnénk megszüntetni. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – az izomgyengeség néhány gyógymódját mutatjuk be.
- Gyógyszeres kezelés. A gyógyszerek közül széles skálán mozognak azok, amelyek az izomgyengeség kiváltó okaira fókuszálnak, így például az autoimmun vagy az idegrendszeri betegségek javulására vannak pozitív hatással. Ezek a gyógyszerek azonban általában nem gyógyítják az izomgyengeséget.
- A fizikoterápiás kezelések az izomgyengeség elleni küzdelemben meghatározó szerepet töltenek be, hiszen ezek többsége olyan mozgás- és terápiás technikákat foglalnak magukba, amelyek segítenek megerősíteni az izmokat, javíthatják az egyensúlyérzéket és a mozgáskoordinációt, valamint csökkenthetik az izomfájdalmakat.
- Egyes esetekben hasznos lehet a gyengeséggel érintett végtag ízületének (a térdnek, bokának, könyöknek vagy a csuklónak) a stabilizálása megfelelő ízületi támasszal. A mindennapi használatra kifejlesztett bokatámasz és térdtámasz többek között segít megelőzni az izomgyengeségből eredő baleseteket.
- Sajnos előfordulhat, hogy sebészeti beavatkozásra van szükség az izomgyengeség orvoslása során. Erre elsősorban idegrendszeri károsodás, gerincsérv vagy egyéb sérülés esetén kerülhet sor.
- Első lépésként, az izomgyengeség kezdeti stádiumában, a szakemberek a terápiás kezelések mellett elsősorban életmódváltást szoktak javasolni. Megfelelő mennyiségű pihenéssel, egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással csodákra lehetünk képesek az izomgyengeség elleni küzdelemben.
Az izomgyengeség korai stádiumban történő felismerése
Minél korábban ismerjük fel az izomgyengeség tüneteit és fordulunk szakemberhez a problémánkkal, annál nagyobb eséllyel és annál gyorsabban léphetünk a gyógyulás útjára, de legalábbis lassíthatjuk a visszafordíthatatlan és kedvezőtlen folyamatok kialakulását.
