Bármilyen sporttevékenységnek elengedhetetlen része, akár profi, akár amatőr körülmények között űzi is az ember, a nyújtás. A szakemberek a különböző sportfórumokon nem győzik hangsúlyozni az intenzív mozgás után a megterhelt izmok nyújtásának fontosságát. Ennek elhanyagolása esetén nagyon könnyen szembesülhetünk az izomrövidülés problémájával.
Az izmok és a nyújtás
Az izmok intenzív sportolás során erősen megfeszülnek, és ezáltal megrövidült állapotba kerülnek. Amennyiben mozgás után nem segítünk izmainknak visszanyerni a rugalmas, megnyúlt állapotot, vagyis nem követi nyújtás az aktív edzést, és ha ez ráadásul rendszeresen előfordul, akkor az izmok idővel megrövidülhetnek. Ezt segíti elő, ha az ellenirányú mozgást végző izmok egyensúlya megbomlik.
Az izomrövidülés formái
Jellege, előfordulási helye, illetve a kiváltó okok alapján többféle izomrövidüléssel találkozhatunk.
Az izomrövidülést kiváltó okok érdekessége, hogy ez az állapot két teljesen ellentétes okból is kialakulhat. A túlzott sporttevékenység rendszeres levezető nyújtás nélkül, illetve a teljesen mozgásszegény életforma egyaránt eredményezheti az izmok megrövidülését. Sajnos napjainkban a kiváltó okok között számottevő arányban szerepel ez utóbbi jelenség.
A megrövidült izomzat jellegét tekintve lehet, hogy egy fárasztó nap végére, a különböző megerőltető mozgások velejárójaként, frissen alakul ki, emellett az is előfordulhat, hogy egy hosszabb távú folyamat végén, amikor az izmok már letapadtak, akkor jelentkezik. Ilyen esetben már minden bizonnyal „bemerevedett”, megrövidült állapotban lévő izmokkal kell szembesülniük a szakembereknek, aminek a gyógyítása is hosszabb folyamatot vesz igénybe.
Az izomrövidülés típusai közül minden bizonnyal az előfordulás helye a legváltozatosabb. A combhajlító és -feszítő izomzatban, a vádliban vagy éppen a talp izomzatában egy-egy megerőltető futás vagy kocogás után éppúgy előfordulhat, mint például az alkart hajlító és nyújtó izmokban.
Az izom rövidülést kiváltó okok
Az izomrövidülést kiváltó okok nagyon sokrétűek lehetnek. Nem kell intenzív sporttevékenységet folytatni ahhoz, hogy szembesüljünk ezzel a problémával.
- A nem ergonomikus munkakörnyezet az egyik legfőbb kiváltó tényező az irodai munkát végzők körében. Ha például olyan munkánk van, amely állandó izomfeszüléssel jár, vagy olyan munkaállomásban dolgozunk, ahol sok a kényelmetlen helyzetben eltöltött órák száma, vagy csak nem természetes, merev testtartásban kell a munkánkat végezni, ezek mind hozzájárulhatnak az izomrövidülés kialakulásához.
- Hölgyeknél például a magas sarkú cipő rendszeres viselése is okozhat ilyen jellegű problémákat.
- Sportolóknál a nyújtás hiánya vagy a nem megfelelő nyújtógyakorlatok okozhatják az izmok tartós összehúzódását. Emellett károsak lehetnek még azok az edzések is, amelyek kizárólag az izmok térfogatának növelésére fókuszálnak.
- És ahogyan azt már korábban említettük, a mozgásszegény életmód is az izomzatunk rugalmasságának kárára mehet.
Milyen tüneteknél gyanakodhatunk izomrövidülésre?
Mivel sokféle helyen fordulhat elő az izomrövidülés, a leggyakoribb tünet, a fájdalom is több helyen, szervezetünk különböző területeinek izomzatánál jelentkezhet. Előfordulhat azonban, hogy a fájdalom nem konkrétan a rövidülés helyén jelentkezik: a talp vagy éppen a vádli izomproblémái járhatnak például hátfájással. De ugyanígy a csuklyás vagy nyaki izmok feszessége könnyen eredményezhet fejfájást. Sportolóknál már komolyabb fájdalmakkal kell számolni, ha nem észlelik időben az izomrövidülés jeleit. Ekkor ugyanis az izomhúzódástól az izomszakadásig különféle, akár igen súlyos következménnyel is számolniuk kell.
Mit tehetünk az izomrövidülés megelőzése érdekében?
Leginkább a nyújtás alkalmas arra, hogy megelőzzük az izomrövidülés kialakulását:
- az edzéssorok megfelelő felépítésével, valamint az edzést követő alapos és szakszerű nyújtással,
- a mozgásszegény életmód megváltoztatásával,
- törekedjünk arra, hogy olyan ergonomikus munkaállomást alakítsunk ki, ami segít abban, hogy az izmaink ne kényszertartásban rögzüljenek,
- ülő munkánál rendszeresen szakítsunk arra időt, hogy megfelelő nyújtó gyakorlatokat végezzünk,
- bármilyen tevékenységet is végeztünk a nap során, a végén mindig szánjunk legalább egy fél órát arra, hogy nyújtással kilazítsuk az izmainkat.
Amikor már kezelésre van szükség
Fájdalommal nem jó együtt élni, éppen ezért sajnos szükség lehet a már kialakult izomrövidülés kezelésére.
Ez történhet:
- borogatással,
- fájdalomcsillapító gyógyszerrel,
- izomlazító krémmel,
- finom, óvatos masszírozással, az izmok feszültségének oldásával,
- indokolt esetben a rövidüléssel érintett végtag ízületét stabilizáló speciális ízületi támasz viselésével, akár sportolás közben is;
- szerencsére a legritkább esetekben és főként sportolóknál fordul elő, hogy az izmokat rögzítő inak hosszabbítására, vagy a letapadt izmok kiszabadítására műtéti úton kerül sor.
- nyirok masszázs