Mélyvénás trombózis alatt azt értjük, amikor vérrög képződik a test egyik mély – értsd nem a felszíni szövetek közt futó -vénájában. Ez akkor fordulhat elő, ha egy ilyen véna megsérül, vagy ha az érintett területen a véráramlás lelassul vagy leáll; a két leggyakoribb ok az alsó test sérülése és a csípőt vagy a lábat érintő műtét.
A mélyvénás trombózis tünetei
A probléma sokszor észrevehető tünetek nélkül alakul ki, mire észleljük azokat az idő szerepe és a prognózis miatt az állapot rendkívül gyors és hatékony beavatkozást igényel.
Mégis vannak olyan tényezők, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül és amelyek előre jelezhetik egy esetleges mélyvénás trombózis kialakulását:
- Az érintett testrész – boka, lábfej, vádli – megduzzad a vérrög kialakulása alatti részen.
- Eleinte izomlázhoz hasonló izomgörcs, később mozgásra, érintésre fokozódó, végül nyugalomban is maradandó fájdalom az érintett területen. (Gyakran a térdhajlatban vagy a vádliban.)
- Pirosság, melegség a duzzadt terület felett.
- A tüdőembólia jelei is jelentkezhetnek, melynek leggyakoribb tünetei: a fulladás, a szorongás és a félelem.
Ha a tüneteket egymástól eltérő időben észleljük, mindenképpen értesítsük az orvosunkat, főleg akkor, ha olyan gyógyszereket szedünk, melyek fokozzák a trombózisra való hajlamot. (Az ilyen gyógyszerek betegtájékoztatójában ez az információ mindig szerepel!)
Nagyon fontos!
Ha a jelek feltűnően gyorsan követik egymást – nem napokról, hanem órákról, percekről beszélünk – azonnal mentőt kell hívni! Meg se próbáljunk a saját lábunkon orvoshoz menni, taxit hívni, mert ezzel a vérrög elmozdulását, az embólia kialakulását kockáztatjuk.
A mélyvénás trombózis megelőzése
A genetikai tényezők bár adottak lehetnek, nem mehetünk el a személyes felelősség kérdése mellett:
- A rizikó tényezők java része az életmódunkból adódik, szoros összefüggésben a dohányzással, inaktivitással, elhízással, étrendi túlkapásokkal.
- Mindezek az erek rugalmasságát, a keringés általános állapotát degradálják, amelyektől egyenes út vezet az érszűkületig, majd a vérrögösödés kialakulásáig.
- A mélyvénás trombózis megelőzéséért legtöbbet egészségtudatos táplálkozással, rendszeres testmozgással tehetünk.
Az életmódtól független állapotok miatt is kialakulhat a mélyvénás trombózis. Ennek a kezelőorvosok is tudatában vannak, éppen ezért alkalmaznak prevenciós jelleggel vérhígító készítményeket alsó végtag/testrész sérülése vagy az érintett területen végzett műtéti beavatkozást – például csípő vagy térdprotézis – követően.
Mekkora az esélye egy újabb vérrög kialakulásának?
Mindenkinek más az esélye, amit a genetika, a nem, az életkor, a testsúly, az életmód, a kockázati tényezők és a kórelőzmény befolyásol.
- Kicsi az esélye egy újabb vérrög kialakulásának, ha azt balesetből, csonttörésből, műtét miatt szereztük, vagy ha sokáig ültünk/álltunk egy helyben.
- Valamivel nagyobb, ha a korábbi vérrög a csípő- vagy a combvénában volt.
- Jóval nagyobb, ha vérrögösödésre hajlamosító gyógyszereket szedünk.
- És kiemelkedően magas, ha krónikus betegséggel élünk és továbbra sem változtatunk rizikót jelentő életmódunkon.
A mélyvénás trombózis kezelése
A véralvadást lassító készítményeket szájon át, vagy injekcióval juttatják a szervezetbe. Ezek megakadályozzák a vérlemezkék összetapadását, csökkentik a trombusok kialakulásának esélyét.
- Életmódváltás mellett a kezelés körülbelül három hónapot vesz igénybe, ha nem áll fenn érelmeszesedés állapota.
- Utóbbi esetben azonban meglehet, hogy évekig kell folytatni a kezelést, súlyosabb esetben műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
- A véralvadásgátlók szedése szoros orvosi felügyelet mellett történik, hiszen a rizikótényezők között a stroke, tüdőembólia kockázatával is számolni kell.
A kezelési terv attól függően változik, hogy milyen gyógyszert írt fel az orvos:
- A dózis beállítása injekció esetében kórházi ellátást igényel, tekintve, hogy heti 2-3 alkalommal szükséges a kontrollvizsgálat.
- A stabilan beállított dózis mellett eleinte havonta, később évente egyszer kell jelentkezni az orvosnál laborvizsgálattal.
- A páciensnek el kell sajátítania az öninjekciózást, ha az állapota nem tartható fenn per os készítményekkel.
- Tabletták esetében nem feltétlenül szükséges a gyógyszerbeállításhoz kórházban feküdni, de ez alól is vannak kivételek.
- Például a Syncumar adagjának beállítása napi rendszerességű, ébredés utáni vérvételt igényel a véralvadási faktorok ellenőrzése miatt.
Egyéni felelősség a mélyvénás trombózis rehabilitációjában
Sérülés vagy műtét után a lehető leghamarabb fel kell kelni és mozogni a véráramlás támogatásáért:
- Akár dolgozunk, akár tévét nézünk, 1-2 óránként álljunk fel és mozgassuk meg a végtagjainkat, csökkentve a vér pangását az alsó végtagban.
- Ha repülőutat tervezünk, amikor lehetőség adódik arra, álljunk fel és sétálgassunk.
- Ha autóval utazunk az óránkénti megállás nem lehet kérdés tárgya.
- Rendszeres fizikai aktivitással kontrolláljuk a testsúlyunkat. Végezzünk vénás tornát naponta.
Vénás torna:
Kiinduláskor háton fekszünk nyújtott térdekkel. A gyakorlatokat végezzük lassan és ismételjük 8-szor.
1. Lábfejeket fel- és le kell mozgatni.
2. Combizmokat megfeszítjük, majd ellazítjuk.
3. Fenék izmokat megfeszítjük, majd ellazítjuk.
4. Alsó végtagot csípőből forgatjuk ki és be.
- Mellőzzük a dohányzást, az érszűkítő ételek és italok fogyasztását.
- A napi folyadékbevitel egy egészséges ember számára két liter, akinek volt mélyvénás trombózisa, legalább három.
- Ha szükséges, használjunk kompressziós harisnyát, esetleg térd– vagy bokatámaszt, főleg ha az aktivitás nem kiegyensúlyozott (Egyszerre túl sokat és sokáig kell állni, gyalogolni, ülni a nap folyamán.)
- Egyes ételek, étrendkiegészítők befolyásolhatják a gyógyszerek hatását. Például a K-vitamin a véralvadás folyamatát támogatja, ezért korlátozni kell például a hal, a máj, a zöld leveles zöldségek fogyasztását.
Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyes közreműködésünk nélkül egyetlen gyógyszeres kezelés vagy műtét sem lehet hosszú távon sikeres. A már említett életmódváltás a kiindulási alap, a terápia erre épül.