Van egy láb- és kézdagadással járó betegség Magyarországon, amely egyes becslések szerint közel egymillió embert érint. Ez pedig olyan borzasztóan nagy szám, hogy egy ilyen problémával mindenképpen foglalkozni kell. Ez a betegség nem más, mint a nyiroködéma. A statisztikai adatok szerint a nők legalább három-négyszer akkora eséllyel „találkoznak” a nyiroködéma problémájával, mint a férfiak. Ettől azonban még minden érintettnek rendkívül kellemetlen fájdalmakkal és nehézségekkel kell megküzdenie a betegség megjelenését követően.
Mikor beszélhetünk nyiroködémáról?
A nyirokkeringési zavaroknak, amelyek a nyiroködémák előidézésében komoly szerepet játszanak, eredetüket tekintve kétféle fajtáját különböztetjük meg. Az elsődleges keringési zavarok esetében veleszületett problémáról beszélhetünk, míg a másodlagos nyirokkeringési zavaroknál az ödéma valamilyen betegség következtében alakul ki. Ez utóbbi esetben kialakult duzzanat egyik legfontosabb sajátossága, hogy szerencsére (már ha ilyent lehet egyáltalán egy betegség esetén mondani), mindig kizárólag egy-egy testrészre korlátozódik, vagyis egyszerre szinte soha nem jelenik meg az egész testen.
A láb- és kézdagadás, vagyis a nyiroködéma kialakulásának okai
Amikor egy újszülött úgy jön világra, hogy a nyirokrendszere fejtettségében elmaradások tapasztalhatók, vagy éppen az átlagosnál lényegesen tágabb nyirokerekkel születik, akkor veleszületett, primer nyiroködémáról beszélhetünk. Ez általában akkor fordul elő, ha a családban már volt korábban hasonló probléma, vagy ha egyéb születési rendellenességek is tapasztalhatók az újszülöttnél.
A másodlagos nyiroködémák lényegesen gyakoribbak, mint az elsődlegesek és ennek megfelelően a kiváltói okai is nagyon szerteágazóak lehetnek. Felnőtteknél az egyik leggyakoribb nyiroködémát előidéző fertőzés az orbánc, míg a gyerekeknél a lágyékhajlatban, vagy a hónaljban kialakuló nyirokcsomó gyulladások a legvalószínűbb okozók. Ilyen esetekben ugyanis a nyirokcsomó hegesedését követően a heg gátló tényezőként jelentkezhet a nyirokkeringésnél.
A nyiroködémát az olyan fertőzések, mint például az orbánc is kiválthatják. Ez a betegség akár hirtelen, magas lázzal, hidegrázással kezdődhet, és olyan gyulladást okoz a szervezetben, amely érinthet bizonyos nyirokereket is. Előfordul, hogy ezáltal a nyirokerek tönkremennek, és miután így már nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat, kialakulhat a nyiroködéma.
Poszttraumás nyiroködémáról akkor beszélhetünk, amikor a kiváltó okok között valamilyen baleset áll. Ez lehet például boka, vagy lábszár törés, esetleg valamilyen egyéb csonttörés, de előfordulhat az is, hogy csípő- vagy térdprotézises műtét után alakul ki nyiroködéma.
A nyiroködéma tünetei
A nyiroködéma minden esetben valamilyen duzzanat megjelenését feltételezi. Leginkább a láb, illetve a kézujjak hurkaszerű megvastagodása, illetve a kéz- és lábhát dagadása a legjellemzőbb tünete. A nyiroködéma egyértelmű megállapítását segíti, hogy a probléma minden esetben lokális jellegű és nélkülözi a szimmetriát. Ez azt jelenti, hogy egyrészt vagy csak a kéz, vagy csak a láb dagad, másrészt, ha például mindkét végtagunk, vagyis a bal és a jobb kezünkön is megjelenik a gyulladás, akkor azok mértéke soha nem azonos. További fizikális tünete az ödémának, hogy kialakulásakor viszonylag laza szerkezete van, például könnyen benyomhatjuk az ujjunkkal, és a nyomást követően ezt a benyomott állapotot megtartja. Ha túl hosszú ideig áll fenn az ödémás állapot, akkor az addigi laza szövet szerkezet megkeményedik, kötőszövetessé alakul.
A nyiroködéma kezelési módszerei
Amikor orvoshoz fordulunk azért, hogy megszabadítsanak bennünket a nyiroködémától, sajnos biztosak lehetünk abban, hogy gyógyszeres kezelést nem tudnak majd javasolni számunkra. Annál eredményesebb lehet viszont az ödémával szemben a reakciós és a fizioterápiás módszerek alkalmazása. Az ödémareakciós módszer elsősorban kompressziós terápián, valamint speciális tornagyakorlatok egyvelegén alapul. A kompressziós kezelés célja, hogy csökkentse a kötőszöveti folyadék pangást, valamint aktíválja az izompumpát. Amikor még az intenzív gyógyítási fázisban vagyunk, akkor elsősorban gépi kompresszióval és speciális kompressziós pólyákkal próbálják a szakemberek orvosolni a láb-és kézdagadás ödémás problémáját.
Sajnos gyakori, hogy az emberek elhanyagolják ezt a betegséget és csak későn fordulnak orvoshoz, amikor a probléma már súlyosabb állapotba került. Ha a végtag már „bekeményedett” a duzzadásban, akkor az intenzív kezelés akár 2-3 hétig is eltarthat. A gyógyulási folyamatot azonban minden esetben elősegíti a megfelelő szakember által irányított gyógytorna is.