A vérszegénység a „történelem előtti időkben”, amikor az orvostudomány még nem jött rá, hogy valójában egy nagyon fontos anyag, a B12-vitamin hiánya a legfőbb kiváltó okok egyike, viszonylag veszélyes betegségnek számított. Ma már szerencsére a vérszegénység lekerült az életveszélyes betegségek listájáról, ami természetesen nem azt jelenti, hogy nem szükséges minden esetben komolyan venni a betegséget.
Mikor beszélhetünk vérszegénységről?
Amikor a vérben a vörösvértestek száma, vagy a hemoglobin szint a normális érték alá süllyed, tulajdonképpen akkor beszélhetünk vérszegénységről. Talán a hemoglobin némi magyarázatra szorulhat a laikusok körében. A hemoglobin az a fehérje a vörösvérsejtekben, amely az oxigén szállításáért felelős a tüdőből a test különböző részeibe. Fontossága tehát valóban megkérdőjelezhetetlen. Ha tehát a hemoglobin szintje alacsony, akkor a szervezet szövetei nem kapnak elegendő mennyiségű oxigént, ami a legkülönfélébb tüneteket és egészségügyi problémákat eredményezheti. Az, hogy milyen hemoglobinszint tekinthető alacsonynak, az elsősorban függ a nemtől, az életkortól, illetve speciális esetben a terhesség állapotától. Felnőtt férfiak esetében 13 g/dl, felnőtt nők esetében 12 g/dl alatti érték esetén beszélhetünk általában alacsony hemoglobin szintről.
A vérszegénység leggyakoribb tünetei
A fáradtság a vérszegénység egyik leggyakoribb és talán a legkorábban jelentkező tünete. Ez a fajta kimerültség nem hasonlítható össze azzal a fáradtsággal, amely egy hosszú nap után jelentkezik; sokkal inkább egy mély, állandó energia hiányt jelent. A vérszegénységben szenvedők gyakran úgy érzik, hogy nincs elég erejük elvégezni az olyan mindennapi tevékenységeiket sem, mint például a házimunka, a munkahelyi feladatok, vagy akár a rendszeres, korábban egyáltalán nem megerőltető testmozgás. Mivel a vörösvérsejtek és a hemoglobin alacsony szintje miatt a szervezet szövetei nem jutnak elegendő oxigénhez, a test folyamatosan próbál energiát megtakarítani, ami így állandó fáradtságérzetet eredményezhet. Az ilyen típusú gyengeség megnehezítheti a koncentrációt, ronthatja a mentális és fizikai teljesítményt, vagyis negatívan befolyásolja az életminőséget.
A sápadtság a vérszegénység másik gyakori tünete, amely elsősorban a hemoglobin alacsony szintje miatt alakul ki. Amikor a hemoglobin szint csökken, a bőr színe sápadtabbá válik. Ez különösen jól látható az arcon, az ajkakon, a körmök alatt és a szemhéjak belső részén (Ki ne emlékezne a Keménykalap és Krumpliorr című film ikonikus „doktor bácsis” jelenetére.) A sápadtság nem mindig nyilvánvaló, különösen akkor, ha a vérszegénység enyhe, vagy közepes fokú, de súlyosabb esetekben nagyon szembetűnő lehet.
Légszomj is a vérszegénység egyik gyakori tünete lehet, amely akkor jelentkezik, amikor a szervezet próbálja kompenzálni az oxigénhiányt a vérben. Mivel a vörösvérsejtek és a hemoglobin alacsony szintje miatt kevesebb oxigén jut el a szövetekhez, a test megpróbál több oxigént felvenni a légzés felgyorsításával. Ennek eredményeként a vérszegénységben szenvedők gyakran éreznek légszomjat, még akkor is, ha csak enyhe fizikai tevékenységet végeznek, például sétálnak, vagy lépcsőt másznak. Súlyosabb esetekben a légszomj nyugalmi állapotban is előfordulhat, ami súlyosan korlátozhatja a beteg életminőségét. Ez a tünet különösen zavaró lehet, mert szorongást és pánik érzetet is kiválthat, ami tovább ronthatja az amúgy is kellemetlen légzési nehézségeket.
A főbb tünetek mellett sajnos előfordulhat szédülés és vele kéz a kézben járó fejfájás is, ami szintén az agy oxigénhiányos állapotának köszönhető.
A szívet sem kíméli a vérszegénység, hiszen ilyen esetekben még keményebben kell dolgoznia, hogy ezzel is ellensúlyozza a csökkent oxigén szállítási kapacitást. Ez pedig gyakran gyors, vagy éppen szabálytalan szívveréshez vezethet.
A vérszegénység elleni harc éllovasai
Amikor a vörösvérsejtek megfelelő számának hiánya okozza a vérszegénységet, akkor az orvoslás legáltalánosabb formája a szervezetünk „vas tartalmának” pótlása, amelyet ma már egyszerűen, tabletták segítségével is megoldhatunk amellett, hogy a vasban gazdag ételek, például a vörös húsok, a spenót, vagy éppen a hüvelyesek fogyasztására is jobban odafigyelünk.
A vas mellett a folsav tabletták rendszeres szedése is segíthet a vörösvérsejtek termelésében, illetve a normális hemoglobinszint fenntartásában. És ha már a szükséges vitaminokról ejtünk szót, akkor mindenképpen meg kell említeni, és talán az élre kívánkozott volna a B12-vitamin, amely szintén elengedhetetlen a vörösvérsejtek megfelelő működéséhez és az idegrendszerünk tartós egészségi szintjének fenntartásához.
És valljuk be őszintén, a mai kor mindennapjaiban erre mindenkinek, még talán az eddigieknél is fokozottabb szüksége lehet.