A köszvény egy igen gyakori, általában időskorban jelentkező mozgásszervi megbetegedés, amely leginkább a nagylábujj, a térd vagy a boka körül jelentkezik; komoly fájdalommal és mozgásbeli korlátozottsággal jár. A kezdeti tünetei többnyire már egészen fiatal korban kimutathatók. A köszvény egyik ritkább formája az álköszvény, amely tüneteit tekintve ugyan hasonlít az előbbire, azonban akad néhány eltérés is, amelyekkel mindenképpen érdemes tisztában lenni. Emellett azt is célszerű megvizsgálni, melyek az álköszvény tünetei, okai és a lehetséges kezelési módjai.

Mi a különbség a köszvény és az álköszvény között?

A két mozgásszervi megbetegedés közti különbség azok pontos kiváltó okaiban keresendő. A köszvény hátterében egy olyan anyagcserezavar áll, amelynek következtében kóros mértékben megnő a vérben áramló húgysav mennyisége. A felhalmozódó húgysav tűhegyes kristályok formájában kicsapódik egyes ízületekben és azok környékére, majd ott gyulladást idéz elő. Tünetei a rohamokban jelentkező erős fájdalom, bőrpír, melegségérzet, nyomásérzékenység, duzzanat, az ízület merevsége vagy mozgásbeszűkülése.  

Az álköszvény esetében hasonló eredetű gyulladásos folyamat zajlik le, ám ennél a kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristályainak lerakódása idézi elő a fájdalmas, gyulladásos tüneteket.

Az álköszvény leggyakoribb tünetei:

Az álköszvény jellegzetes tünetei nagyon hasonlóak a húgysavkristályok okozta köszvényes tünetekhez. Ilyenek az ízület körüli:

Nem ritka, hogy a panaszok olyan szintig is képesek eljutni, hogy a beteg már a takaró vagy lepedő érintését is rendkívül fájdalmasnak érzi.

Akut fázisban az álköszvény fenti tünetegyüttese lázzal, illetve rendkívül rossz közérzettel is párosulhat. 

Emellett érdemes az álköszvény krónikus formájáról is néhány szót ejteni, amelynek tünetei már sokkal több mindenben térhetnek el a köszvénytől.

A beteg ízület érezhetően merevvé válik, megvastagszik és eldeformálódik. Mivel az úgynevezett indítási merevség és fájdalom általában csak reggel jelentkezik, csakúgy, mint a rheumatoid arthritis esetén, gyakran tévesztik össze ezzel a még gyakoribb ízületi gyulladásos betegséggel. Ám az álköszvény esetén a reggeli panaszok sokkal gyorsabb lefolyásúak, körülbelül fél órán át tartanak. 

Az álköszvény égető és igen kellemetlen panaszait leggyakrabban a csípő, a váll, a térd, a csukló illetve a kéz egyéb ízületei környékén tapasztalhatjuk.

Az álköszvényes fájdalmak leginkább:

Mivel a panaszok az adott ízület funkciókárosodásával is járhatnak, a tünetek észlelése esetén ajánlatos mielőbb felkeresni egy szakorvost és kikérni a tanácsát. 

Tünetmentes is lehet

Nagyon ritka esetben az álköszvény tünet nélkül is jelentkezhet a szervezetben, és ez nagymértékben megnehezíti annak időben való észlelését. Ilyenkor nem tapasztalunk konkrét fájdalmat, duzzanatot vagy egyéb látható elváltozást, és csak orvosi vizsgálattal állapítható meg a betegség, amelyről mindössze az ízület körül megjelenő, kicsapódó kristályok árulkodnak.

Az álköszvény okai

Mikor a kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristályok lerakódnak, gyulladásserkentő anyagokat szabadítanak fel az ízületben. Ez okozza az erős fájdalmat, és emiatt alakul ki a duzzanat is.

Az álköszvény kialakulására hajlamosító tényezők lehetnek:

Gyakori, hogy az álköszvény ezen betegségek valamelyikének kísérő tüneteként jelentkezik.

De létezik az álköszvénynek egy másik úgynevezett szekunder formája is, amely általában valamilyen baleset – például elesés vagy megcsúszás – következtében alakul ki. Ilyenkor a testet érő hirtelen behatás ugyanúgy beindíthatja az ízületet érő destruktív folyamatokat.

Akut álköszvény akkor is előfordulhat, amikor a pácienst komoly stresszhatás éri – például kiszárad, vagy épp a kórházba való bekerülés miatt hozzá kell szoknia a hirtelen környezetváltozáshoz.

Az álköszvény égető és igen kellemetlen panaszait hatékonyan enyhíthetjük gyógytornával, ízületi támasztékok használatával, illetve fizioterápia segítségével.

Az álköszvény lehetséges kezelési módjai

Az álköszvény kezelési módja nagyrészt megegyezik a hagyományos köszvényével. Azaz álköszvény esetén is gyakran alkalmaznak (nem-szteroid) gyulladáscsökkentő szereket a fájdalom és a gyulladás mérséklésére, továbbá a rohamok gyakoriságának csökkentésére. Elsősorban a tünetek enyhítését szolgálja az ízületi folyadék pungálással való lecsapolása, hasonlóan a köszvényhez. Emellett szóba jöhet az ízületbe adott szteroid injekciók alkalmazása is.

Gyógyulási esélyek 

Az álköszvény sajnos még a hosszú ideig tartó tünetmentesség után is bármikor újfent belobbanhat. Nem gyógyítható, mindössze a tünetei enyhíthetők: