Hogyan kezelhető az ínszalagszakadás?

Az ínszalagszakadás szerencsés esetben artroszkópiás eljárással is műthető amivel szerencsére nagymértékben csökkenthető a regerációhoz szükséges időtartam.

Ínszalagjaink a legapróbb mozdulatok létrejöttében is fontos szerepet játszanak, nélkülük egyetlen izom és ízület sem működhetne megfelelően. Feladatuk részben az izom megfelelő rögzítése a csonthoz, másfelől az ízületek stabilitásának biztosítása. Elég azonban egyetlen rossz lépés vagy mozdulat, és könnyen komoly sérülés lehet belőle. Az ínszalagszakadás rettentően fájdalmas és hosszú ideig elhúzódó sérülés, amely miatt akár hosszú hónapokra le kell mondanunk a mozgás öröméről. 

Az ínszalagok szerepe a mozgásban

Funkcionális szempontból el kell különíteni egymástól az inakat és a szalagokat: míg az ín szerepe az, hogy általa az izom megtapadjon a csonton, a szalag az ízület stabilitását biztosítja, de nem kapcsolódik izomhoz. Ugyanakkor működés közben az izmok, inak és szalagok együttesen felelnek az ízület stabilitásáért és mozgathatóságáért. Az inak mozgáskor az izmok erejét közvetítik a csontozat felé, ezzel biztosítva, hogy a csont az izommal együtt mozduljon, míg a szalagok az ízülettel együttműködésben a csontokat rögzítik egymáshoz, egyúttal azok különböző irányú mozgásait is biztosítva. Amikor ezen rendszer bármelyikében elváltozás következik be egy trauma (sérülés) következtében, annak kihatása van a teljes ízületi működésre. A szalag és az ín szövettanilag azonos alkotóelemekből, kollagénrostokból áll, melyek regenerációs ideje sajnos meglehetősen hosszú, akár egy évnél is több lehet. 

Az ínszalagszakadás lehetséges okai

A mindennapok során számos baleset érhet minket, amelyek következtében az ínszalagjaink részlegesen vagy egészen elszakadhatnak. Egy egyszerű bokaficam is vezethet teljes ínszalagszakadáshoz, ezért fontos a megfelelő védelem és az elővigyázatosság. Fontos azonban kiemelni, hogy az ínszalagok szakadás nélkül is könnyen sérülhetnek. Egy-egy hirtelen mozdulat miatt például megnyúlhatnak, és a nyúlás következtében sérülés keletkezik a felületükön. Ilyen esetben is ajánlatos orvoshoz fordulni, mert a kisebb degeneratív elváltozás a későbbiekben nagyobb eséllyel vezet szalagszakadáshoz. Ha valamelyik teherviselő ízületünk szalagjai már szenvedtek el ilyesféle károsodást, sportolás, túrázás vagy egyéb jelentősebb megterhelés esetén mindenképpen védjük azt az ízületet stabilizáló támasz viselésével. 

Az ínszalagszakadás tünetei

A szakadás jellegzetes tünetei:

  • tipikus pattanó hang,
  • duzzanat, vérömleny,
  • nyomásérzékenység,
  • hirtelen fellépő, nagyfokú szúró fájdalom,
  • mozgásbeszűkülés: a végtagokat korlátozottan vagy egyáltalán nem tudjuk mozgatni,
  • kóros mozgathatóság: ficam, rándulás,
  • kísérheti csonttörés,
  • az izmok is deformálódhatnak.

Az ínszalagszakadás kezelése

Tehermentesítés

Ínszalagszakadás esetén mindenképp forduljunk orvoshoz. A megfelelő terápia csak a pontos orvosi diagnózis után állapítható meg, a kezelés a sérülés típusától és mértékétől függ. Ha enyhébb részleges szakadás történt, elég a sérült végtag pihentetése, felpolcolása. Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy az érintett végtagot gipszeléssel stabilizálják. Mindkét esetben fontos azonban a végtag tehermentesítése, folyamatos pihentetése, mivel még a legkisebb terhelésnek is komoly szövődményei lehetnek. 

Fájdalomcsillapítás

A teljes szalagszakadás igen fájdalmas dolog, ami lassan gyógyul, ezért szükségessé válhat a fellépő fájdalom csillapítása. Ez történhet:

  • célzott injekcióval,
  • akupunktúrás módszerrel,
  • lökéshullám-terápiával,
  • jegeléssel.

Műtét

Teljes szakadás esetén gyakran műtéti beavatkozásra van szükség, ezt jellemzően MRI-vizsgálat alapján lehet eldönteni. Ha szerencsénk van, a műtét egy kisebb bemetszéssel, úgynevezett artroszkópiás eljárással megoldható, amely egy kevésbé megterhelő beavatkozás, így a gyógyulás ideje lerövidül. Máskor a szalagvégek varratokkal való egyesítése, esetleg szalagpótlás alkalmazása a megoldás, ami többnyire már nagyműtétet igényel.

Fizioterápia

A műtéti beavatkozást mindenképpen egy hosszabb ideig tartó rehabilitációs időszak követi, de erre abban az esetben is szükség van a kezdeti pihentető fázist követően, ha nem volt szükség műtétre. Ebben az időszakban kiemelt jelentősége van a gyógytornának, két okból is. Az egyik ok, hogy az inakat és szalagokat alkotó kollagénrost regenerálódását a mozgatás (nyújtás) aktiválja, és ezt szakszerűen csakis célzott, hosszú időn át kitartóan végzett gyógytornával tudjuk elérni. A gyógytorna hozzájárul ahhoz, hogy megelőzzük a mozgásunk tartós korlátozottságát, és az érintett testtáj visszanyerje eredeti mozgástartományát, a sérült ízület pedig minél stabilabbá váljon, továbbá az érintett stabilizáló izmok megerősödjenek.

A másik ok, amiért szükség van a szakszerű gyógytornára, hogy a spontán gyógyulás során nagy eséllyel alakul ki letapadás, amikor is az ín hozzátapad az ínhüvely falához. Amennyiben ez ellen nem teszünk, az egész életre kiható jelentős mértékű  mozgáskorlátozottságot eredményezhet. 

A gyógytorna mellett egyéb fizioterápiás módszerekkel, manuális technikákkal, proprioceptív tréninggel és egyensúlyfejlesztéssel is segíti a szakember a mozgásfunkció visszanyerését. Ebben jó szolgálatot tehetnek az érintett ízületet stabilizáló támaszok, mint a bokatámasz, könyöktámasz vagy térdtámasz, melyeket a megterhelő helyzetekben és sportolás közben a gyógyulást követően is ajánlott viselni, hogy tehermentesítsük az ízületeinket. 

Egy szalagszakadást követően sajnos életünk hátralévő részében arra is oda kell figyelnünk, hogy olyan sportot válasszunk, ami nem terheli a sérült ízületeket és szalagokat. Az úszás, a gerinctorna, a séta vagy bizonyos esetekben a biciklizés jó választás lehet, de legjobb, ha a választást megelőzően konzultálunk egy szakorvossal vagy gyógytornásszal.