Az X- és az O-láb gyermekkorban előforduló betegségek, amelyek nemcsak a test esztétikáját változtatják meg, hanem egészségügyileg is komoly veszélyt jelentenek, ha nem figyelünk oda rájuk. A két elváltozás kialakulásának okai pontosan nem tisztázottak, de a legvalószínűbb, hogy a mozgásszegény életmóddal állnak kapcsolatban. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mit takar pontosan ez a két lábdeformitás, és milyen okok vezethetnek a kialakulásukhoz.
Megfelelő mennyiségű mozgás
Számos tanulmány kimutatta, hogy az X- és az O-láb megjelenése a gyermekek azon életszakaszában jellemző leginkább, amikor elkezdenek iskolába járni, ezáltal az addigi önfeledt játékot és mozgást felváltja az iskolapadban való folyamatos ülés és körmölés. A diákok a negyvenöt perces órák közti szünetekben némi mozgással kompenzálhatják ugyan a szellemi terhelést, illetve a folyamatos ülést, ám ez a néhány perc közel sem elég arra, hogy biztosítsák maguknak a megfelelő fejlődéshez szükséges mozgásmennyiséget. A helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy az iskolás időszak egybeesik a második alakváltás időszakával, amely körülbelül 6-8 éves kor között zajlik le, valamint a serdülőkorral is. A két időszak során a gyermek teste számos változáson esik át:
- csontozata megnyúlik,
- mozgása “sutává” válik,
- izmai formálódnak, feszülnek,
- valamint idegrendszerében is történnek változások.
Ha gyermekünk ebben az időszakban hanyagolja a sportot és ellustul, nagy a veszélye, hogy felnőtt korára:
- megváltozhat a természetes mozgáskultúrája,
- egyre inkább görnyedni kezd, ezért rossz lesz a testtartása,
- számos izomcsoportja túlterhelődik, más izmai pedig elgyengülnek,
- valamint túlterhelődik a gerince és az ízületei.
Az X-láb és az O-láb jellegzetességei
Az X-láb
X-láb esetén a gyermek térdei zárt állásnál befelé néznek, durva esetben pedig össze is érnek.
A bokák billentek, befelé fordulnak, ez pedig jelentős plusz súlyt helyez az egész lábra. Ennek következtében ízületi kopás alakulhat ki a térd belső oldalán.
Fontos azonban, hogy ne essünk azonnal kétségbe, ha gyermekünknél ezt tapasztaljuk. Ugyanis a második alakváltás időszakáig ezek a torzulások csak átmenetiek, és a gyermek csontozatában és izmaiban végbemenő változásoknak tudhatók be. Ha azonban a deformitás a későbbiekben sem múlik, akkor feltétlen forduljunk vele ortopéd szakorvoshoz és gyógytornászhoz.
Az O-láb
O-lábról akkor beszélhetünk, ha a fent említett zárt állásban a térdek kifelé néznek, és jól látható bennük a hajlás vonala is. Az 1-2 évesek esetében még természetes, hogy ilyen jellegű deformitások tapasztalhatók a lábakon, és ekkor ez még nem is jár komolyabb egészségügyi kockázattal. Ám, ha az O-láb még óvodás korban is jól megfigyelhető, kezdjünk el gyanakodni, és forduljunk mihamarabb ortopéd szakorvoshoz és gyógytornászhoz!
Mindemellett érdemes lehet megfelelő ízületi támasztékokat is beszereznünk, hogy gyermekünk lábát tehermentesíthessük.
A lábdeformitáshoz vezető okok
Az X-láb kialakulásának számos oka lehet. Ezek közül a leggyakoribbak:
- lúdtalp,
- sérülés,
- angolkór,
- alacsony növés,
- túlsúly,
- bénulás,
- csontelhalás,
- gyenge, rugalmatlan térdszalagok,
- mozgásszegény életmód,
- degeneratív ízületi megbetegedések.
Az O-láb kialakulásának hátterében többnyire az alábbi okok valamelyike áll:
- a lábszárcsont növekedési porcának sérülése, károsodása,
- nem megfelelő csontfejlődés,
- kötőszöveti gyengeség.
Fontos időben tenni a megelőzés érdekében
Érdemes már egészen korán tennünk annak érdekében, hogy a későbbiekben gyermekünk ne szenvedhessen ezektől a torzulásoktól. Mindenekelőtt ne erőltessük, hogy a pici minél hamarabb megtanuljon járni, és a bébikomp használata sem ajánlott egészen addig, amíg a kicsi csontozata és izomzata nem elég fejlett ahhoz, hogy elbírja a testsúlyát. Ezeken felül:
- vegyük figyelembe a mozgásfejlődési szakaszokat,
- ne erőltessük a járás megtanulását csak azért, mert kortársai már totyognak,
- vigyünk be a pici szervezetébe minél több D-vitamint, természetesen a gyermekorvossal egyeztetve,
- gyógytornával erősítsük az izomzatot,
- hagyjuk, hogy óvodaidő után is sokat mozogjon a szabadban,
- végezzünk vele különféle izomerősítő gyakorlatokat – például a talpával görgessünk egy labdát,
- válasszunk egy neki tetsző sportágat, amit örömmel csinál iskolán kívüli időben, és írassuk be edzésre, amennyiben előtte a tartó izmok megerősödtek.