A nyáktömlőgyulladás (más néven bursitis) ismeretlenül csengő nevével ellentétben egy viszonylag gyakori megbetegedés, amelynek során az ízületek körül lévő kis, folyadékkal teli zsákocskák begyulladnak. Leginkább akkor szokott kialakulni, amikor – életvitelünkből vagy munkánkból adódóan – sokat állunk, térdelünk vagy könyökölünk, esetleg rendszeresen emelünk súlyos tárgyakat. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy milyen fajtái vannak a nyáktömlőgyulladásnak, melyek a legtipikusabb tünetei, és milyen kezelési módok jöhetnek szóba. 

Mi az a nyáktömlő?

A nyáktömlő, vagyis a bursa, egy puha, vékony réteg, amely a csontok és az őket borító lágyszövetek – így főként az inak, illetve az izmok – között helyezkedik el. A testünkben körülbelül 150 található belőle 70 helyen, és kinézetre leginkább egy kicsi zsákocskára hasonlít, amelynek fő feladata, hogy csökkentse az ízület és a vele szomszédos szövetek közti súrlódást – elősegítve az izmok és inak csontok fölötti elmozdulását. A nyáktömlő membránjában lévő folyadék a szinoviális folyadék, amely nagyon fontos szerepet játszik a porcok táplálásának és rugalmasságának megőrzésében. 

Az ízületeket érintő bursitis leggyakrabban a váll, a könyök, a csípő, a kéz, a csukló, a sarok és a lábujj környékén alakul ki.

A nyáktömlőgyulladás tünetei

Amikor a nyáktömlő begyullad, az ízületi hártya elkezd több szinoviális folyadékot termelni, amelynek hatására a tömlő megduzzad. 

A gyulladás számos kellemetlen tünettel jár, így legtipikusabban:

Sajnos a kezdeti tünetek után rövid időn belül azzal is számolnunk kell, hogy:

Ha a felsoroltakat tapasztaljuk, minél előbb forduljunk a háziorvoshoz, aki szükség esetén reumatológushoz fog irányítani bennünket. Ha nem kezdjük el időben a kezelést, a tünetek akár ennél is súlyosbbá válhatnak, ami jelentős mértékben megkeserítheti a mindennapjainkat.

A nyáktömlőgyulladás akár ütés hatására is jelentkezhet. Az ízületet érő hirtelen behatás következtében ugyanis a benne lévő nyáktömlő is könnyen begyullad.

Mi okozhatja a nyáktömlő begyulladását?

A nyáktömlőgyulladásnak számos, egymástól igen eltérő kiváltó oka lehet – az alábbiakban sorra vesszük a legtipikusabb háttérokokat.

Az ízületek rendszeres és tartós túlterhelése

Ha az ízületeinket hosszú időn át komoly terhelésnek vagy fizikai nyomásnak tesszük ki, nagymértékben megnő a bursitis kialakulásának a kockázata is. A betegség emiatt a sportolók körében igen gyakori, de közülük is a súlyemelők vannak a legnagyobb veszélyben. Emellett a hosszú időn át fennálló, rendszeres könyöklés vagy térdelés is vezethet a gyulladásos folyamat kialakulásához – ennek köszönhetően egyes szakmák művelői, például a burkolók, takarítók is ki vannak téve a bursitis kockázatának.

A rheumatoid arthritis

A rheumatoid arthritis egy krónikus, autoimmun gyulladásos megbetegedés, amely az immunrendszer hibás működése miatt alakul ki. A betegség során az ízületek rendkívül merevvé és fájdalmassá válnak. Mivel a rheumatoid arthritis az ízületeket támadja meg, ezért gyakori kísérő betegsége lehet a nyáktömlőgyulladás.

A nyáktömlőgyulladás kezelése során a fókusz a gyulladás csökkentésén van. Ennek megfelelően alapvető fontosságú a pihentetés, valamint a megfelelő jegelés.

Különböző sérülések

Bursitis akár ütés hatására is jelentkezhet. Az ízületet érő hirtelen behatás következtében ugyanis a benne lévő nyáktömlő is könnyen begyullad. Olykor nehéz felismerni az összefüggést, mert előfordul, hogy az első tünetek csak jóval a sérülés után jelentkeznek.

Köszvény

Köszvény során a vérben lévő húgysavkristályok kicsapódnak, és ezáltal súlyos gyulladási folyamatokat okoznak az ízületekben. A köszvény és a bursitis tünetei szinte teljesen megegyeznek, és – ha mindkét betegség fennáll – a tünetek is sokkal hevesebben jelentkeznek.

Fertőzés

A bursitis olykor gennyes gyulladás formájában jelentkezik. Ez azért fordulhat elő, mert egyes kisebb sérülések következtében a kórokozók (főként baktériumok) könnyen bejuthatnak a nyáktömlőbe, és ott kiválthatják a gennyes gyulladásos folyamatot.

Milyen kezelési módok jöhetnek szóba?

A bursitis kezelése során a fókusz a gyulladás csökkentésén van. Ennek megfelelően alapvető fontosságú a pihentetés, a jegelés vagy hűtőpakolás, továbbá az érintett testrész rögzítése, például felpolcolással, valamilyen stabilizátorral vagy súlyosabb esetben sínnel. 

Emellett gyakran szoktak alkalmazni gyulladás- és fájdalomcsillapító injekciós vagy gyógyszeres kezeléseket is, míg a fertőzéses bursitis esetén antibiotikum kúra javasolt. A feszülést okozó folyadékot szükség esetén le kell szívni. Amennyiben a panaszok nem szűnnek, nagy sérülést követően gyakran visszatér a gyulladás, valamint ha köszvényes vagy gennyes nyáktömlő gyulladás áll fenn, műtét javasolt.