Minden embernek más az alvásigénye, de a napi nyolc óra pihenés mindannyiunk számára minimum. Szervezetünk ugyanis alvás közben regenerálja magát, raktározza el a fontos információkat, és tölti fel az energiatartalékait. Ha ennél kevesebbet alszunk, az nem csak az egészségünkre és a teljesítőképességünkre, hanem a társas kapcsolatainkra is rossz hatással lehet. Az alvászavar körülbelül minden harmadik embert érint, és számos komoly egészségügyi problémával – például alvási apnoeval vagy depresszióval – is járhat. Cikkünkben körüljárjuk, hogy milyen tünetei vannak, és hogy miként segíthet ezen az alvásdiagnosztika, valamint, hogy mi történik pontosan egy ilyen vizsgálat során?
Milyen tünetek utalnak alvászavarra?
Az alvászavarok négy nagy csoportba sorolhatók:
- inszomniák (álmatlanság, alváselégtelenség)
- hiperszomniák (nappali aluszékonyság)
- paraszomniák (alvás alatti rendellenes mozgásjelenségek)
- alvás-ébrenlét ciklus zavarai
Az alvásra vonatkozó panaszok – döntően inszomniás panaszok – nagyon gyakoriak, főleg idős korban.
Az alvászavarok tüneteit két nagy csoportba sorolhatjuk:
Éjszakai tünetek:
- a hangos horkolás,
- a rendszeres felriadás,
- a gyakori vizelési inger,
- az álmatlanság vagy a nehéz elalvás,
- az alvajárás,
- a rendszeres rémálmok,
- vagy a fogcsikorgatás,
- korai felébredés,
- nyugtalan láb szindróma.
Nappal jelentkező tünetek:
- a folyamatos fáradtság,
- az ingerlékenység,
- a dekoncentráltság,
- az állandó álmosságérzet,
- a teljesítményromlás, egyre nehezebben menő tanulás vagy munka,
- az izzadás a tarkón ébredéskor,
- a magas vérnyomás,
- az ingerlékenység,
- a szorongás,
- az erős, lüktető fejfájás,
- aluszékonyság,
- az izomfájdalom,
- növekvő reakcióidő,
- a gyengeség,
- a romló memória,
- az elhízás,
- a csökkenő libidó vagy szexuális teljesítmény.
Természetesen a felsorolt tünetek nem mindegyike jelentkezik mindenkinél, de ha közülük néhányat rendszeresen tapasztalunk, és azok 3-4 héten keresztül nem enyhülnek, mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulnunk. Ne várjunk vele, hiszen ha ez a probléma nem kerül rövid időn belül kezelésre, akkor előbb-utóbb különféle
- szív- és érrendszeri megbetegedésekkel (magas vérnyomás, stroke),
- diabétesszel,
- emésztőrendszeri panaszokkal,
- mentális problémákkal, többek között depresszióval is számolnunk kell.
Szélsőséges esetben ráadásul nemcsak a saját, hanem mások épségét is kockára tesszük: a megnövekedő reakcióidő miatt a forgalomban sem fogunk tudni olyan gyorsan reagálni a hirtelen helyzetekre, és könnyen okozhatunk balesetet.
Ahhoz, hogy elkerüljük ezt a problémát, és rendszeresen kipihenten ébredjünk reggelente, az alvásdiagnosztika nagy segítségünkre lehet.
Mi az alvásdiagnosztika?
Ma már sok helyen vannak speciális alváscentrumok vagy alvásdiagnosztikai központok, melyek arra szakosodtak, hogy feltérképezzék a különböző alvászavarokat és az azok hátterében meghúzódó lehetséges okokat.
Az alváslaboratóriumi diagnosztika különböző neurológiai vizsgálatokból áll össze, melyeket az orvos olyan speciális gépekkel végez, amelyek alvás közben egyszerre mérik az agyi tevékenységünket és a szerveink működését. A kapott eredményeket általában neurológus szakorvos vagy szomnológus – alvásspecialista – értékeli ki. Ezt követően állítható fel a pontos diagnózis, amely a megfelelő kezelési mód meghatározásának alapját képezi.
Hogyan zajlik az alvásdiagnosztikai vizsgálat?
A vizsgálatra való felkészülés
Rendkívül fontos, hogy az alvásdiagnózis napján:
- kerüljük a koffeintartalmú italok – például a kávé vagy az energiaitalok – fogyasztását, amelyek elősegítik az ébrenlét megtartását.
- Semmiképp se fogyasszunk alkoholt és tudatmódosító szereket.
- Ne aludjunk napközben.
- A vizsgálat előtt kizárólag samponnal mossuk meg a hajunkat – a hajlakk, hajzselé, illetve különféle hajápoló szerek sem javasoltak.
- Hozzuk magunkkal az alvásunkat elősegítő holminkat: például a kispárnánkat, szemtakarót, meleg zoknit stb.
- Mivel egyes gyógyszerek befolyásolhatják a vizsgálat eredményét, előzetesen ezek szedéséről mindenképpen konzultáljunk az alvásszakértővel.
A vizsgálat
Az alvás ideje alatt az asszisztensek egy külön szobában, különféle speciális mérőműszerek segítségével megvizsgálják:
- az alvás közben kibocsátott agyhullámokat,
- a szemmozgást,
- a légzésfunkciót,
- és az izommozgásokat.
Ha esetleg nehezen vennénk alvás közben levegőt, az orvosok hoznak számunkra egy légzéskönnyítő készüléket. Az úgynevezett PAP – pozitív légúti nyomás készülék – gyakorlatilag egy maszk, amit vagy az orra, vagy pedig az arcra illesztenek rá.
Mi történik a vizsgálatot követően?
Az alvásunk során mért adatok összegzése és kiértékelése egy rendkívül komplex és időigényes folyamat, amelyben több szakember vesz részt egyszerre (ideggyógyász, elmegyógyász, tüdőgyógyász, idősek gyógyítására specializálódott orvos) vesz részt. Az akár 1 000 oldalnyi adat közül a poligráfiás vizsgálat az alvás közbeni légzés mozgásokat, a vér oxigén mennyiségét és a perifériás pulzust méri. A poliszomnográfia az alvás mélységét, minőségét és teljes folyamatát méri: az alvásciklusokat, az ébredések gyakoriságát stb.
Az ennek alapján felállított pontos diagnózist személyes találkozó során ismertetik a beteggel, és szükség esetén javaslatot tesznek a lehetséges kezelési módokra.