Ennek a furcsa hangzású kifejezésnek az első asszociációnkkal ellentétben semmi köze a bálnákhoz, noha mindkettő kétségkívül kapcsolatos a vízzel. A balneoterápia ugyanis azon fizioterápiás módszerek összefoglaló neve, melyek a gyógyvizek gyógyító hatását használják fel a kezelések során.
Hidroterápia vagy Balneoterápia?
Amint arról egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk, a fizioterápiás gyógymódok a különböző természetes és mesterséges energiák gyógyító erejét felhasználó, nem gyógyszeres kezeléseket foglalják magukba, melyeket elsősorban mozgásszervi problémákra, illetve az idegrendszer és a keringés egyes funkciós zavarai esetén alkalmaznak.
A balneoterápia során a természetes gyógyvizekben rejlő jótékony, főként kémiai jellegű élettani hatásokat aknázzák ki különböző kezelési formákkal. A balneoterápia megkülönböztetendő a hidroterápiától, mely (ahogyan nevében benne van) szintén vízi gyógymód, ám a víznek a fizikai hatásaira épít, ezért közönséges csapvíz is megfelelő hozzá. A hidroterápiában a víz nyomása, felhajtóereje, hőmérséklete stb. képezi a gyógyerő alapját, a balneoterápiában pedig ezeken túlmenően a gyógyvízben található kémiai vegyületek jótékony élettani hatásai játszanak központi szerepet. Ilyen gyógyhatású összetevő lehet például a kén, a jód, a kalcium, a konyhasó, a szénsav és a radon.
Balneoterápiás kezelési módok
A balneoterápia többféle módszert foglal magába, melybe természetesen beletartozik a gyógyvízben való kúraszerű fürdőzés is, de nem kizárólag erre korlátozódik.
A fürdőkúra
A fürdőkúra rendszeres, ismétlődő gyógyvízi tartózkodást jelent, mely:
- általában legalább 15, egymást követő alkalomból áll,
- alkalmanként 20-40 percig tart,
ezek számát és idejét szakember határozza meg a beteg egészségi állapotának figyelembe vételével. Ezen javallatok betartása rendkívül fontos, mivel a túlzásba vitt gyógyvízi tartózkodás veszélyes is lehet.
A fürdőkúra során gyakran fellép az úgynevezett fürdőreakció, mely a panaszok átmeneti erősödését jelenti. Kísérheti a fájdalom fokozódása, az ízületek megduzzadása, hőemelkedés, rossz közérzet, étvágytalanság, álmatlanság stb. Ez egy természetes reakció, mely általában 1-2 nap után elmúlik, ám mindenképpen szükséges tájékoztatni róla a kezelés vezetőjét, aki ennek megfelelően módosíthatja az előírt terápiát.
Egyéb balneoterápiás kezelések
A fürdőkúrát ritkán alkalmazzák önmagában, általában egyéb kezelésekkel kombinálják. Ilyen lehet:
- a gyógyvízben végzett gyógytorna: (vízi torna), melyet a víz felhajtóerejének köszönhetően könnyebb végezni, kíméli az ízületeket, és kiaknázza a víz kémiai gyógyhatásait is;
- a tangentor (hidromasszázs): ez egy speciális orvosi kádban végzett, különböző nyomású, víz alatti vízsugármasszázs; átlagos ideje 15 perc;
- az ivókúra;
- az inhalálás;
- az iszappakolás, melyet gyógyhatású kémiai vegyületeket tartalmazó földszerű anyagokkal végeznek (csírátlanítás után, általában melegen);
- a gyógymasszázs gyógyvizes készítménnyel;
- továbbá kombinálhatják egyéb fizikoterápiás módszerekkel (például elektroterápiával) is.
Milyen problémákra hatásos a balneoterápia?
Mint láthattuk, a balneoterápia hatása elsősorban a gyógyvízben oldott kémiai összetevőktől függ. Ezek a vegyületek a bőrön át és a levegőből belélegezve egyaránt bejutnak a szervezetbe. Az egyes gyógyhatású összetevők más és más jellegű problémákra jelenthetnek megoldást. Ilyenek:
- a mozgásszervi problémák: ízületi gyulladások, kopásos gerinc-, térd- és csípőízületi elváltozások, köszvény, reuma, lumbágó, porckorong-megbetegedések, mozgásszervi fejlődési és tartási rendellenességek,
- a gyulladásos reumatológiai betegségek, például rheumatoid arthritis,
- a felső légúti betegségek, például asztma, légúti allergia,
- az egyes emésztőrendszeri és anyagcsere-betegségek,
- az egyes szív- és keringési betegségek, például vénás megbetegedések,
- az idegfájdalmak, ideggyulladás,
- az idült bőrbántalmak, például ekcéma, pikkelysömör,
- a nőgyógyászati betegségek, meddőség,
- a balesetek, valamint mozgásszervi műtétek utáni utókezelés.
Ellenjavallatok balneoterápia esetén
Mint említettük, a gyógyvizes kúrákkal elővigyázatosnak kell lenni, mivel szakszerűtlen vagy túlzásba vitt alkalmazása akár ártalmas is lehet az egészségre.
Nem, vagy csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett vehető igénybe:
- nyílt sebek,
- fertőző betegségek,
- láz,
- nagy kiterjedésű bőrelváltozások,
- eszméletvesztéssel járó betegségek,
- súlyos szívproblémák,
- kezeletlen magas vérnyomás,
- vizelet- és széklettartási képtelenség esetén.
Gyógyvizek Magyarországon
Hogy pontosan mi és milyen feltételekkel minősíthető gyógyvíznek, azt szigorú előírások határozzák meg. Magyarország szerencsénkre nagyon gazdag a legkülönfélébb gyógyvizekben, ami az egykori Pannon-tenger maradványainak köszönhető.
- a budapesti gyógyfürdők (a Lukács, a Császár és a Rudas fürdő) főként kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaz, mely elsősorban mozgásszervi problémákra, emellett szív- és gyomorproblémákra jó;
- az alföldi fürdők többsége (például Debrecen, Hajdúszoboszló, Cserkeszőlő) brómos-jódos összetételű, mely főként reumatológiai és nőgyógyászati betegségekre javallt;
- a Balaton környéki fürdők (Balatonfüred, Csopak, Kékkút) vize szénsavban gazdag, ami vénás megbetegedések, magas vérnyomás és nehezen gyógyuló sebek kezelésére alkalmazható;
- Miskolctapolca és Hévíz gyógyvize radioaktív radont tartalmaz, amely a gyulladásos eredetű reumatológiai betegségekre fejt ki jó hatást (Hévíz emellett magas kéntartalmú is);
- A harkányi fürdő kénben gazdag, mely vérnyomáscsökkentő hatású, hatékony a gyulladásos reumatológiai betegségekre és bizonyos bőrbetegségekre.