Ma már egyetlen csepp vérből is rengeteg információt kaphatunk az egészségi állapotunkat illetően, mégis, ha tehetjük messzire elkerüljük a szűrővizsgálatokat, és már csak akkor fordulunk orvoshoz, ha nagy a baj. Pedig akár már egy egyszerű laborvizsgálat is sok mindenre választ adhat. Évente legalább egy alkalommal érdemes a nagyrutint elvégeztetni, ami kimutathatja a rendellenes működést akkor is, ha még panasz vagy tünetmentesek vagyunk. Ha pedig már tüneteink is vannak, segítség az orvos számára a pontos diagnózis és kezelési terv meghatározásában. Nézzük mi mindenre adhat választ a laborvizsgálat és miért érdemes rendszeresen elvégeztetni?
3 élethelyzet, amikor indokolt a laborvizsgálat
A laborvizsgálatok nemcsak a betegségek korai felismerésében játszanak szerepet, hanem segítenek nyomon követni a test belső állapotát is. A vérkép, a máj- és vesefunkciók, valamint a hormonok szintjének vizsgálata révén átfogó képet kaphatunk arról, hogy mi zajlik a testünkben.
Diagnózis felállítása
A laborvizsgálatok minden esetben az első lépések közé tartoznak a diagnózis felállításában: a vér-, vizelet- vagy székletminták elemzése segíthet azonosítani a probléma gyökerét, legyen szó fertőzésről, gyulladásról vagy más rendellenességről, és ennek megfelelően alakítani a kezelési tervet.
Az emberek nagy többsége persze már csak akkor fordul orvoshoz, amikor valamilyen tünetet észlel magán, például fáradékonyságot, gyakori fejfájást vagy emésztési problémákat. Vannak, akik még ilyenkor sem. Gyakori eset, hogy az ízületi gyulladással már csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor krónikussá válik. Pedig az időben elvégzett laborvizsgálatok, a megfelelő gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök együtt, már a kezdeti fázisban jelentősen javítják a beteg állapotát és lassítják az egészségromlást.
Kezelés követése, kontroll
Nemcsak a diagnózis felállításakor, hanem a kezelési folyamat során is nélkülözhetetlenek a laborvizsgálatok. A terápia hatékonyságának nyomonkövetéséhez, a gyógyszerek beállításához elengedhetetlen a meghatározott időnkénti laborvizsgálat.
Megelőzés
A laborvizsgálatok egyik legnagyobb előnye, hogy segítenek a betegségek korai felismerésében. Testünk ugyanis már jóval azelőtt jelzi a rendellenséget, hogy azt mi magunk felismernénk. A hormon egyensúly kibillenése, a máj és vese rendellenes működése, de akár az inzulinszint kiugró értékei is számos betegség előhírnökei lehetnek. Várandósság tervezésekor például kifejezetten fontos, hogy akkor is ellenőriztessük az értékeket, ha amúgy teljesen egészségesnek gondoljuk magunkat.
Szintén érdemes rendszeres szűrő- és labor vizsgálaton részt venni, ha tünetet még nem tapasztalunk, de a családi kórtörténet vagy genetikai hajlam miatt van okunk feltételezni, hogy érintettek lehetünk. Bizonyos genetikai vizsgálatok megmutathatják, hogy hajlamosak vagyunk-e például a szívbetegségekre, daganatos megbetegedésekre vagy autoimmun rendellenességekre.
Milyen betegségekre hívhatja fel a figyelmet a laborvizsgálat?
A laborvizsgálatok számos betegség korai felismerésében fontos szerepet játszanak. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb betegeségeket és ezek jelölését a laboreredményekben, így laikusok számára is könnyen átláthatóvá válik mire hívja fel a figyelmet a laboreredmény:
- Cukorbetegség: a magas vércukorszint segíthet azonosítani a cukorbetegséget vagy annak előállapotát, a prediabéteszt.
- Szív- és érrendszeri betegségek: a koleszterin- és trigliceridszintek mérése, valamint más lipidprofilok segíthetnek a szívbetegségek, mint például az ateroszklerózis (az artériák megkeményedése) kockázatának felmérésében.
- Gyulladásos betegségek: az emelkedett CRP (C-reaktív protein) szint jelezhet gyulladást a szervezetben, amely lehet autoimmun betegség, fertőzés, ízületi gyulladás vagy más gyulladásos állapot eredménye.
- Vesebetegségek: a kreatinin- és karbamidszint, valamint az elektrolitok mérése a vesefunkció felmérésére szolgál, és segíthet felismerni a vesebetegségeket.
- Májbetegségek: a májfunkciós tesztek, például az ALT és AST enzimek szintje, valamint a bilirubin szintje jelezheti az olyan májproblémákat, mint például a hepatitis, zsírmáj betegség vagy májcirrózis.
- Vérszegénység és egyéb vérképzőszervi betegségek: a teljes vérkép (CBC) segít az anémia (vérszegénység) diagnosztizálásában, valamint egyéb vérképzőszervi betegségek, például leukémia vagy thrombocytopenia azonosításában.
- Hormonális egyensúlyhiányok: a hormonok, például az ösztrogén, tesztoszteron, inzulin vagy kortizol szintjének mérése segíthet hormonális egyensúlyhiányok, például policisztás petefészek szindróma (PCOS), mellékvese rendellenességek, pajzsmirigy betegségek (TSH, T3, T4) vagy cukorbetegség diagnosztizálásában.
- Fertőzések: a fehérvérsejtszám (WBC) emelkedése vagy csökkenése utalhat bakteriális vagy vírusos fertőzésekre, illetve immunrendszeri problémákra.
- Rákos megbetegedések: bizonyos tumor markerek mérése (például PSA a prosztatarák esetében) segíthet a rák korai felismerésében.
Az eredmények értékelését és a megfelelő konklúzió levonását bízzuk szakorvosra. Feleslegesen ne rémisztgessük se magunkat, se hozzátartozóinkat. Egyes esetekben akár a stresszesebb állapot is okozhat kiugró értékeket, ezért érdemes a következtetések levonását az orvosra bízni.
Milyen gyakran csináltassunk laborvizsgálatot?
Az, hogy milyen gyakran indokolt laborvizsgálatot kérni, függhet az életkortól, az aktuális egészségi állapottól és életmódtól vagy akár a családi kórelőzményektől is. Egészséges felnőtteknél évente egyszer ajánlott az általános szűrővizsgálatokat elvégezni, beleértve a vér- és vizeletvizsgálatot. Krónikus betegséggel élők számára, mint a cukorbetegség, ízületi gyulladás vagy a magas vérnyomás, gyakoribb, általában 3-6 havonta történő vizsgálat szükséges kontroll céljából. Azoknál, akiknél fokozott kockázat áll fenn vagy speciális élethelyzetben vannak, mint például terhesség esetén, a vizsgálatok gyakoriságát az egészségi állapot és az orvosi ajánlások határozzák meg.