Azt mindenki tudja, hogy a modern élet rendkívül stresszes. Ezt szó szerint a saját bőrünkön tapasztalhatjuk. A mindennapi feszültség nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is komolyan megterheli. Utóbbi esetén különösen a mozgásszervekre hat ki a stresszes állapot, amely az izmokat, ízületeket és csontokat érinti leginkább. Stressz alatt nem csak a felfokozott idegállapotot értjük, hanem azt a fajta terhelést is például, amit nap mint nap a hátunkra, vállunkra vagy akár a csípőnkre helyezünk napközben. Gondoljunk csak bele, mennyi időt töltünk görnyedve a számítógép előtt, vagy feszülten összehúzott vállakkal járkálva, amikor aggódunk valami miatt? Ezek a rossz szokások maradandó nyomot hagynak a testünkben.
Hogyan hat ránk a stressz?
Amikor stressz ér minket, a testünk azonnal védekező üzemmódba kapcsol. lyenkor a test az “üss vagy fuss” elvén működik, vagyis az izmaink megfeszülnek és várják a parancsot az agytól. Ez valós vészhelyzetben, valamint rövid távon hasznos lehet, azonban a tartósan fennálló stresszes állapot hatására az izmaink is folyamatosan feszesek maradnak. A stressz hatására bekövetkező izomfeszültség nagyon gyorsan vezet fájdalomhoz, izommerevséghez és rövid időn belül tapasztalhatjuk a nehézkessé váló mozgást és a kezdődő mozgásszervi megbetegedéseket.
A stressz számos formában kihat a testünkre és a mozgásunkra
Leggyakrabban a nyak, váll és hát területén tapasztalunk izommerevséget, ami azonnali kényelmetlenséget okozhat, de hosszú távon is komoly következményekkel járhat. A stressz hatására gyakran rossz testtartás alakul ki, például előreeső vállak vagy megfeszült hát, amelyek krónikus izomgörcsökhöz és mozgásszervi problémákhoz vezethetnek. Ha számítógéppel dolgozunk, gyakran tapasztalhatjuk, hogy stresszesebb időszakokban a csuklónk, kézfejünk is begörcsölhet gépelés vagy az egér használata közben. Az ilyen tünetek később csulkómerevséghez vagy alagút szindrómához (carpal tunnel) is vezethetnek.
A krónikus stressz hatása nem áll meg az izmoknál!
A fentiek mellett még növelheti a szervezetben a gyulladás szintjét is. Amikor stresszesek vagyunk, a szervezetünk folyamatos készenléti állapotban marad, ami fokozza a gyulladásos válaszokat. Ez nemcsak az emésztőrendszer vagy az endokrin rendszer gyulladásához vezethet, hanem az ízületeket is érintheti, súlyosbíthatja az ízületi gyulladást (arthritis), ami mozgásszervi fájdalommal és korlátozott mozgékonysággal jár.
A stressz hatásai azonban nemcsak a fizikai szinten jelentkeznek. Ingerlékenyebbek, türelmetlenebbek lehetünk, ami megnehezíti a mindennapi feladatok elvégzését. Az alvászavarok gyakoriak stressz esetén; ilyenkor a testünk nem képes megfelelően regenerálódni, ami tovább rontja a mozgásszervi problémákat. A tartós stresszben élők fájdalomérzékelése is megváltozik: a kutatások azt mutatják, hogy kisebb fájdalmat is sokkal súlyosabbnak érzékelnek, mint pihentebb állapotban. Ez a megnövekedett fájdalomérzékenység tovább növeli a stresszt, ami újabb izomfeszültséget és gyulladást okoz, tovább rontva a mozgásszervi állapotot.
Hogyan támogassuk mozgásszervi egészségünket stresszes időszakokban?
A stressz és a mozgásszervi betegségek közötti kapcsolat egyértelmű, de szerencsére számos módszer létezik, amelyekkel enyhíthetjük a stressz hatásait és támogathatjuk mozgásszervi egészségünket.
Relaxáció
A relaxációs technikák hatékony eszközök a stressz kezelésére és az izomfeszültség csökkentésére. Ezek a módszerek segíthetnek megnyugtatni az elmét, csökkenteni a szorongást, és ellazítani a testet. A mély légzés különösen hatékony a feszültség oldásában, mivel lassítja a szívverést és segít ellazítani az izmokat.
A testtartás és az ergonómia javítása
A helyes testtartás és az ergonomikus munkakörnyezet kialakítása kritikus a mozgásszervi egészség megőrzésében, különösen, ha stresszes életet élünk. Ne csak a székünk legyen ergonómikus, hanem használjunk olyan billentyűzetet és egérpadot, amely megfelelő támasztást biztosít, ezáltal csökkenti a csuklóra nehezedő nyomást.
A nyújtás segít megelőzni az izmok merevségét, és csökkenti a stressz hatását a testre. Az ülőmunkát végzők számára különösen fontos a hát, a vállak és a csípő rendszeres átmozgatása.
Támasztékok és ortopédiai segédeszközök használata
Amikor már kialakult valamilyen mozgásszervi probléma vagy ha túlterheltnek érzünk bizonyos testrészeket, érdemes megfontolni a támasztékok és ortopédiai segédeszközök használatát.
- Csukló- és könyöktámaszok: akik gyakran gépelnek vagy sok ismétlődő mozdulatot végeznek (például programozás, árufeltöltés) érdemes csukló- vagy könyöktámaszt használniuk.
- A térdtámaszok: különösen hasznosak lehetnek azok számára, akiknek térdízületi problémáik vannak, például porckopás vagy ízületi gyulladás. Ezek a támaszok segítenek stabilizálni az ízületet, és megakadályozzák a további sérüléseket.
- Ha hajlamosak vagyunk a bokasérülésekre vagy tartósan állómunkát végzünk a bokatámasz csökkentheti a fájdalmat és a sérülések kockázatát.
Egészséges életvitel
Az egészséges táplálkozás és az aktív életmód szintén jelentős hatással van a stressz szintjére és a mozgásszervi egészségre. Emellett nem elhanyagolható a minőségi pihenés és alvás sem, hiszen alvás közben működnek a test helyreállító “programjai”, ilyenkor regenerálódnak az izmok és a szövetek.
Pszichológiai támogatás és stresszkezelés
Ha a stressz szintje túlságosan magas, érdemes pszichológushoz vagy terapeuta szakemberhez fordulni. A beszélgetőterápia és a kognitív viselkedésterápia segíthet az érzelmek és stressz kezelésében, ami közvetetten javíthatja a mozgásszervi állapotot is.
Ne feledkezzünk el a hobbikról sem. Azok a tevékenységek, amelyek örömöt okoznak és kikapcsolódást nyújtanak, segítenek csökkenteni a stresszt és javítani az általános közérzetet. Legyen szó olvasásról, kertészkedésről, vagy akár egy sétáról a természetben, ezek mind pozitív hatással vannak a testre és a lélekre egyaránt.