Alig van olyan ember a világon, akit élete valamely szakaszában ne kínzott volna a derékfájás. Sajnos a mozgásszegény életmód, az egész napos íróasztal mellett ülés, de a reggeltől estig ácsorgás sem segít a derékfájásra hajlamosak helyzetén. Amikor már nagy a baj, bármilyen kezelésnek szívesen alávetnénk magunkat, csak hogy elmúljon a kínzó fájdalom. De mit tehetünk, hogy megelőzzük ezt a rendkívül kellemetlen „népbetegséget”?

A derékfájás valóban népbetegség?

A derékfájás leginkább a harminc éves kor feletti korosztályt érinti, bár gyakran jelentkeznek a tünetek már az egészen fiatalok körében is. Sajnos akinél egyszer kialakult, az jó eséllyel találkozik vele az élete során többször is; sok érintett már nem is hiszi, hogy létezik bármiféle segítség a problémájára, és egyszerűen megtanul együtt élni a fájdalommal. Gyógyír azonban mindig van, csak fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi a derékfájdalom kiváltó oka, hiszen ennek alapján írható elő a megfelelő gyógymód is, és ennek tudatában tehetünk legtöbbet a megelőzésért.

Bármi is a mögöttes ok, tény, hogy a derékfájdalom gyakran szinte elviselhetetlen mértékű lehet, ami szó szerint mozgásképtelenné teheti az embert – és ez bizony elég ijesztő tud lenni. Ehhez képest érthető, hogy ha van némi javulás, sokszor megalkuszunk hosszú távon is egy olyan görnyedt pozitúrával, amiben “nem fáj annyira”. Ám ha nem teszünk ennél többet, és csak a homokba dugjuk a fejünket, azzal valójában csak tovább fokozzuk a bajt: az így kialakuló kényszer testtartás ugyanis számos további probléma okozója lehet.

Mozgásszegény életmód és stressz – a derékfájdalom leggyakoribb okai

A derékfájást hajlamosak vagyunk olyan mozgásszervi betegségnek tekinteni, amelyet alapvetően a csontok és porcok valamilyen elváltozása idéz elő, és csak kis százalékban okoz az izmok helytelen működése. Valójában ennek pont az ellentéte igaz. Derékfájás leginkább akkor fordul elő, ha a tartó izmok gyengesége miatt a gerinc kis ízületei túlterhelődnek, illetve a porckorong kitüremkedése vagy sérvesedése miatt a kilépő ideg nyomás alá kerül. Ilyenkor a csigolyák menti izmok erőn felül megfeszülnek, ez pedig erős fájdalommal jár.

A különböző eredetű és jellegű derékfájdalmak általános kiváltó okai közé tartozik:

Ha fáj a derekunk, és e pontok közül némelyik ismerős számunkra, akkor máris közelebb kerültünk a megoldáshoz – és egy esetleges életmódváltáshoz. 

A derékfájást kiváltó betegségek

Gyakran az ágyéki szakaszban található csigolyák és a keresztcsont, illetve ezek egymáshoz kapcsolódásának tartós elváltozásai okoznak deréktáji fájdalmakat.

Lumbágó

A lumbágó a nem pontosan behatárolható eredetű közönséges derékfájás összefoglaló neve. Ilyenkor derekunk szinte minden apró mozdulatra heves, éles, szúró fájdalommal reagál. A mozgásunk jelentősen beszűkül, és ösztönösen igyekszünk felvenni egy olyan testtartást, amiben a fájdalomérzet csökken. 

Porckorongsérv

Porckorongsérvről akkor beszélünk, amikor a két csigolyát összekötő porckorong elgyengül, deformálódik, ennek következtében pedig kiszakad, és nyomja az ott lévő idegeket. A porckorongsérv egyik leggyakoribb formája az isiász, amely során a deformálódó, kitüremkedő porckorong az ülőideget ingerli, ezért a fájdalom leginkább a farpofákban jelentkezik.

Porckopás

Ha a csontok végét fedő porcfelület elvékonyodik, a csigolyák kis ízületeit alkotó csontvégek egymáshoz súrlódnak, ami hatalmas fájdalommal járhat.

Fájdalomcsillapítás és a derékfájás egyéb kezelési módjai

Tartós derékfájdalom esetén mindenképpen keressünk fel reumatológus vagy ortopéd szakorvost a probléma kivizsgálására, hiszen csak ennek tudatában írható elő a megfelelő gyógymód. A fájdalom- és gyulladáscsökkentők szedése mellett egyéb kezelési formák is szóba jöhetnek, mint például:

A derékfájdalom megjelenésekor igyekezzünk minél jobban kímélni a derekunkat. Fontos, hogy a gyógyuló szakaszban is csak fokozatosan terheljük, és ne kezdjünk el rögtön intenzív fizikai tevékenységet, például nehéz edzéseket végezni. A helyes légzés is rendkívül fontos a kezelés során, hiszen így kap elég oxigént a szervezetünk. Mozgásszegény életforma esetén mindenképpen érdemes elgondolkozni az életmódváltáson: kezdjünk el valamit sportolni, de legalábbis sétáljunk nagyokat; nap közben fontos, hogy az íróasztaltól legalább óránként felálljunk és átmozgassuk az elmerevedett izmainkat, munka közben pedig figyeljünk oda a helyes testtartásra.