Az időjárási körülmények nagyban befolyásolják közérzetünket, gondoljunk csak a hőmérséklet ingadozásra vagy a páratartalom és a napsugárzás mennyiségének csökkenésére és növekedésére.
A globális felmelegedés hatására a nyarak egyre forróbbak, ami a szív és érrendszeri betegségben szenvedőket további kockázatoknak teszi ki. A telek, bár enyhébbnek tűnnek, mégis egyik napról a másikra hirtelen hőmérséklet csökkenés állhat be, amely nem kedvez a frontérzékenyeknek és az ízületi betegségekkel küzdőknek. Gyakran hallhatjuk ilyenkor a rokonainkat, ismerőseinket derék-, hát- és térdfájdalmakra panaszkodni.
Vitamin szintünk is hullámzóan változik az év különböző szakaszaiban, legjobb példa erre a napfénnyel összefüggő D-vitamin mennyiségének alakulása.
És ha már a napsugárzásnál tartunk, ősztől egyre rövidebbek a nappalok, amely a szervezetben fokozza a melatonin termelődését. A melatonin felel a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért. Ezért érezzük például sokszor álmosabbnak magunkat borús, esős időjárás esetén. A magas melatonin szint azonban depresszióhoz is vezethet. Számos tanulmány bizonyította már, hogy az északi országokban élő lakosság a szürke időjárás hatására sokkal inkább hajlamos a depresszióra és az öngyilkosságra, míg a déli országok lakói sokkal vidámabbak.
Nem csak a frontok és az időjárás változása hat megterhelően a szervezetünkre, hanem maga az évszakváltás is hatással van az egészségünkre, mind mentális, mind fizikai síkon.
Az évszakok váltakozásával változik a napi tevékenységünk. A munka és az iskola, illetve a pihenéssel töltött idő is jelentősen felborul a nyári időszakban, ezért is nehéz visszarendeződni szeptemberben a régi kerékvágásba. A hirtelen váltásnak köszönhetően nyár elején és nyár végén több a sportsérülések száma is. Nem egy gyerek indítja csukló rándulással vagy bokaficammal az évet az első szeptemberi hónapokban.
Változik a bennünket körülvevő közeg is: tavasztól őszig sokkal több időt tölthetünk a szabad levegőn, míg télen jellemzően inkább zárt helyiségekben tartózkodunk.
Az évszakok változása pedig egyértelműen befolyásolja a szezonálisan elérhető zöldség és gyümölcs kínálatot. Bár sok minden elérhető egész évben, a táplálkozási szakértők szerint mégis érdemes az idény gyümölcsöket és zöldségeket előnyben részesíteni, a kényszerérett társaikkal szemben.
A rövidülő nappalok és a hűvös időjárás gyakran okoz fáradtságot, fejfájást, izomgörcsöt vagy keringési zavarokat. Ősztől lelassul az egész szervezetünk, így az anyagcsere, a légzés, a keringés, valamint az izomműködés is.
A hideg idő hatására állandósulhatnak az ízületi panaszok vagy sérülések. Ezek kezelésében segíthetnek a fáslik vagy térd és bokatámaszok, könyök, csuklóvédők.
Gyengül az immunrendszerünk is, kevesebb vitamin jut a szervezetbe, ezért különösen fontos, hogy még inkább odafigyeljünk a táplálkozásunkra.
Vitaminpótlás ősszel
Az őszi, téli időre való átállás elsősorban az időseket és a gyerekeket érinti leginkább. Számukra különösen fontos, hogy étkezésükben sok rost, vitamin és könnyű ételek szerepeljenek. A cukorral és tartósítószerekkel készült ételek megterhelik az emésztőrendszert. A felborult cukoranyagcsere hatására pedig csökken a szervezet ellenállóképessége.
A gyümölcsökből és zöldségekből készült smoothie vagy turmix nem csak nyáron hat jól a szervezetre. Könnyen emészthető, így egy-egy kisebb étkezést is, mint a tízórai vagy uzsonna, bátran kiválthatunk vele.
Mit érdemes ilyenkor fogyasztani?
Szőlő
Kiváló méregtelenítő gyümölcs, amelynek ősszel van szezonja. Maggal vagy mag nélkül, vörös- vagy fehér szőlő, tulajdonképpen mindegy. A héjában rejlő antioxidánsok és a sötétebb fajtákban rejlő flavonoidok, valamint C-vitamin tartalma miatt kiváló vitamin és rostforrás is egyben. Ráadásul olyan nélkülözhetetlen ásványi anyagokban is gazdag, mint a kálium, magnézium és mangán.
Alma, körte, szilva
A késő nyári, kora őszi gyümölcsök között talán ez a három a legkedveltebb. Nem csak vitaminokban gazdagok, de rost és víztartalmuknak köszönhetően segíthetnek megszabadulni a felgyülemlett salakanyagoktól.
A méregtelenítés, megújulás nem csak tavasszal fontos. Az alma, körte, szilva segíthetnek felkészülni a szervezetnek a téli időszakra, melyre a folyamatosan csökkenő hőmérséklethez való alkalmazkodás miatt egyébként is nagyobb nyomás nehezedik.
Barna rizs
A barna rizs az egyik legkönnyebben emészthető gabona. 12 különböző esszenciális aminosavat tartalmaz, amely elengedhetetlen a szervezet számára ahhoz, hogy fehérjét tudjon előállítani. Emellett E-vitamin, az idegrendszert erősítő B-vitamin és antioxidánsok is találhatóak benne. Segíthet a méregtelenítésben, de ettől függetlenül is érdemes beépíteni a táplálkozásunkba.
Vitaminok
A természetes vitaminforrások mellett ne feledkezzünk el a táplálékkiegészítőkről sem. Bár kiemelten fontos, hogy a lehető legtöbb vitamint természetes alapanyagokból vigyük be, azonban néha szükség van az egyéb módon történő pótlásra.
Immunrendszer erősítésére kiváló a bíbor kasvirág vagy a méhpempő tartalmú cseppek. C- és D-vitaminnal kiegészítve pedig a legtöbb felnőtt számára elegendő védelmet nyújthat a téli, megfázásos időszakban is. Az idősek és gyerekek számára érdemes ennél komplexebb vitaminkészítményeket vásárolni, amelyek az életkoruknak megfelelő mennyiséget tartalmaznak minden fontos összetevőből.
