Amit a könyökficamról tudni érdemes

A könyökficam különböző súlyosságú lehet, de szinte minden esetben, fájdalommal, duzzanattal és mozgás korlátozottsággal jár együtt.

Amikor könyökficamról beszélünk, akkor az esetek többségében az jut az emberek eszébe, hogy minden bizonnyal valamilyen esés következtében alakulhat ki, amikor a kezünkkel reflexszerűen tompítani szeretnénk a testünk becsapódását. Aki így gondolkodik, annak bizony teljesen igaza van. Ilyenkor tudni illik az ízületeinket olyan mértékű erőhatás éri, ami lehet súlyosabb, vagy enyhébb, de mindenképpen ficamhoz vezethet. Ilyen baleseteknél a tünetek is árulkodóak, hiszen a sérült könyök duzzadt állapota, illetve deformálódása, a rendkívül intenzív fájdalomról nem is beszélve, sajnos mind-mind egyértelmű tünetei lehetnek a könyökficamnak, amelyet éppen ezért laikusként sem nehéz felismerni.

Mit érdemes tudni a könyökízületekről, ahol létrejöhet maga a ficam?

Ahhoz, hogy megértsük a könyökficam lényegét, egy minimális anatómiai ismerettel nem árt, ha felvértezzük magunkat. A „magyar igazságnak” megfelelően a könyökízületet is éppen három csont, a singcsont (ulna), az orsócsont (radius) és a felkarcsont (humerus) alkotja. Természetesen a csontok mellett szalagok és izmok is jelen vannak a könyökízületekben, amely a többi ízülethez hasonlóan egy domború részből, az ízületi fejből és egy homorú részből, az ízületi vápából áll össze. Ezek alakjukból fakadóan is arra vannak predesztinálva, hogy a porcok és a folyadékok segítségével egymásba illeszkedjenek. A porcok és a folyadékok természetesen nemcsak a megfelelő illeszkedést segítik elő, de nagyon fontos szerepük van abban is, hogy csökkentsék a súrlódást az ízületi felszínek között, illetve meggátolják, vagy legalábbis csökkentsék a kisebb sérülések bekövetkeztének esélyét.

Mikor beszélhetünk könyökficamról?

Amikor valamely sérülés következtében a könyökízület például túlzottan meghajlik, az az esetek döntő többségében az ízület károsodásához, vagyis könyökficamhoz vezet.

Amikor valamely sérülés következtében a könyökízület például túlzottan meghajlik, az az esetek döntő többségében az ízület károsodásához, vagyis könyökficamhoz vezet. A könyökficam természetesen különböző súlyosságú lehet, de szinte minden esetben, ahogy már korábban említettük, fájdalommal, duzzanattal és mozgás korlátozottsággal jár együtt. Lényeges, hogy a könyökficamot azonnal kezelni kezdjük, hiszen csak így kerülhető el a hosszú távú károsodás, illetve az aránytalanul hosszan tartó gyógyulási idő.

Mikor lehetünk veszélyben, avagy melyek a könyökficam leggyakoribb kiváltó okai?

Sportsérülések

A könyökficam leginkább azoknál a sportoknál fordul elő, ahol gyakran esnek-kelnek a sportolók, mint például a futball, a röplabda, a kézilabda, a kosárlabda, vagy éppen a harcművészetek esetén.

A könyökficam leginkább azoknál a sportoknál fordul elő, ahol gyakran esnek-kelnek a sportolók, mint például a futball, a röplabda, a kézilabda, a kosárlabda.

Traumák és balesetek

Ezek lehetnek például súlyosabb közlekedési karambolok, vagy csupán hétköznapi sietség közben előforduló esések, sajnos a lényeg, hogy ezek az ütődések is sajnos könnyen okozhatnak könyökficamot.

Ismétlődő mozgások

Az olyan gyakran ismételt mozgások, mint például a teniszezők, vagy éppen a golfozók esetében, hogy a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dartsról ne is beszéljünk, állandó stresszt gyakorolnak a könyökízületre, amelyek idővel sérüléseket okozhatnak.

Az olyan gyakran ismételt mozgások, mint például a teniszezők, vagy éppen a golfozók esetében, hogy a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dartsról ne is beszéljünk.

Munkahelyi tevékenységek

Azon szakmák esetében, amelyek során a munkavállalónak hosszú ideig kell például kinyújtott kézzel dolgoznia, vagy éppen állandóan nagyobb súlyokkal kell azonos, a könyököt megterhelő helyzetben megküzdenie, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve a könyökficam kialakulásának tekintetében.

Arthritis

Az arthritis, a könyök ízületigyulladása, amely szintén okozhat fájdalmat és merevséget a könyökízületben, amely a könyökficam előidézésének szintén oka lehet. 

A könyökficam kialakulásának megelőzése

Nem véletlenül tartja magát a mondás, hogy a „bajt jobb megelőzni”. A könyökficam esetében ez azt jelentheti, hogy amennyiben olyan sportot, vagy egyéb tevékenységet folytatunk, akár rendszeresen, akár alkalomszerűen, amely a könyökünket jelentősen terhelheti, akkor egyrészt fontos alaposan bemelegíteni, másrészt érdemes például olyan könyöktámaszt használni, amely csökkentheti a könyökficam kialakulásának kockázatát.

A könyökficam esetében amennyiben olyan sportot folytatunk, amely a könyökünket jelentősen terhelheti, akkor kiemelten fontos alaposan bemelegíteni.

Hogyan lehet gyógyítani a könyökficamot?

A könyökficam kezelése attól függ, hogy milyen típusú a sérülés és az mennyire súlyos. A legenyhébb esetekben, amikor orvosi beavatkozásra nincs szükség, a szakemberek általában az „intenzív pihenést” javasolják. Emellett ajánlani szokták még, hogy viseljünk könyöktámaszt, amely segít a sérült terület stabilizálásában, illetve hatékonyan csökkenti az újabb sérülések kialakulásának kockázatát.

Fontos megjegyezni, hogy a könyökficam gyógyulási ideje eltérő lehet, és nagymértékben függhet az ízületi károsodás súlyosságától, valamint a beteg általános egészségi állapotától. A gyógyulási idő általában néhány hét (ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha műtéti beavatkozásra van szükség), azonban a teljes gyógyuláshoz akár több hónap is szükséges lehet.