Bizonyos autoimmun betegségeket nagyon nehéz időben diagnosztizálni, hiszen a tünetei több más betegségekre is utalhatnak. Ha ezek a tünetek egy időben jelennek meg a szervezetünkben, akkor beszélhetünk MTCD-ről (ami a mixed connective tissue disease rövidítése), vagyis kevert kötőszöveti betegségről. De mit jelent egyáltalán az, hogy egy betegség autoimmun? Milyen tünetei vannak a kevert kötőszöveti betegségnek és milyen okok vezethetnek a kialakulásáig? Cikkünkben ezekre a kérdésekre fogunk választ adni.

Melyek az autoimmun betegségek?

Autoimmun betegségről elsősorban akkor beszélhetünk, amikor a szervezet sejtjei – például fehérvérsejtek, makrofágok, valamint az általuk termelt antitestek – a test saját sejtjeit és szöveteit támadják meg, ezzel elindítva egy visszafordíthatatlan gyulladásos folyamatot, valamint súlyos betegségeket. Az autoimmun betegségeket leginkább a szervezetben megjelenő antinukleáris autoantitestről lehet felismerni. Többek közt a kevert kötőszöveti betegséget is.

Nehéz azonosítani

A kevert kötőszöveti betegség – korábbi, már nem használatos nevén a Sharp-szindróma – könnyen összetéveszthető a többi, kötőszövetet érintő autoimmun betegséggel. A különbség mindössze annyi, hogy az MTCD nem kizárólag a kötőszöveteket, hanem:

A tünetek jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkeznek először, és az érintettek nagy része, több, mint háromnegyede a nők közül kerül ki. A betegség előfordulása azonban kifejezetten ritka: százezer emberből mindössze négyet érint évente.

Milyen tünetei vannak az MTCD-nek?

A kevert kötőszöveti betegség kialakulása igen lassú folyamat, és a korai tünetek még nem is feltétlenül szoktak okot adni az aggodalomra. A betegek kezdetben leggyakrabban csak:

A felsoroltak nagy része alapján pedig azt is hihetnénk, hogy egy egyszerű influenzás megbetegedéssel állunk szemben. A legelső komolyabb tünet a Raynaud-szindróma, amely során – attól függően, hogy a betegség milyen szinten előrehaladott – a kezeink, valamint ujjaink belilulnak, elfehérednek, vagy pedig kipirosodnak. A szindróma ellen tüneti kezelés javasolt: viseljünk meleg kesztyűt és zoknit, valamint szedjük az orvos által felírt értágító gyógyszert.

A szindróma ellen tüneti kezelés javasolt: viseljünk meleg kesztyűt és zoknit, valamint szedjük megfelelően az szakorvos által felírt értágító gyógyszert.

Azonban mindig legyünk óvatosak! Attól, hogy a Raynaud-szindrómát sikerült megfékeznünk, még nem jelenti azt, hogy a kevert kötőszöveti megbetegedést is. Sőt! Mivel az MCTD a legtöbb szerv kötőszövetét megtámadja, számos más autoimmun betegségre jellemző tünetek is meg fognak jelenni idővel:

Idegrendszeri eltérések (fejfájás, agyhártyagyulladás, görcsök, súlyos esetben agyvérzés), trombózis, vesebetegség, szívburok- és szívizomgyulladás, ritmuszavar szerencsére csak ritkán fordulnak elő.

A betegek megfigyelése azért nagyon fontos, mert számos esetben néhány hónap, év alatt a korábban MCTD-nek gondolt betegség SLE-vé, szisztémás sclerosis-sá vagy polymiositis-sé válik.

Mik lehetnek az MCTD okai?

A kevert kötőszöveti betegség konkrét kiváltó okát csak megtippelni lehet. Nem lehet tudni, hogy a vérkeringésbe kerülő antitestek a kiváltó okoknak, vagy pedig a sorozatos gyulladások következményeinek számítanak.

A kezelést a megbetegedett szervek alapján lehet megállapítani, de súlyos esetben szteroid kezelésre, vagy biológiai terápia alkalmazására lehet szükség.

Szóba jöhető kezelési módok

Mivel egy kifejezetten alattomos, lassan kialakuló betegségről van szó, ezért nagyon nehéz időben észrevenni. A kezelést a megbetegedett szervek alapján lehet megállapítani, de súlyos esetben szteroid kezelésre van szükség. Problémát jelent, hogy egységes, definitív terápia hiányában, a gyógyszeres gondozások megkezdését sokszor elhalasztják. Fellángolások esetén sokszor immunszupresszív kezelés is szóba jöhet. Biológiai terápia is megprobálható.

Noha az ízületi támaszték a fennálló izomfájdalmakat elmulasztani teljesen nem tudja, jelentősen enyhítheti azokat. Fontos azonban, hogy rendszeresen pihentessük a fájó végtagot, amennyire csak tudjuk, és ne próbáljuk erőltetni!

Gyógyulási esélyek

Jelenleg nem ismert olyan módszer, amellyel a kevert kötőszöveti betegséget vissza lehetne fordítani, azonban a kutatások a mai napig is folynak ezen a területen. Jelen tudományos állás szerint a csontvelő-átültetés megoldást jelenthet a problémára. Emellett az oltás is hatékony módszer lehet – feltéve, ha időben sikerül diagnosztizálni a betegség tüneteit.