Szervezetünknek a működéséhez folyamatosan energiára van szüksége. Ezt az energiát a sejtek szintjén 95%-ban a mitokondrium állítja elő és raktározza el felhasználásáig. Ha ebben a folyamatban valamilyen diszfunkció lép fel, energiahiányos állapot alakul ki, ami jelenthet szó szerinti kóros kimerültséget, de számos szervi működési zavar, azaz betegség forrása is lehet. Az emberi életút során pedig a mitokondriumok természetes leépülése és pusztulása felelős az öregedésért és végül a halálért.
A sejtek “minierőművei”
A mitokondrium egy saját DNS-sel rendelkező úgynevezett sejtszervecske, mely a vörösvérsejtek kivételével az emberi test minden egyes sejtjében megtalálható. Ennek a henger vagy gömb alakú, néhány mikrométer nagyságú (nagyjából mint egy baktérium) sejtalkotónak az egyik legfőbb feladata, hogy a cukorból, a fehérjéből és a zsírból energiát termeljen, és mint egy akkumulátor, el is raktározza azt. Energiatermelő funkciójának köszönhető, hogy a különböző szervek sejtjeiben igencsak eltérő a mitokondriumok száma: a nagy energiaigényű, azaz intenzív anyagcserét folytató sejtekben több tízezer mitokondrium is található, míg másokban mindössze néhány száz vagy akár csak egyetlenegy van belőle. Ennek megfelelően többek között az idegsejtek, a petesejt és a szívet alkotó sejtek tartalmazzák a legtöbb mitokondriumot.
A mitokondriumok élettani funkciói
A mitokondriumok a szervezet működésében többféle kardinális feladatot látnak el; ide tartozik:
- az energiahordozó molekulák (ATP) termelése,
- a szteroidhormonok előanyagának termelése,
- a glükóz (cukor) szintézise,
- a hemoglobin előanyagának szintézise,
- a sejtek fejlődésének, működésének és pusztulásának programozása.
A mitokondriális funkciózavar okai és következményei
A mitokondriumok évmilliókkal ezelőtt valószínűsíthetően önálló baktériumok voltak, melyek aztán hosszú idő alatt szimbiotikus működésbe léptek a sejtekkel. Erre utal az is, hogy önálló, saját DNS-sel rendelkeznek. Bakteriális jellegükből azonban az is következik, hogy bizonyos fertőzéses vagy gyulladásos állapotokban a szervezet védekező reakciója a mitokondriumot is, mint elpusztítandó kórokozót azonosítja be, és ezért megtámadja azt.
A mitokondriumot károsíthatják
- különböző fertőzések,
- gyulladások,
- egyes gyógyszerek, például antibiotikumok hosszas szedése, citosztatikumok,
- egyéb toxikus anyagok (környezeti mérgek, nehézfémek),
- tartós, nagyfokú stressz,
- túlterheltség,
- tápanyaghiány.
A kialakuló tipikus tünetek, illetve betegségek
A mitokondriumok működési folyamataiban bekövetkező zavar alapvetően a sejtszintű energia termelődésének csökkenését vonja maga után. Ennek következtében általános energia- és immunhiányos állapot, súlyosabb esetben pedig a nagy energiafelhasználású szervek diszfunkciója, megbetegedése lép fel. Ilyenek lehetnek:
- a teherbíróképesség csökkenése, krónikus fáradtság,
- a csökkent immunműködés,
- a testsúlynövekedés,
- a depressziós és burnout tünetek,
- a neurológiai betegségek (például Parkinson-, Alzheimer-kór),
- a vércukorszint zavarai, inzulinrezisztencia, diabétesz,
- a magas vérnyomás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek,
- a hormonális betegségek (például pajzsmirigy-, mellékpajzsmirigy-alulműködés),
- a máj- és veseműködési zavarok,
- a központi idegrendszerből kiinduló zavarok,
- egyes tumoros betegségek.
A mitokondriumok támogatása
Természetesen, mint szinte mindenben, szervezetünk optimális energiaellátásának érdekében is legjobb a megelőzés, amelyben főként a tudatos, egészséges életmód játszik döntő szerepet:
- a kiegyensúlyozott, tápanyagban és vitaminokban, valamint nyomelemekben gazdag és változatos étkezés,
- továbbá a rendszeres sport: a sportolás fokozza a mitokondriumok replikációját, és ezzel nemcsak az immunrendszert és az egészséget támogatja, de az öregedést is lassítja.
A kezdeti tünetek – a krónikus fáradtság és energiahiány – kezelésére javasolható:
- a gyakori étkezés, ami fehérjét, egészséges zsiradékokat és komplex szénhidrátot is tartalmaz,
- Q10 vitamin és L-karnitin bevitele, ill. egyéb mitokondriális vitaminok és ásványi anyagok pótlása (lásd lejjebb),
- szaunázás, hidegterápia, oxigénterápia, infravörös sugarak, infralámpa,
- mérsékelt mozgás, a beteg állapotához igazítva, semmiképpen nem túlterhelve.
Megelőzésként javasolható vitaminok, nyomelemek és étrendkiegészítők:
- antioxidáns vitaminok és nyomelemek: D, A, K, C, Q10 és B-vitaminok, magnézium, szelén, cink, réz,
- növényi mikrotápanyagok és antioxidánsok, melyek megtalálhatóak például az olívabogyóban, feketeáfonyában, gránátalmában, brokkoliban stb.,
- állati kollagén,
- flavonoidok: természetes módon nagy mennyiségben találhatók a gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, magvakban és hüvelyesekben, de étrendkiegészítők formájában is bevihető,
- poliszacharidok (rostok), például keményítő, cellulóz, pektin, glikogén,
- polifenolok: antioxidáns hatású növényi anyagok, melyek semlegesítik az ártalmas szabad gyököket; nagyobb mennyiségben találhatók elsősorban a kávéban, továbbá például a paradicsomban, áfonyában, almában, körtében, burgonyában, padlizsánban.