Mikor kóros a zsibbadás?

Vajon mikortól kóros a zsibbadás? Ezt az érzetet egészen gyakran megtapasztalhatjuk az életünk során, ugyanakkor létezhet a tünetnek kóros mértéke is.

Valószínűleg mindannyiunkkal előfordult már, hogy a sok ülés vagy fekvés miatt elzsibbadt valamelyik végtagja. Ez egy rendkívüli gyakori és teljesen normális jelenség, ám az már aggodalomra adhat okot, ha a zsibbadás gyakran, minden előjel nélkül jelentkezik, és hosszabb ideig tart. Milyen járulékos tünetek esetén kell kiemelten odafigyelni, és milyen okok vezethetnek a kórosnak tekinthető zsibbadáshoz? Cikkünkből ezekre a kérdésekre kaphat választ. 

A zsibbadásról

A zsibbadás az idegrendszer átmeneti zavara, amelyet leginkább a végtagjainkon tapasztalunk, de gyakorlatilag a test bármely pontján jelentkezhet. A testünk különböző területein jelentkező zsibbadás mind más és más betegségre utalhat, ezért érdemes megfigyelni, pontosan hol és mennyi ideig érezzük azt. Ennek függvényében fog ugyanis a háziorvos megfelelő szakrendelésre irányítani a pontos diagnózis érdekében, ami elengedhetetlen a megfelelő terápia kiválasztásához. 

Fontos, hogy az átmeneti, normál jelenségtől eltérő zsibbadást sose hagyjuk figyelmen kívül, hiszen egyes esetekben akár súlyos neurológiai vagy mozgásszervi megbetegedés is állhat a hátterében. A kóros zsibbadás ugyanis szinte minden esetben egy adott betegség kísérő tüneteként jelentkezik, ezért a kezelés elsősorban az azt kiváltó okot célozza meg.

A zsibbadás lehetséges okai

Számtalan oka lehet a zsibbadásnak, így például:

  • a központi idegrendszer funkcionális zavara, 
  • a perifériás idegek károsodása, 
  • cukorbetegség,
  • az emésztőrendszer zavarai,
  • a pajzsmirigy megbetegedése,
  • daganat,
  • az agy működési zavara,
  • az izmok és inak megerőltetése,
  • kéztőalagút-szindróma,
  • a porckorong kopása, porckorongsérv,
  • a gerinccsigolyák elmeszesedése,
  • idegbecsípődés,
  • a végtagot ért erős ütés,
  • bakteriális fertőzés,
  • egyes gyógyszerek mellékhatása,
  • vitaminhiány: például alacsony kalcium- vagy magnéziumszint,
  • szklerózis multiplex,
  • Parkinson-kór,
  • keringési zavarok,
  • stressz vagy szorongás,
  • mérgezés,
  • bizonyos vizsgálatok kiváltotta ideg ingerlés (pl. gerincvelői folyadék mintavétel, infúzió, ENG) 
  • alkoholizmus, 
  • vírusos betegség.bizonyos vizsgálatok kiváltotta ideg ingerlés ( pl. gerincvelői folyadék minta vétel, infúzió, ENG) – + 23. pont: alkoholizmus – + 24. pont: vírusos betegség,
  • vérszegénység,
  • hiperventillációs szindróma

Bármennyire is ijesztően hangzik mindez, fontos, hogy semmiképp se próbáljunk meg saját magunk utána járni a problémának, hiszen ezzel csak csak felesleges stressznek fogjuk kitenni magunkat. A pontos diagnózishoz minden esetben orvosi vizsgálatra van szükségünk. 

Megkülönböztető járulékos tünetek

  • Ha a jellegzetes bizsergés oka a porckorongsérv, akkor az például az ujjaink érzés zavarával, elerőtlenedésével, valamint széklet- és vizelettartási problémákkal is párosulhat. 
  • A csuklótáji alagútszindróma tipikus tünete a hüvelykujj azon izomszalagjának elerőtlenedése, amely segítségével képesek vagyunk a tenyér felé hajlítani azt. 
  • A könyöktáji alagútszindróma esetén a kisujj és a gyűrűsujj kisujj felőli része, valamint a kéz apró izmai elgyengülnek. 

Vajon mikortól kóros a zsibbadás? A súlyosabb tünetek diagnosztizálásában segítségünkre lehet az MR-, vagy a CT-vizsgálat, illetve az idegnyújtási tesztek.

Az okok feltérképezése

Ha elfeküdtük a karunkat vagy elültük a lábunkat, és emiatt az elzsibbadt, a bizsergő, szúró érzés perceken belül elmúlik. Ha ez nem történik meg, esetleg a panaszok rövidesen visszatérnek, azonnal forduljunk szakorvoshoz, aki különböző diagnosztikai eljárások valamelyikével, például:

  • perifériás idegvezetési sebességméréssel,
  • MR-rel,
  • idegnyújtási tesztekkel,
  • vagy CT-vel fogja megállapítani a panaszok okát. 

Ezekkel a módszerekkel pontosan ki lehet mutatni, mi áll a bizsergések hátterében. Ha ezen túl vagyunk, akkor már szóba jöhetnek a megfelelő kezelési módok is. 

Lehetséges kezelési módok

A zsibbadás kezelésének sikeressége nagyban függ attól, hogy a páciens:

  • milyen kiváltó alapbetegséggel küzd, 
  • hány éves, 
  • milyen életmódot folytat, 
  • és pontosan milyen tüneteket tapasztal a panaszok megjelenésekor. 

Magnézium- vagy kalciumhiány esetén elég, ha megváltoztatjuk az étrendünket, és minél több vitaminban és ásványi anyagban gazdag ételt fogyasztunk. Ennek eredményeként a panaszok jó eséllyel megszűnnek. A magnéziummal és kalciummal ráadásul sokat tehetünk csontjaink és ízületeink védelméért is, amit szükség esetén kiegészíthetünk egy-egy megfelelő ízületi támaszték viselésével. 

A porckorongsérvet leginkább fizioterápiás módszerekekkel, gyógytornával, illetve manuálterápiaval lehet gyógyítani.

Csukló-és könyöktáji alagút szindróma esetén fizioterápia vagy gyógytorna ajánlott, előrehaladott állapotban pedig akár a műtét is szóba jöhet.

Vajon mikortól kóros a zsibbadás? A tünet hátterében álló fizikai okok mellett beszélhetünk lelki tényezőkről is, így akár az extrém mértékű szorongásról is.

A zsibbadás lelki okai

Fontos tudnunk, hogy a zsibbadás oka pszichés eredetű is lehet. Ha rendkívül nagy rajtunk a nyomás, sokat szorongunk, akkor számolnunk kell vele, hogy előbb-utóbb testi panaszok is jelentkezni fognak, akár zsibbadásos tünetek formájában. A zsibbadás sok esetben lehet az olyan bennünk gyülemlő negatív érzések eredménye, mint a cselekvésképtelenség, állandó megfelelési kényszer, kétségbeesés. Ezek az érzések lelkileg rendkívüli mértékben megterhelőek, és idővel akár testi tünetekké is átalakulhatnak. Ilyenkor fontos, hogy megtanuljuk kontrollálni a stresszt, tanuljunk például relaxációs technikákat, de segíthet a jóga vagy a meditáció, illetve bármilyen sport jótékony hatású lehet. 

 

A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta.