Mi az a balneoterápia?

A balneoterápia számos betegség rehabilitációs időszakában nyújthat hatékony segítséget a gyógyvizek összetételétől függően a gyógyulni vágyók számára.

Ennek a furcsa hangzású kifejezésnek az első asszociációnkkal ellentétben semmi köze a bálnákhoz, noha mindkettő kétségkívül kapcsolatos a vízzel. A balneoterápia ugyanis azon fizioterápiás módszerek összefoglaló neve, melyek a gyógyvizek gyógyító hatását használják fel a kezelések során.

Hidroterápia / Balneoterápia

Amint arról egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk, a fizioterápiás gyógymódok a különböző természetes és mesterséges energiák gyógyító erejét felhasználó, nem gyógyszeres kezeléseket foglalják magukba, melyeket elsősorban mozgásszervi problémákra, illetve az idegrendszer és a keringés egyes funkciós zavarai esetén alkalmaznak.

A balneoterápia során a természetes gyógyvizekben rejlő jótékony, főként kémiai jellegű élettani hatásokat aknázzák ki különböző kezelési formákkal. A balneoterápia megkülönböztetendő a hidroterápiától, mely (ahogyan nevében benne van) szintén vízi gyógymód, ám a víznek a fizikai hatásaira épít, ezért közönséges csapvíz is megfelelő hozzá. A hidroterápiában a víz nyomása, felhajtóereje, hőmérséklete stb. képezi a gyógyerő alapját, a balneoterápiában pedig ezeken túlmenően a gyógyvízben található kémiai vegyületek jótékony élettani hatásai játszanak központi szerepet. Ilyen gyógyhatású összetevő lehet például a kén, a jód, a kalcium, a konyhasó, a szénsav és a radon.

Balneoterápiás kezelési módok

A balneoterápia többféle módszert foglal magába, melybe természetesen beletartozik a gyógyvízben való kúraszerű fürdőzés is, de nem kizárólag erre korlátozódik.

Fürdőkúra

A fürdőkúra rendszeres, ismétlődő gyógyvízi tartózkodást jelent, mely:

  • általában legalább 15, egymást követő alkalomból áll,
  • alkalmanként 20-40 percig tart,

ezek számát és idejét szakember határozza meg a beteg egészségi állapotának figyelembe vételével. Ezen javallatok betartása rendkívül fontos, mivel a túlzásba vitt gyógyvízi tartózkodás veszélyes is lehet.

A fürdőkúra során gyakran fellép az úgynevezett fürdőreakció, mely a panaszok átmeneti erősödését jelenti. Kísérheti a fájdalom fokozódása, az ízületek megduzzadása, hőemelkedés, rossz közérzet, étvágytalanság, álmatlanság stb. Ez egy természetes reakció, mely általában 1-2 nap után elmúlik, ám mindenképpen szükséges tájékoztatni róla a kezelés vezetőjét, aki ennek megfelelően módosíthatja az előírt terápiát.

Egyéb balneoterápiás kezelések

A fürdőkúrát ritkán alkalmazzák önmagában, általában egyéb kezelésekkel kombinálják. Ilyen lehet:

  • a gyógyvízben végzett gyógytorna: (vízi torna), melyet a víz felhajtóerejének köszönhetően könnyebb végezni, kíméli az ízületeket, és kiaknázza a víz kémiai gyógyhatásait is;
  • a tangentor (hidromasszázs): ez egy speciális orvosi kádban végzett, különböző nyomású, víz alatti vízsugármasszázs; átlagos ideje 15 perc;
  • az ivókúra;
  • az inhalálás;
  • az iszappakolás, melyet gyógyhatású kémiai vegyületeket tartalmazó földszerű anyagokkal végeznek (csírátlanítás után, általában melegen);
  • a gyógymasszázs gyógyvizes készítménnyel;
  • továbbá kombinálhatják egyéb fizikoterápiás módszerekkel (például elektroterápiával) is.

 

Milyen problémákra hatásos a balneoterápia?

Mint láthattuk, a balneoterápia hatása elsősorban a gyógyvízben oldott kémiai összetevőktől függ. Ezek a vegyületek a bőrön át és a levegőből belélegezve egyaránt bejutnak a szervezetbe. Az egyes gyógyhatású összetevők más és más jellegű problémákra jelenthetnek megoldást. Ilyenek:

  • a mozgásszervi problémák: ízületi gyulladások, kopásos gerinc-, térd- és csípőízületi elváltozások, köszvény, reuma, lumbágó, porckorong-megbetegedések, mozgásszervi fejlődési és tartási rendellenességek,
  • a gyulladásos reumatológiai betegségek, például rheumatoid arthritis,
  • a felső légúti betegségek, például asztma, légúti allergia,
  • az egyes emésztőrendszeri és anyagcsere-betegségek,
  • az egyes szív- és keringési betegségek, például vénás megbetegedések,
  • az idegfájdalmak, ideggyulladás,
  • az idült bőrbántalmak, például ekcéma, pikkelysömör,
  • a nőgyógyászati betegségek, meddőség,
  • a balesetek, valamint mozgásszervi műtétek utáni utókezelés.

Ellenjavallatok balneoterápia esetén

Mint említettük, a gyógyvizes kúrákkal elővigyázatosnak kell lenni, mivel szakszerűtlen vagy túlzásba vitt alkalmazása akár ártalmas is lehet az egészségre.

Nem, vagy csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett vehető igénybe:

  • nyílt sebek,
  • fertőző betegségek,
  • láz,
  • nagy kiterjedésű bőrelváltozások,
  • eszméletvesztéssel járó betegségek,
  • súlyos szívproblémák,
  • kezeletlen magas vérnyomás,
  • vizelet- és széklettartási képtelenség esetén.

 

Gyógyvizek Magyarországon

Hogy pontosan mi és milyen feltételekkel minősíthető gyógyvíznek, azt szigorú előírások határozzák meg. Magyarország szerencsénkre nagyon gazdag a legkülönfélébb gyógyvizekben, ami az egykori Pannon-tenger maradványainak köszönhető.

  • a budapesti gyógyfürdők (a Lukács, a Császár és a Rudas fürdő) főként kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaz, mely elsősorban mozgásszervi problémákra, emellett szív- és gyomorproblémákra jó;
  • az alföldi fürdők többsége (például Debrecen, Hajdúszoboszló, Cserkeszőlő) brómos-jódos összetételű, mely főként reumatológiai és nőgyógyászati betegségekre javallt;
  • a Balaton környéki fürdők (Balatonfüred, Csopak, Kékkút) vize szénsavban gazdag, ami vénás megbetegedések, magas vérnyomás és nehezen gyógyuló sebek kezelésére alkalmazható;
  • Miskolctapolca és Hévíz gyógyvize radioaktív radont tartalmaz, amely a gyulladásos eredetű reumatológiai betegségekre fejt ki jó hatást (Hévíz emellett magas kéntartalmú is);
  • A harkányi fürdő kénben gazdag, mely vérnyomáscsökkentő hatású, hatékony a gyulladásos reumatológiai betegségekre és bizonyos bőrbetegségekre.