Amit az idegbecsípődés kapcsán tudni érdemes

Az idegbecsípődés esetén akár a legkisebb hétköznapi mozdulatunk is heves fájdalmat okozhat. A megelőzés érdekében érdemes megismerkedni a probléma hátterével.

Az idegbecsípődés egy rendkívül kellemetlen jelenség, melynek helyén a legapróbb mozdulatra is heves fájdalom hasít az érintett testrészbe. Gyakran tudatában is vagyunk a hirtelen mozdulatnak, ami kiváltotta, de olykor tartós terhelés hatására lassan alakul ki. Élete során szinte minden ember találkozik vele így vagy úgy, leggyakrabban a derék- vagy a nyaki tájékon, azt viszont kevesen gondolnánk, hogy a kéz is érintett lehet.

Mit nevezünk idegbecsípődésnek?

Az idegbecsípődés kórképét nem feltétlenül szó szerinti becsípődés okozza – helyesebb általánosságban inkább az ideget érő túlzott nyomásról beszélni. Ezt a túlzott nyomást okozhatja az adott ideg közelében lévő izom, ínhüvely, csont vagy porc is, amennyiben elmozdult a helyéről, vagy pedig a megszokottnál duzzadtabb, például gyulladás következtében.

A nyomás alá került ideg erős fájdalommal jár, továbbá nem tudja kellően ellátni ingerületvivő szerepét, ezért idegi eredetű panaszokat is okoz. A rövid ideig fennálló elváltozás az ok megszűnése után maradéktalanul rendeződik, ám a tartós nyomás krónikus fájdalmat, gyulladást vagy tartós károsodást is okozhat.

Az idegbecsípődés tünetei:

  • heves, éles vagy égő fájdalom, mely gyakran kisugárzik
  • zsibbadás például a végtagokban, ujjakban
  • csökkent érzékelés, a reflexek kiesése vagy érzékvesztés az érintett területen
  • izomgyengeség az érintett területen, mozgáskiesés
  • a fájdalom és a többi tünet az éjszakai pihenéskor fokozódhat

Amennyiben a leghétköznapibb mozdulataink is fájdalmat okoznak, könnyen lehet, hogy idegbecsípődés áll a tünetek hátterében, amin csak szakorvos segíthet.

Érintett területek:

A gerinc nagy terhelésnek kitett szakaszai:

Itt a csigolyák között kilépő ideggyökök nyomása a kiváltó ok, amit okozhat a csigolyák közti porckorong kóros kitüremkedése vagy sérve, illetve a környező izomzat befeszülése (izomgörcs) miatti anatómiai átrendeződés. Jellemző tünet a végtagokba kisugárzó fájdalom, továbbá az érintett végtag mozgatása (hajlítása, nyújtása, emelése) és izommegtartása korlátozott lehet (pl. gondot okoz a lábujjhegyre állás). 

Itt típusosan érintett:

  • a nyaki gerinctájék: karba kisugárzó fájdalommal,
  • a felső és alsó ágyéki szakasz: a lábakba kisugárzó fájdalom (isiász); a combba, farba és lágyékba, csípőbe kisugárzó fájdalom; derékfájdalom a lábakba kisugárzó fájdalommal (lumbágó).
  • A végtagok:
    • a comb: az elöl futó ideg túlzott nyomása miatt zsibbadás és fájdalom a comb külső oldalán,
    • a csukló-, könyök-, lábszárcsont alagútszindróma:
      itt az egyébként is szűk csatornán áthaladó ideget nyomja valamely környező szövet, mely gyulladás vagy túlerőltetés következtében megvastagodott vagy felszaporodott. Ezek típusosan a kéz, a könyök, illetve a térd tartósan ismétlődő túlterheléséből adódnak jellemzően foglalkozási ártalomként, előbbieket a kézujjak zsibbadása, érzékvesztése, valamint a karba kisugárzó elviselhetetlen hasogató fájdalom kíséri, a térd érintettsége esetén pedig a lábfej mozgáskiesése jellemző.

Kiváltó okok

  • a környező izmok merevsége, izomgörcs,
  • hirtelen rossz mozdulat – ez történhet intenzív mozgás, fizikai munka vagy sport közben, de egyszerű mindennapi tevékenység során is,
  • túlterhelés,
  • tartósan ismétlődő egyoldalú terhelés (pl. számítógépes egérhasználat, festés-mázolás, burkolás),
  • sérülések, elváltozások: csonttörés, porckorongsérv, csontkinövés stb. 

Az idegbecsípődés kezelése

Az idegbecsípődés fennállása esetén érdemes mihamarabb segítséghez fordulni.A szakorvos mellett képzett masszőrök is támogathatják a tünetek enyhülését.

  1. Az idegbecsípődés kezelésének első lépése a pihentetés, illetve az azt kiváltó mozgással való felhagyás.
  2. Általában javasolt az érintett végtagok rögzítése, alagútszindrómák esetén például kifejezetten ajánlott a célzottan erre a célra kifejlesztett carpalis csuklóstabilizáló, a könyöktámasz és a térdtámasz.
  3. Jót tesz az izomlazítás, ezért javasolható a masszázs és a környező izmok melegítése.
  4. Kiemelt szerepe van a fizikoterápiának, különösen a gerinctájéki becsípődés esetén: a gerincoszlopot tartó izomzatot erősítő és a nyújtó tornagyakorlatok a tartós gyógyulás zálogát jelentik.
  5. Egyes esetekben indokolt lehet a gyógyszeres kezelés, melyek célja többrétű: az izmok lazítása, fájdalomcsillapítás és/vagy gyulladáscsökkentés, a kiváltó okok és tünetek függvényében.
  6. Ha mindezek nem vezetnek eredményre, illetve ha súlyos szövődmény áll fenn (pl. bénulás, vizeletelzáródás), szóba jöhet a műtéti megoldás. Az alagútszindrómák esetén ez azonnali tökéletes megoldást jelent, mert az ideget szorító szalag bemetszésével az ideg ismét felszabadul. De hasonló eredmény várható a gerinc környéki csontkinövés vagy porckorongsérv műtéti megszüntetésétől is, utána azonban gyógytornára van szükség a gerinc környéki izmok erősítése céljából.