Ha közvélemény kutatást végeznénk, hogy az emberek többsége mit mondana, a hétköznapi tevékenységeik során melyik testrészüket tudnák a leginkább nélkülözni, akkor lehet, hogy a csukló bizony dobogós helyen végezne. Pedig, ha jobban belegondolunk, szinte bármilyen munkavégzés, akár az evés, vagy a tisztálkodás, de említhetnénk itt a számítógépezést, telefonozást is, mind-mind rengeteg „csukló munkát” igényel. Ennek fényében már lehet, hogy másként gondolkoznánk a csukló fontosságát illetően. Gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatottá válik a hétköznapi tevékenységek során az, aki a csuklóját nem, vagy nem megfelelően tudja használni. Éppen ezért lényeges azokkal a csuklótáji fájdalmakkal foglalkozni, amelyek befolyásolhatják, vagyis egészen pontosan megnehezíthetik a legkülönfélébb mozdulatsorok „zökkenőmentes” végrehajtását.
A csuklót nagyon leegyszerűsítve csontok, ízületi porcok, idegek, szalagok és inak alkotják. Éppen ezért, ha tudni szeretnénk, hogy vajon milyen betegségek okozhatnak csuklótáji fájdalmakat, akkor ezeken az „alkotó elemeken” kell végigmennünk, keresve a fájdalom lehetséges forrását.
Csonttöréses csukló fájdalom
A legkézenfekvőbb fájdalom kiváltó ok a csukló csont, az ún. sajkacsont törése. Ez elsősorban balesetek, esések, vagy éppen sportolás közben szokott előfordulni. Előfordul azonban, hogy még egy-egy felületesebb első körös vizsgálat sem mutatja ki, hogy valójában csukló csont töréssel állunk szemben. Rossz hír a változó korba lépő nők számára, hogy a csuklótáji törések a csontritkulás következtében gyakoribbá válhatnak. Természetesen az idősebb embereknél, nemtől függetlenül fenn áll ennek a veszélye.
Kopásos csuklófájdalom
Olyan tevékenységeknél, amelyeket monoton, sokszor ismétlődő csuklómozgás jellemez, gyakran fordul elő kopásos sérülés a csuklóban. Ez a jelenség nem kor függő, napjainkban már nemcsak az idősebb korosztályt veszélyezteti ez a betegség, hiszen a húszas-harmincas éveiben járó fiatalabb korosztályoknál is jelentkezhet ez a probléma. Ilyen esetekben látványosan megduzzadhat a csuklóízület, ami önmagában komoly fájdalommal járhat. A bajt tovább tetézheti, hogy a fájdalom mellett jelentősen csökkenhet a kéz fogóereje is. Ez a kopásos fájdalom az esetek többségében a csukló kézháti oldalán jelentkezhet, annak is elsősorban a középső részén.
Csuklóalagút szindróma
A szaknyelv egyszerűen csak carpalis alagút szindrómának nevezi azt a gyakori állapotot, amely a csukló mellett a kézfej gyakori fájdalmával járhat. A „carpalis alagút” egy keskeny csatorna a csukló belső oldalán, amelyet csontok és szalagok határolnak. Ebben az alagútban fut többek között a medianusz ideg, amelyre ha az átlagosnál nagyobb nyomás helyeződik, akkor kialakulhat a csuklóalagút szindróma. Ez általában zsibbadással és bizsergős érzéssel párosulhat, amellett, hogy a fájdalom főként éjszaka, vagy hajnalban jelentkezhet. Természetesen nappal is találkozhatunk ezzel a problémával, különösen akkor, ha a csuklónkkal gyakran ismétlődő mozdulatokat végzünk. A csuklóalagút szindrómát kiválthatja többek között a számítógépes egér használata, a kézi szerszámok alkalmazása, de például a cukorbetegség, a pajzsmirigy rendellenességek, a terhesség és az elhízás is a kiváltó okok között szerepelhetnek.
Amikor egy gyulladás felelős a csukló fájdalmáért
Sajnos gyakran előfordul, hogy a csukló környékén apróbb balesetek következtében megsérül a bőrfelület. Ilyen esetekben a kórokozók néha különösebb ellenállás nélkül hatolhatnak be a szervezetünkbe, ami gennyesedéshez vezethet. A bajt ilyen esetekben csak tetézheti, hogy ha a kézen van a sérülés, akkor a gyulladás az inak között gyorsan tovább terjedhet. Ez pedig különböző keringési zavarokat okozhat, legrosszabb esetben akár az ujjak elhalásához is vezethet. Vagyis a gyulladásos csukló fájdalmat nem szabad félvállról venni. Ha a legkisebb gyanú is felmerül, akkor mindenképpen érdemes azonnal szakemberhez fordulni, hiszen optimális esetben egy antibiotikumos kúra is segíthet. Súlyosabb esetben sajnos csak a sebészi beavatkozás oldhatja meg a problémát.
A gyulladás egy enyhébb formája az ínhüvelygyulladás. Ez a leggyakrabban a túlzott csukló aktivitás mellett alakul ki. Napjainkban leginkább a számítógépezés, de természetesen előfordulhat, hogy más tevékenység váltja ki, amely a szokásostól eltérő mértékben igényli a csukló fokozott használatát. Ilyen esetekben általában a csukló hátsó részén jelentkezik a duzzanat, illetve a fájdalom. Ekkor mindenképpen érdemes legalább 2-3 hetet aktívan pihentetni a csuklónkat, különös tekintettel a problémát kiváltó tevékenység szüneteltetésére. Ha biztosra akarunk menni, akkor konzultáljunk szakorvossal, mert elképzelhető, hogy a gyógyulás érdekében sínben kell rögzíteni a „sérült” csuklót, amellett, hogy gyulladáscsökkentővel is elősegítjük a gyógyulást.