Az emberi test egy csodálatos rendszer, melynek elemei tökéletesen kapcsolódnak egymáshoz, miközben kölcsönösen hatnak is egymásra és a rendszer egészére. Amikor ebben valamely ponton sérülés vagy változás áll be, az a rendszer egészének módosulását vonja maga után. Ha ez az elváltozás a lábunkban, azaz a testünk teljes tartószerkezetének stabil alátámasztásában következik be, azt a szervezet a vázrendszer összes elemének korrekciójával próbálja ellensúlyozni. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a térd, a csípő és a gerinc csontjainak és ízületeinek statikája is. Ezt valamilyen mozgásszervi problémaként fogunk érzékelni. Ezért sokkal, de sokkal fontosabb a lúdtalp megelőzése és kezelése, mint azt elsőre gondolnánk!
Fontos, hogy értsük a talp egészséges működését!
Elsőként tisztázzuk, mi is a lúdtalp, amit gyakran összemosunk a bokasüllyedéssel. Nem ok nélkül. A talp szerkezete egy olyan tökéletes alátámasztást biztosító rendszer. Boltozatos kialakítása révén teljes testünket képes stabilan alátámasztani és megtartani nyugalmi állapotban és mozgás közben egyaránt. Ahogyan az épületeknél is statikailag az egyik legjobb teherviselő rendszer a boltív, úgy a lábunkban is pontosan annak a két „boltívnek” köszönhető a stabil súlyelolszlás. Ezek közül az egyik hosszanti irányban emeli meg kissé a talp középső vonalát, a másik pedig keresztben (haránt irányban) a lábujjak tövénél.
Ennek eredményeként a lábunk három fix ponton támaszkodik a talajon:
- A nagylábujj és a kislábujj alatti lábközépcsonton,
- illetve a sarokcsonton,
- ezeket támogatják még pluszban meg a lábujjak.
Ezt a kettős boltívet az izmok, szalagok és inak stabilizálják és egyúttal rugalmassá is teszik, lehetővé téve a járást, futást stb. Egészséges járás közben döccenés nélkül érkezünk a sarkunkra, és a lábboltozatok kismértékű, átmeneti, rugalmas ellapulásával (azaz a talajba/cipőbe simulásával) végig gördülünk a talpunkon.
Mit jelent a lúdtalp?
Harántsüllyedés és bokasüllyedés
Lúdtalpról akkor beszélünk, ha – látványra a liba széles tappancsaihoz hasonlóan – kereszt irányban ellaposodottá vált a talp boltozata; ezt szakszerűen harántsüllyedésnek hívjuk. Ez rendszerint együtt jár, gyakran annak következményeként (minthogy ebben a tökéletesen strukturált rendszerben minden mindennel összefügg) a hosszanti irányú boltozat megsüllyedésével és vele a boka valamilyen irányú elmozdulásával. Ilyenkor a sarokcsont valamerre megdől, a bokák pedig ennek folyományaként szintén megdőlnek valamilyen irányba – ezt hívjuk bokasüllyedésnek. Ezt a komplex elváltozást, melyben a talpboltozatok jelentős csökkenése miatt a szalagok megnyúlnak, a csontok átrendeződnek és más lesz az izmok húzási iránya, együttesen is szokás lúdtalpnak nevezni.
A talpboltozat-süllyedés következményei
Értelemszerűen az ilyen deformitásokkal rendelkező lábfej irreális mértékű nyomást szenved el, már nem képes az ideális súlyeloszlásra és teherviselésre, és járás közben nem tud optimálisan gördülni.
- A harántboltozat ellaposodása következtében aránytalanul nagy terhelés éri a környező csontokat, ízületeket és lágyrészeket, és a lábban olyan súlyosabb elváltozásokat eredményezhet, mint a bütyök és a kalapácsujj. Ezek egyrészt igen fájdalmas deformitások, melyek nagyban nehezítik a cipőviselést, másrészt tovább rontják a test alátámasztásának statikáját.
- A hosszanti boltozat ellapulása és a boka megsüllyedése, illetve dőlésszögének megváltozása nemcsak közvetlenül a láb szerkezetére, de azon keresztül a teljes vázrendszerre kihat: ilyenkor a térd is kissé befelé rotálódik, melynek következtében kórosan megváltozik a csípő, a medence és ezáltal a gerincoszlop egészének a helyzete is. Rendkívül sok tartáshiba, térd-, hát-, sőt fejfájósság okai között megtalálható a lúdtalpasság is mint eredendő problémaforrás.
A csontrendszerben bekövetkezett mindezen elváltozások következtében az összes ízületünk (boka, térd, derék, csípő és a csigolyák) extrém terhelést kapnak, ami kóros mértékű kopást idéz elő a helytelen tartásból eredő súrlódás következtében. Ez pedig számos mozgásszervi betegség, így az ízületi kopások, gyulladás, szalagproblémák, izomfeszülés biztos melegágya.
A lúdtalp okai
A talp boltozatos szerkezete életünk első éveiben alakul ki, gondoljunk csak a csecsemők cuki kis piskótáira vagy a tipegő gyermekek vizes lábnyomaira: az még szinte egybefüggően lapos. A lúdtalp lehet annak következménye, hogy eleve nem jól alakult ki a boltozat, vagy pedig később deformálódott a lábunk.
Ezek hátterében állhat:
- genetikai hajlam, laza szalagok,
- pici gyerekként nem jártunk eleget mezítláb egyenetlen terepen,
- mozgásszegény, ülő életmód,
- nem megfelelő lábbelik,
- túlsúly.
A lúdtalp prevenciója
Kisgyermekeknél kiemelten fontos, de valójában felnőtteknél is ezekre érdemes odafigyelni:
- az anatómiailag jó kiképzésű cipő;
- minél többet járni mezítláb egyenetlen talajon (homok, kavics, fű, föld);
- talptorna.
Felnőtteknek a már kialakult elváltozások esetén javasolható a bokát stabilizáló bokatámasz viselése tartós és erős terhelés esetén, hogy ezzel is csökkentsük a túlzott igénybevételt.