A lábközépcsont-fájdalom érzete leginkább ahhoz hasonlítható, mintha mezítláb, köveken sétálnánk. Főként a második és harmadik lábközépcsontok között fordul elő ez a furcsa tünet. Az égő érzés neuromára (idegrostokból és kötőszövetből álló jóindulatú daganat) utalhat, amely egyfajta kóros burjánzást jelent a lábujjakat ellátó idegekben. A lábujjak közelében lévő égő fájdalom nem szokatlan panasz, gyakran előfordul. Az orvosok lábközépcsont-fájdalomnak nevezik ezt a lábközépcsontokat érintő problémát.
Lábközépcsont gyulladás (metatarsalgia) tünetei
A lábközépcsontok (metatarsus) rövid, csöves csontok, amelyekből öt található egy lábon. A lábközépcsont fájdalom egy olyan tünet, amelynek számos, szerteágazó oka lehet, a rossz cipőtől az anyagcsere betegségekig. A metatarsalgiában szenvedő egyének különböző intenzitású fájdalmat tapasztalnak a lábfejben. A fájdalmas érzés nagyon éles, tompa vagy égető lehet, és általában súlyosbodhat több órányi állással vagy hosszú séta vagy futás után. További gyakori tünetek a szúró fájdalom, a lábujjak bizsergő érzése és zsibbadása, valamint a már említett kavicsok érzése a cipőben. Túlsúlyos vagy elhízott, reumás ízületi gyulladásban és lábdeformitásban szenvedő egyéneknél a metatarsalgia fokozatosan, gyakrabban jelentkezik. Ezzel szemben azoknál, akik megerőltető sport tevékenységet folytatnak, vagy szűk cipőt, esetleg magas sarkú cipőt viselnek, ez a rendellenesség általában hirtelen jelentkezik, melyet a szalagok és a csonthártya gyulladása kísérhet. Ízületi vagy kötőszöveti gyulladás esetén éjszakai vagy hajnali ízületi fájdalom jelentkezik reggeli ízületi merevséggel néhány lépés erejéig. Ha elhanyagolják vagy rosszul kezelik, a metatarsalgia általában súlyosbodik, és az érintett láb fájdalma egyre hevesebbé válik. Ezenkívül más hát- vagy csípőproblémák kialakulásához is vezethet, vagy ezek következtében alakulhat ki. Még mielőtt orvoshoz fordulnánk, tanácsos a fájdalmas lábfejet rövid ideig nyugalomban tartani. A metatarsalgia nagyon gyakran enyhe lehet, és néhány egyszerű intézkedés betartásával önmagában is megoldódik. Ha azonban a fájdalmas helyzet nem múlik el magától, sőt súlyosbodik, akkor elengedhetetlen, hogy orvoshoz forduljunk a diagnosztizálás és kezelés miatt.
A lábközépcsont fájdalom lehetséges okai
- Nem megfelelő cipő viselése: Elsősorban a magas sarkú cipő, valamint a túl szoros, vagy laza lábbeli okozhat lábközépcsont fájdalmat. A normál cipőben történő hosszú távú terhelés következtében is kialakulhat a fájdalom. Összességében a nem megfelelő lábbeli hosszú távon egyéb problémákat is okozhat a lábfejen ( pl. bütyök, csontkinövések, ízületi gyulladás, ideggyulladás).
- Sérülés: Egyértelmű ok lehet a fájdalom mögött, ha bokaficam, zúzódás vagy csonttörés miatt alakul ki. A lábközépcsont törése sokszor az egyenetlen talajon való futás, vagy egyszerűen séta közben, nem megfelelő landoláskor, esetleg leugráskor következik be, vagy egyszerűen akkor, amikor valami nehéz tárgy a lábra esik.
- A láb deformitásai: A gyakori deformitások, így a bütyök, a sarkantyú, a kalapácsujj mind okozhatnak lábközépcsont fájdalmat.
- Statikai elváltozások: A legismertebb statikai elváltozás, vagyis a lúdtalp sok esetben okoz lábfájdalmat a túl alacsony lábboltozat miatti fokozott terhelés következményeként. Azonban a túl magas lábboltozatnak is lehet ilyen kihatása, a túlzottan feszes izmoknak köszönhetően. Statikai elváltozások lehetnek még a sarokcsont pozíciójából fakadó problémák, mint a befelé vagy kifelé dőlő sarok.
- Feljebb található ízületek problémái: A lábközépcsont fájdalom okát ortopéd orvos tudja diagnosztizálni, sokszor a kivizsgálás során derül ki, hogy bár a lábon jelentkezik a fájdalom, annak forrása feljebb keresendő, például a térdben vagy a csípőben.
- Anyagcsere betegségek: Az ízületi gyulladással járó köszvény és a rheumatoid artritisz a láb kisízületeit is érintheti.Továbbá a rheumatoid artritisz következtében akár a láb deformitása is okozhat fájdalmat.
A lábközépcsont-gyulladás diagnosztizálása és kezelése
A láb számos patológiája ugyanazokat a tüneteket okozza, ezért a helyes diagnózis felállításához pontos anamnézis, objektív vizsgálat, valamint bizonyos esetekben további diagnosztikai vizsgálatok szükségesek műszeres vizsgálatokkal. Az anamnézis célja, hogy a kezelőorvos minden lehetséges információt összegyűjt a páciens kórelőzményéről, ezután az objektív vizsgálaton keresztül megfigyeli a beteg járását, és felméri, hogy nincs-e deformáció. például üreges láb, hallux vagi, kalapácsujjak, stb. Végül további műszeres vizsgálatokra lehet szükség a diagnosztika megerősítéshez, beleértve: echográfia, röntgenográfia, mágneses rezonancia képalkotás.
Ezt követően kerül sor a kezelési módszer kiválasztására. Általában a metatarsalgia konzervatív kezelést igényel a gyógyításhoz. Azokban az esetekben azonban, amikor a tünetek súlyosak és a kiváltó okok súlyosbodnak, műtéti kezelésre lehet szükség.
A konzervatív terápia a következőket tartalmazza:
- Pihenés
- Naponta 4-5 alkalommal, legalább 20 percig jegelni kell a fájdalmas lábat;
- A szenvedő láb megemelése a végtag terhelésének csökkentése érdekében.
- Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése nagyon akut fájdalom esetén.
- Megfelelő lábbeli használata, amely segít a testsúly helyes elosztásában a lábon.
- Speciális ütésálló talpbetétek (gélből, gumiból vagy parafából) használata a láb talajjal szembeni ütközésének csökkentése érdekében.
- Speciális talpbetétek használata üreges lábfejtől szenvedők számára, amelyek hasznosak a lábboltozat konformációjának normalizálásában és a jobb lábtartás garantálásában.
- Lehetőség szerint olyan patológiák kezelése, amelyek kockázati tényezőként szolgálnak a metatarsalgia kialakulásában, mint például az elhízás, a köszvény vagy a rheumatoid arthritis.
- Fizioterápia: Kezdetben a fájdalmas izmok és kötőszövetek nyújtása és mobilizálása passzív technikákkal. A fájdalom csökkenése után az izomegyensúly aktív helyreállítása következik, mely biztosítja, hogy a lábközépcsont fájdalom ne térjen vissza. Mivel a testtartás is megváltozott, foglalkozni kell a gerinc- csípő- térd-boka komplexumával is.
A metatarsalgia megszüntetésére irányuló sebészeti beavatkozást nagyon ritkán, és csak akkor veszik fontolóra, ha a konzervatív gyógymódok nem hatékonyak.
