Amikor a fizikai állapotunk egészségmegőrzéséről gondolkodunk, hajlamosak vagyunk főként a derék, térd és a gerinctáji részek védelmére fókuszálni, és elfeledkezünk egy sor úgymond mellékesnek tűnő testrészünkről. Tipikusan ilyen „mostohagyermek” a csuklónk, melynek sokoldalú funkcionalitásáról csak akkor veszünk tudomást, amikor fájdalmat érzünk, és azzal szembesülünk, hogy egy csomó alaptevékenységet nem tudunk elvégezni nélküle. Ugyanakkor fogalmunk sincs, mi állhat a csuklófájdalom hátterében, vajon mennyire komoly a baj, és hová forduljunk vele. Cikkünkben a csuklófájdalmak behatárolásához nyújtunk segítséget.
A csukló működése
A csukló feladata, hogy kapcsolatot biztosítson az alkar és a kéz között, lehetővé téve a kéz többirányú mozgathatóságát. A kéz a felső szakaszán elhelyezkedő nyolc apró, úgynevezett kéztőcsontból és a csuklóízületből épül fel, ahol az alkart alkotó két csonthoz kapcsolódik. Ebben a meglehetősen komplex rendszerben, melyhez inak, szalagok és izmok is tapadnak, sok minden „meghibásodhat”.
A csuklófájdalom típusos háttérokai:
- akut sérülések,
- gyulladásos és kopásos eredetű bántalmak,
- idegi és mechanikai eredetű bántalmak.
Akut sérülések
Legegyszerűbb az akut sérülések felismerése, hiszen ezeket többnyire jól beazonosítható, hirtelen külső behatás (trauma) okozza, így bekövetkeztével a legtöbb esetben magunk is tisztában vagyunk.
Törés vagy repedés
A csuklótörés leggyakrabban eséskor következik be, jellemzően valamelyik kéztőcsont vagy az orsócsont csuklóhoz közeli szakasza törik el.
Tünetei:
- hirtelen fellépő éles fájdalom,
- duzzanat,
- elszíneződés, bevérzés,
- lehet deformitás a csukló vagy a kéz állásában,
- korlátozott mozgathatóság.
A törés minden esetben mielőbbi orvosi ellátást igényel, ezért gyanú esetén haladéktalanul keressük fel a sürgősségi rendelést!
Húzódás, rándulás, szalagszakadás
A csuklóízületet körülvevő szalagok és izmok egy hirtelen rossz mozdulat következtében meghúzódhatnak, kórosan túlnyúlnak, vagy szélsőséges esetben akár el is szakadhatnak, melyek mind erős fájdalommal járnak.
Tünetei:
- hirtelen fellépő görcsös vagy éles fájdalom,
- nyomásérzékenység,
- duzzanat, dagadás,
- vérömleny,
- esetenként bőrpír, melegség,
- a mozgástartomány beszűkülése.
Ha biztosak vagyunk benne, hogy nincs törés, otthoni ápolással is lehet próbálkozni: pihentetés, a csukló rögzítése, hidegborogatás, gyulladás- és fájdalomcsökkentő krémek. Azonban, ha pár nap után nem történik javulás, feltétlenül forduljunk orvoshoz!
Gyulladásos és kopásos eredetű krónikus ízületi bántalmak
Ide tulajdonképpen több, teljesen különböző eredetű betegség sorolható, melyekben mindössze annyi a közös, hogy az ízületben (elsődleges okokból vagy szövődményként) porckopás alakul ki. Ez létrejöhet egyéb mozgásszervi deformitások következtében, de gyulladásos folyamat is állhat a hátterében.
Artrózis
Ez lényegében a háttérbetegség nélkül létrejövő porckopás: a csontvégeket borító porc elvékonyodik, majd idővel erodálódik, ami fájdalmassá teszi az adott ízület mozgatását. Ez egy hosszú folyamat, mely az életkor előrehaladtával természetszerűleg is bekövetkezhet, de lehet különböző sérülések vagy mozgásszervi rendellenesség következménye is. Bizonyos foglalkozások (pl. festő-mázoló, gépíró) esetén a tartós igénybevétel okozza a kopást.
Tünetei:
- „indítási” merevség és fájdalom: az ízületnek be kell járatódnia,
- érzékenység időjárás változásra,
- duzzanat, főleg mozgatás után,
- a csukló kézháti oldalán jelentkezik, rendszerint a középső részen,
- gyengül a fogóerő.
Reumatoid artritisz
Ez egy autoimmun betegség, ahol a gyulladás a test több ízületét érinti. Kezdetben a tünetek általában a kézen és a csuklón jelentkeznek.
Tünetei hasonlóak az artrózishoz:
- ízületi merevség,
- fájdalom,
- duzzanat,
- olykor melegségérzet, bőrpír.
Köszvény
A köszvény szintén a teljes testet érintő gyulladásos jellegű autoimmun betegség, melynek során az ízületekben húgysavkristályok csapódnak ki. A csukló és a kéz ízületei gyakran érintettek köszvényben.
Tünetei:
- ízületi fájdalom,
- érzékenység érintésre,
- duzzanat,
- merevség,
- erős bőrpír,
- melegségérzet.
Ínhüvelygyulladás
Leggyakrabban túlterhelés (pl. számítógép-használat, zongorázás) következtében alakul ki.
Tünetei:
- csuklóháti fájdalom, duzzanat,
- hóropogásszerű zörej, ún. crepitatio,
- a kéz fogóereje csökken,
- nyomásérzékenység
Idegi és mechanikai eredetű fájdalmak
Carpalis alagútszindróma
A carpalis vagy magyarul kéztőalagút szindróma lényege, hogy a kéztőcsontok tenyér felőli oldalán futó ideget nyomják a környező csontok, inak vagy egyéb szövetek, és ez váltja ki a súlyos panaszokat.
Tünetei:
- zsibbadás,
- az ujjvégek tapintási érzéketlensége,
- az ujjak fájdalma,
- később a tenyér egy pontra lokalizált görcsös, éles fájdalma, mely kisugározhat a csuklóra, az al- és felkarba,
- izmok működése csökken.
A tünetek kezdetben enyhébbek és csak időszakosak, majd egyre inkább állandósulnak és főleg éjszaka kínozzák a beteget, sokszor az elviselhetetlenségig fokozódva. A panaszok mérséklésében sokat segíthet a speciális carpalis csuklóstabilizáló viselése, végső esetben pedig műtét jelenthet megoldást.
Ciszták és ganglionok
A csuklóízületen is keletkezhetnek ciszták, azaz folyadékkal teli kis hólyagok. Kellemetlen érzést, enyhe fájdalmat és fogási gyengeséget okozhatnak.
A ganglionok olyan tokkal borított ízületi tömlők, amelyekben besűrűsödött ízületi folyadék halmozódik fel. Nőknél, sőt kamasz lányoknál gyakori jelenség. Leginkább a csuklóháton jelentkezik a bőr alatt elmozdítható dudorként, mely lehet fájdalommentes, de fájhat és feszülhet is. Ha nagyobb méretűre nő, nyomhatja a csuklóban futó ideget, illetve akadályozhatja az ízület normál működését.
A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta.