A könyökfájdalom rengeteg embert érint világszerte. Még a leghétköznapibb mozdulatokban, például a fogásban vagy az írásban is képes minket korlátozni. A panaszok hátterében azonban számos dolog állhat, amelyeket az alábbi blogcikkben részletesen ismertetünk – és arra is kitérünk, hogy milyen kezelési módok jöhetnek szóba.
A könyökfájdalom lehetséges okai
Túlterhelés
A könyökfájdalom egyik gyakori oka a túlzásba vitt sport vagy a rendszeres, megerőltető fizikai munka. A túlterheléses fájdalom első jeleit igen könnyű figyelmen kívül hagyni, a fájdalom ugyanis először csak ritkán jelentkezik, ezért könnyen hihetjük azt, hogy pusztán egy rossz mozdulat eredménye. Később azonban már elviselhetetlen mértékűvé válhat a fájdalom, ami az egész életminőségünkre is negatívan hathat. Ám mivel a panaszok nem máról holnapra alakulnak ki, nem is fognak csak úgy maguktól elmúlni – minimum az szükséges hozzá, hogy hosszabb ideig pihentessük a megterhelt ízületet. A problémát kiváltó tevékenységhez fokozatosan visszatérve kezdetben jótékony hatású lehet a könyököt tehermentesítő könyöktámasz viselése, későbbiekben akár a rendszeres sportoláshoz is.
Bursitis
A testünkben számos ponton, így többek között a könyökcsúcs felett is elhelyezkedő nyáktömlő (bursa) feladata, hogy kellő mennyiségű kenőanyagot biztosítson az ízületek megfelelő működéséhez. Begyulladása esetén beszélünk bursitisről, ami rendkívül komoly fájdalommal és jól látható duzzanattal jár. A gyulladás mögött fertőzés is állhat, de lehet steril is.
Teniszkönyök
A lateralis epicondylitis, közismertebb nevén a teniszkönyök is gyakori okozója a könyökfájdalomnak. Az elnevezés az egyik tipikus kiváltó okára utal, ugyanis teniszezéskor a rendszeresen ismétlődő alkar mozdulat során a kar a könyökízület segítségével fejt ki jelentős ütési erőt. A mozdulat hatására azonban az könyökízületet körbevevő izmok és inak komoly mértékben megfeszülnek, és ha ez sokszor ismétlődik, az alkarfeszítő izmok tapadási helyén ín- és csonthártyagyulladás, azaz a teniszkönyök kórképe alakulhat ki. Lehetséges szövődmény lehet a beszűkült mozgásterjedelem és a csökkenő szorítási erősség is.
Az elváltozás azonban nem csak a teniszezőket fenyegeti: a rendszeres ismétlődéssel járó, erős karmunkát végző sportolóknál (például küzdősportot űzők), illetve fizikai munkát végző személyeknél szintén kialakulhat.
Golfkönyök
A golfkönyök – a teniszkönyökhöz hasonlóan – a könyök körüli izmok és inak megterhelésének következtében jön létre, de ebben az esetben a fájdalom a kar belső oldalán, főleg behajlításkor jelentkezik. Természetesen a panaszok szintén nemcsak golfozás következtében, hanem minden olyan tevékenység hatására előfordulhatnak, amelyek ismétlődő karmozgásokat igényelnek. A könyök belső része nyomás hatására érzékennyé válhat. A fájdalmat mozgáskorlátozottság és zsibbadás kísérheti.
Ulnaris ideg becsípődése
Az ulnaris ideg egy hosszú idegszál, amely a könyökön keresztül fut lefelé, és az ujjak, valamint a kezek mozgékonyságát és érzékenységét biztosítja. Amikor ez az ideg becsípődik, könyökfájdalom, alkarfájdalom, ujjakba sugárzó éles fájdalom és gyűrűsujj, kisujj zsibbadás jelentkezhet.
Ínszalaghúzódás
A könyökben lévő ínszalagok jellemzően trauma vagy ismétlődő mozdulatsorok hatására húzódnak meg. Az ínszalagok szerencsésebb esetben csupán megnyúlnak, de el is szakadhatnak. Ebben az esetben recsegő vagy pattanó hang hallható és erős könyökfájdalom kíséri.
Könyökízületi kopás
Könyökízületi kopás esetén nem az ínhüvely gyulladása, hanem a könyökízületben összeérő, csontvégeket borító porcok kopása jelenti a fájdalom forrását.
A könyökfájdalom kezelése
A könyökfájdalom kezelésére számos módszer létezik, amelyek közül a leggyakoribb a gyógytorna, a fizikoterápia, a gyógyszeres és az injekciós terápia.
Gyógytorna
A speciális gyógytorna fontos szerepet játszik a fájdalom enyhítésében. Emellett hosszú távon nagyon komoly jelentősége van az újbóli kialakulás megelőzésében, hiszen a segítségével megerősíthetjük a könyökízületet körülvevő izmokat és inakat.
Fizikoterápia
A fizikoterápiás kezelések – mivel a panaszok kiváltó okát nem szüntetik meg, pusztán a betegség tüneteit enyhítik – elsősorban kiegészítő kezelésnek alkalmasak, annak viszont tökéletesek. A szóba jöhető kezelések közül a TENS-kezelés jó választás lehet, amely amellett, hogy nagyon hatásos, teljes mértékben noninvazív és gyógyszermentes. Sokan számoltak már be arról, hogy a módszer segítségével a gyógyulási szakaszt különösebb panaszok nélkül, fájdalommentesen vészelték át.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyulási időszak alatt érdemes lehet gyulladáscsökkentőket szedni, amelyek legtöbbje vény nélkül is kapható a gyógyszertárakban. Szedésük előtt azonban mindenképpen érdemes konzultálni reumatológus szakorvossal, és kikérni a véleményét. Ezek a készítmények igen hatásosak a gyulladás- és fájdalomcsillapításban, ugyanakkor fontos, hogy ne szedjük őket hosszú időn át. Tartós használat esetén ugyanis veseproblémákat okozhatnak.
Injekció
Injekciós kezelés csak szélsőséges esetben, komoly fájdalom esetén alkalmazható. Az orvos kétféleképpen járhat el:
- a könyökízületből leszívja a gyulladt váladékot, ezáltal csökkenti az ízületben lévő nyomást,
- ugyanerre a területre gyulladáscsökkentőt fecskendez be – célzottan, a fájdalom enyhítésének érdekében. Ezek a gyógyszerek általában gyorsan fejtik ki hatásukat, az azonban már változó, hogy a hatásuk meddig tart: van, akinél mindössze egy napig, de az is előfordulhat, hogy a beteg hónapokig fájdalommentes életet élhet.
A kiváltó ok függvényében a későbbiekben akár a hétköznapi élet során, illetve a fizikai igénybevétel alkalmával érdemes lehet könyöktámaszt használni, amely megfelelően tehermentesíti és védi a könyökízületet a további sérülésekkel és panaszokkal szemben.
