Amikor könyökficamról beszélünk, akkor az esetek többségében az jut az emberek eszébe, hogy minden bizonnyal valamilyen esés következtében alakulhat ki, amikor a kezünkkel reflexszerűen tompítani szeretnénk a testünk becsapódását. Aki így gondolkodik, annak bizony teljesen igaza van. Ilyenkor tudni illik az ízületeinket olyan mértékű erőhatás éri, ami lehet súlyosabb, vagy enyhébb, de mindenképpen ficamhoz vezethet. Ilyen baleseteknél a tünetek is árulkodóak, hiszen a sérült könyök duzzadt állapota, illetve deformálódása, a rendkívül intenzív fájdalomról nem is beszélve, sajnos mind-mind egyértelmű tünetei lehetnek a könyökficamnak, amelyet éppen ezért laikusként sem nehéz felismerni.
Mit érdemes tudni a könyökízületekről, ahol létrejöhet maga a ficam?
Ahhoz, hogy megértsük a könyökficam lényegét, egy minimális anatómiai ismerettel nem árt, ha felvértezzük magunkat. A „magyar igazságnak” megfelelően a könyökízületet is éppen három csont, a singcsont (ulna), az orsócsont (radius) és a felkarcsont (humerus) alkotja. Természetesen a csontok mellett szalagok és izmok is jelen vannak a könyökízületekben, amely a többi ízülethez hasonlóan egy domború részből, az ízületi fejből és egy homorú részből, az ízületi vápából áll össze. Ezek alakjukból fakadóan is arra vannak predesztinálva, hogy a porcok és a folyadékok segítségével egymásba illeszkedjenek. A porcok és a folyadékok természetesen nemcsak a megfelelő illeszkedést segítik elő, de nagyon fontos szerepük van abban is, hogy csökkentsék a súrlódást az ízületi felszínek között, illetve meggátolják, vagy legalábbis csökkentsék a kisebb sérülések bekövetkeztének esélyét.
Mikor beszélhetünk könyökficamról?
Amikor valamely sérülés következtében a könyökízület például túlzottan meghajlik, az az esetek döntő többségében az ízület károsodásához, vagyis könyökficamhoz vezet. A könyökficam természetesen különböző súlyosságú lehet, de szinte minden esetben, ahogy már korábban említettük, fájdalommal, duzzanattal és mozgás korlátozottsággal jár együtt. Lényeges, hogy a könyökficamot azonnal kezelni kezdjük, hiszen csak így kerülhető el a hosszú távú károsodás, illetve az aránytalanul hosszan tartó gyógyulási idő.
Mikor lehetünk veszélyben, avagy melyek a könyökficam leggyakoribb kiváltó okai?
Sportsérülések
A könyökficam leginkább azoknál a sportoknál fordul elő, ahol gyakran esnek-kelnek a sportolók, mint például a futball, a röplabda, a kézilabda, a kosárlabda, vagy éppen a harcművészetek esetén.
Traumák és balesetek
Ezek lehetnek például súlyosabb közlekedési karambolok, vagy csupán hétköznapi sietség közben előforduló esések, sajnos a lényeg, hogy ezek az ütődések is sajnos könnyen okozhatnak könyökficamot.
Ismétlődő mozgások
Az olyan gyakran ismételt mozgások, mint például a teniszezők, vagy éppen a golfozók esetében, hogy a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dartsról ne is beszéljünk, állandó stresszt gyakorolnak a könyökízületre, amelyek idővel sérüléseket okozhatnak.
Munkahelyi tevékenységek
Azon szakmák esetében, amelyek során a munkavállalónak hosszú ideig kell például kinyújtott kézzel dolgoznia, vagy éppen állandóan nagyobb súlyokkal kell azonos, a könyököt megterhelő helyzetben megküzdenie, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve a könyökficam kialakulásának tekintetében.
Arthritis
Az arthritis, a könyök ízületigyulladása, amely szintén okozhat fájdalmat és merevséget a könyökízületben, amely a könyökficam előidézésének szintén oka lehet.
A könyökficam kialakulásának megelőzése
Nem véletlenül tartja magát a mondás, hogy a „bajt jobb megelőzni”. A könyökficam esetében ez azt jelentheti, hogy amennyiben olyan sportot, vagy egyéb tevékenységet folytatunk, akár rendszeresen, akár alkalomszerűen, amely a könyökünket jelentősen terhelheti, akkor egyrészt fontos alaposan bemelegíteni, másrészt érdemes például olyan könyöktámaszt használni, amely csökkentheti a könyökficam kialakulásának kockázatát.
Hogyan lehet gyógyítani a könyökficamot?
A könyökficam kezelése attól függ, hogy milyen típusú a sérülés és az mennyire súlyos. A legenyhébb esetekben, amikor orvosi beavatkozásra nincs szükség, a szakemberek általában az „intenzív pihenést” javasolják. Emellett ajánlani szokták még, hogy viseljünk könyöktámaszt, amely segít a sérült terület stabilizálásában, illetve hatékonyan csökkenti az újabb sérülések kialakulásának kockázatát.
Fontos megjegyezni, hogy a könyökficam gyógyulási ideje eltérő lehet, és nagymértékben függhet az ízületi károsodás súlyosságától, valamint a beteg általános egészségi állapotától. A gyógyulási idő általában néhány hét (ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha műtéti beavatkozásra van szükség), azonban a teljes gyógyuláshoz akár több hónap is szükséges lehet.