A visszérbetegség okai, tünetei és kezelése

Az életkor előrehaladtával az erek veszítenek rugalmasságukból, ami a keringés romlásához és az ezzel járó betegségekhez, így visszérbetegséghez vezethetnek.

A visszérproblémák hátterében elsősorban az intenzív terhelés, az egész napos ácsorgás, illetve a genetikai hajlam áll. Nem meglepő tehát, hogy ez a vénás megbetegedés a magyar lakosság körülbelül 20%-át érinti. A visszérbetegség nagymértékben képes rontani az adott végtag keringését, sőt, akár trombózishoz, súlyos esetekben pedig rokkantsághoz is vezethet. Hogyan előzhető meg az érfaltágulat? Milyen okok vezetnek odáig, hogy megjelennek rajtunk ezek a nem kívánt, lilás kitüremkedések?

Ahogy az ember egyre előrébb jár a korban, az erek fokozatosan veszítenek a rugalmasságukból, a keringési rendszer teljesítménye is romlik, ezáltal pedig megnövekszik a visszér kialakulásának veszélye. Visszértágulatról akkor beszélhetünk, ha a vér- és nyirokkeringésünk már nem képes elszállítani a vénákban felgyülemlett, besűrűsödött vért, és a szövetek közé „beszorult” méreganyagokat.

Duzzadt láb és boka – milyen jelek utalhatnak a kialakuló visszérre?

Rengetegen esnek abba a hibába, hogy a kezdeti, intő jelekre nemes egyszerűséggel rálegyintenek. Ennek oka azonban nem a lustaságban vagy a nemtörődömségben keresendő, hanem abban, hogy a krónikus érfaltágulat kialakulásának első szakaszában még semmi figyelemfelkeltőt nem tapasztalhatunk. Hazaérve jól esik leülni, esetleg ledőlni az ágyra, levetve magunkról a kényelmetlen lábbelinket. Meglepően hangzik, de már ezek az apró jelek is utalhatnak visszérbetegségre. A következő időszakban pedig fokozatosan érkeznek az első már jóval gyanúsabb tünetek, mint:

  • a duzzadt boka,
  • kialakul a vénás ekcéma, azaz a deformálódó véna feletti bőrfelület, ami folyamatosan viszket,
  • valamint megállás nélküli fájdalomérzet a problémás végtagban.

Amennyiben azonban ezeket a tüneteket tapasztalva homokba dugjuk a fejünket, akkor már súlyosbítjuk a problémát, és komoly szövődményekkel kell szembenéznünk a későbbiekben. A következő hetekben a tünetek egyre inkább erősebbé válhatnak. Az alábbi jelek alapján pedig biztosra vehetjük, hogy krónikus érfal tágulattal állunk szemben:

  • már a legkisebb behatás, érintés is komoly fájdalomérzettel jár,
  • éjjelente gyakran begörcsölnek az izmaink, amikor felállunk,
  • a problémás végtag felülete egy kis részen vöröses-lilás színű lesz, és a bőr elkezd fokozatosan hámlani,
  • valamint már szabad szemmel is láthatóvá válnak az egyre vastagodó, deformálódó vénák.
  • az erek színe sötétlilává is válhat,
  • hegnek tűnő, fehér foltok jelennek meg a boka környékén.

Ha mindennap azt tapasztaljuk, hogy a lábunk duzzadt, nehézkes, és egyre kevésbé bírjuk a folyamatos álló- és ülőmunkát, ne húzzuk az időt, azonnal kezdjük el pihentetni a végtagunkat, és mindenképpen kérjünk időpontot háziorvosunknál.

A visszérbetegség kialakulásának okai

Az életkor előrehaladtával a vénák fala idővel gyengülni kezd, a folyamatos álló- és ülőmunka pedig csak tovább rontja az erek teljesítőképességét. Fontos azonban tudni, hogy akkor sem vagyunk teljesen védve a betegségtől, ha a munkánk nem jár megerőltető helyzetekkel. A visszér ugyanis öröklés útján is kialakulhat. Ha tudunk olyan családtagról, akinek már meggyűlt a baja ezzel a kellemetlen betegséggel, vegyük komolyan a helyzetet, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük a későbbiekben ezt a problémát!

A genetikai hajlam és a megterhelő munkahely mellett számos egyéb tényező is hozzájárulhat a visszér kialakulásához, például:

  • várandósság,
  • menopauza,
  • 50 év feletti életkor,
  • stresszes élet,
  • mozgásszegény életmód,
  • túlsúly,
  • láncdohányzás,
  • trombózis,
  • ízületi megbetegedések,
  • vagy a cukorbetegség.

A visszér megelőzése

Számos dolgot tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a visszérbetegség kialakulását, például:

  • Hordjunk rugalmas talpú cipőt, amelynek köszönhetően talpizmainkat is megdolgoztathatjuk.
  • Ülő munka esetén ne felejtsünk el legalább óránként 10 percre felállni és átmozgatni elgémberedett tagjainkat.
  • Ne üljünk sokáig keresztbe tett lábakkal.
  • Nyújtsunk rengeteget, illetve ha időnk engedni, jógázzunk otthon vagy az irodánkban.
  • Minél gyakrabban tegyünk kiadós sétát a friss levegőn, és végezzünk közben légzőgyakorlatokat, hogy friss oxigént juttassunk a szervezetünkbe, emellett pedig átmozgassuk az izmainkat is. Erősítsük meg a vádlinkat.
  • Terhesség idején igyekezzünk minél többet pihentetni a lábainkat, valamint érdemes egy kompressziós harisnyát is beszerezni.
  • Ha van rajtunk némi túlsúly, célszerű életmódot váltanunk: mérjük a kalóriákat, maradjunk kalóriadeficitben, fogyasszunk rengeteg vizet, illetve zöldséget és gyümölcsöt.
  • Mivel a visszér megelőzésének érdekében erős izommunkára van szükség, ezért fontos a megfelelő sport kiválasztása is. Sport közben pedig használhatunk ízületi támasztékokat is – térd-, illetve bokastabilizátort –, hogy kellően tehermentesíthessük ízületeinket.
  • Óvakodjunk az olyan helyzetektől, amelyek sok állással vagy üléssel járnak.
  • Emellett pedig érdemes elkerülni a termálfürdőket és a szaunákat is, ugyanis a meleg víz kitágítja az ereinket, ezáltal pedig megnövekszik a visszérbetegség kialakulásának kockázata.