Sportolás, vagy akár egy hétköznapi mozdulat közben is előfordulhat, hogy köznapi nyelven szólva „kimegy” az ember bokája. Ilyenkor tulajdonképpen nem történik más, mint hogy akaratunk ellenére a bokánk oldalirányban hirtelen elmozdul, aminek eredményeképpen a bokacsontok összetartásáért felelős szalagok kórosan megfeszülnek, vagy akár a legrosszabb esetben el is szakadhatnak. Amikor (csak) túlfeszülnek a szalagok, azt nevezzük rándulásnak, azonban ha a rándulás következtében a bokaízületen belül a csontok nem kerülnek vissza a normál helyükre, akkor bokaficamról beszélünk.
Melyek a bokaficam kialakulásának leggyakoribb okai?
A legártalmatlanabb helyzetek is okozhatnak bokaficamot. Ilyen például egy észre nem vett apró talajegyenetlenség a lábunk alatt, amelyre rá- vagy belelépve könnyen meghúzódhatnak a bokaszalagjaink. Ez sima gyaloglás esetén éppúgy előfordulhat, mint például kocogás közben. A bokaficam kiváltó okai között szintén gyakori a rosszul sikerült esés, amikor vagy túl magasról, vagy rossz szögben esünk rá a bokánkra. Ilyen esetben érdemes megbizonyosodni arról, hogy nem történt-e komolyabb baj, és nem törött el a csont a baleset során.
A testi kontaktussal járó csapatsportok többségében szintén nagyon könnyen előfordulhat bokaficam, amely jellemzően nemcsak az elszenvedőjének, de az okozójának is komoly fájdalommal és sérüléssel jár. Erre a legjobb példa, amikor az egyik játékos véletlenül rálép a másik bokájára, vagy például ha a labdajátékoknál egy felugrást követően a másik bokáján landol a sportoló. Ilyenkor nemcsak a “vétlen” boka, de az esetek többségében a sérülést okozó boka is megsérül.
Tünetek, amelyek nagy valószínűséggel bokaficamra utalnak
- Ha a sérülés közben egy apró pattanó hangot hallunk, vagy akár csak érzünk, akkor nagy valószínűséggel a bokaszalagok nem úszták meg épen a szerencsétlen mozdulatot.
- Ha terhelés hatására, illetve akár érintésre fájdalom jelentkezik a bokánkban, akkor alapos okunk lehet arra, hogy rándulásra vagy bokaficamra gyanakodjunk.
- Ha a sérülés következtében duzzanat jelenik meg a boka környékén – vagyis folyadék gyűlik fel benne –, az szintén bokaficamra utaló jel lehet.
- Érzékenység
- Zúzódás
- Mozgás beszűkülés
- Instabilitás
Ezeket a tüneteket soha nem szabad félvállról venni, hiszen szakszerű kezelés nélkül a ficam életre szóló ízületi károsodást, nemegyszer újra és újra visszatérő sérülést okozhat.
Kockázati tényezők és a megelőzés
Vannak, akiknek az átlagosnál instabilabbak, sérülékenyebbek a bokaszalagjai – ez lehet veleszületett tulajdonság, vagy okozhatja a boka körüli izmok gyengesége akár ülőmunka, akár egyéb betegség vagy sérülés miatti tartós ágyhoz kötöttség, mozgáshiány következtében.
Szintén kockázati tényező a túlsúly, amely túlzott mértékű terhelést ró az egész vázrendszerre, különösen a láb ízületeire.
Rizikófaktornak számít az is, ha korábban már elszenvedtünk különböző bokaszalag-sérüléseket, ilyenkor ugyanis nagyobb valószínűséggel kell újabb és újabb bokaficammal vagy rándulással szembenéznünk.
Ezekben az esetekben akár a mindennapokban is, de különösen a jelentősebb fizikai terhelések során mindenképpen érdemes megelőzésképpen a bokát stabilizáló megfelelő bokatámaszt viselni.
Ha olyan sportot űzünk, ahol hirtelen kell irányt változtatni a futó mozgások közben, vagy sokat kell ugrani és a levegőben is gyakori irányváltoztatásra lehet szükség, az kifejezetten valószínűsítheti a bokaficamot. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a helyes és intenzív bemelegítés fontosságát. Az aktív sportolóknál ez alapvető kell hogy legyen, de az amatőröknek is fontos erre elegendő időt szánni, például egy-egy kiadósabb kocogást megelőzően, hiszen a bokaszalagok is kevésbé lesznek sérülékenyek, ha megfelelően be vannak melegedve. Az olyan cipő, amely nem illeszkedik megfelelően vagy nem alkalmas a tevékenységhez, fokozza a sérülés veszélyét. Különösen a magas sarkú cipők okoznak ízületi instabilitást. Figyelni kell, az egyenetlen talajon való mozgás is kockázati tényező. Mindenképpen fontos a fokozatosság elve, vagyis csak az edzettségi állapotunknak megfelelően terheljük a bokánkat. Ha volt már korábbi bokasérülésünk, akkor pedig ajánlatos a sportoláshoz ajánlott bokatámasz viselése.
A bokaficam szövődményei
- Krónikus boka fájdalom, melynek oka, hogy valamilyen szalag, ízület vagy csont rendellenes helyzetben van
- Bokaízület krónikus instabilitása, melynek során a szalagok túl lazák
- Ízületi gyulladás, melyet nem kezeltek korábban megfelelően – porckopás a sérülés következtében
A bokaficam gyógyulási ideje
Befolyásolja a sérülés súlyossága és a megfelelő kezelés.
- Enyhe ficam esetén 2-4 hét. Teljes mozgékonyság és a duzzanat elmúlása után lehet visszatérni a mindennapos tevékenységekhez,
- Komolyabb ficam esetén 6-8 hét. Gyógytornász határozza meg a gyógyulás menetét.
- Súlyos ficam, mely csonttöréssel is járhat, az egyén állapotától függően javul. Orvosi utasítás alapján kezdődik a rehebilitáció, majd gyógytornász közerműködésével folytatódik.
Bokaficam diagnózisa
- Röntgen
- CT- vizsgálat
- MR- vizsgálat
- Ultrahang
Bokaficam kezelése
- Otthoni
- Gyógyszeres ( orvosi utasításra)
- Segédeszközök ( rugalmas pólya, mankó, bokatámasz)
- Gyógytorna ( a boka mozgástartományának, erejének, rugalmasságának és stabilitásának helyreállítása egyensúlyfejlesztő és stabilizáló gyakorlatokkal)
- Műtét ( szalag helyreállítás- vagy pótlás)
A bokaficam kezelése
A legtöbb esetben otthoni kezeléssel és megfelelő pihentetéssel helyrehozható a bokaficam. Fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, jeges pakolást tegyünk a sérült bokára, éjszakára pedig érdemes felpolcolni a lábat. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Műtétre csak a legsúlyosabb szalagszakadások vagy a töréssel is járó sérülések esetén kerül sor.
A rehabilitációban igen fontos a szakszerű gyógytorna, illetve a bokát kímélő bokastabilizáló viselése, amely szintén nagymértékben meggyorsíthatja a gyógyulás folyamatát.
A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta.