A vádli húzódása nem azonos a görccsel

A vádli húzódása és a lábszárgörcs két különböző jelenség, amelyeknek hátterében részben eltérő okok húzódnak meg, ezért a kezelésük is különböző lehet.

A vádli húzódása és a lábszárgörcs két különböző jelenség, amelyeknek hátterében részben eltérő okok húzódnak meg, ezért a kezelésük is különböző.  

A vádli húzódásának okai

A vádli húzódása az izomban fellépő feszültség miatti fájdalmas érzés a lábszárban. Ezt leggyakrabban:

  • a túlzott terhelés, 
  • a rossz testtartás, 
  • a hosszan tartó egyhelyben állás okozza.  

Emellett hozzájárulhatnak még:

  • egyes ízületi problémák: például a térdízület gyulladása vagy a lábfej ízületi elváltozásai közvetve okozhatnak vádlihúzódást;
  • gyenge izomzat: ha az izmok gyengék, az izomfeszültség növekedhet, ami szintén a vádli húzódását okozhatja;
  • általános fáradtság: ha az ember fáradt, az izmokban lévő feszültség növekedhet, és ez kihathat a vádli állapotára is;
  • csontritkulás: a csontritkulás következtében a csontok elvékonyodnak és törékenyebbé válnak, ami szintén kiváltó oka lehet a húzódásnak, ami egyben tünete is a csontritkulásnak;
  • rossz cipő: a rossz minőségű vagy nem megfelelő méretű cipő viselése szintén okozhatja a lábszárizom húzódását;
  • elhízás: túlsúly esetén az izmok nagyobb terhelést kapnak, ami szintén vádli húzódást eredményezhet;
  • állandó ülőmunka: a hosszan tartó ülőmunka – bár ez meglepő lehet – megterheli a vádli izmokat.
  • terhesség: várandósság alatt a nők teste sok változáson megy át, amelyek közül néhány sajnos a vádlit is negatívan érintheti.  

A vádli húzódások osztályozása

A sérülés mértékét a funkció, a fizikális vizsgálat eredménye és a sérült szövet mennyisége alapján határozzák meg. 

  1. fokozat: Enyhe húzódás, tevékenység folytatható, helyi érzékenység és duzzanat, normális erő és mozgástartomány. Az izom kevesebb, mint tíz százaléka sérül. 
  2. fokozat: Mérsékelt húzódás, normális aktivitást akadályozza, erő és mozgásterjedelem csökkenés. Az izom tíz- ötven százaléka sérül. 
  3. fokozat: Súlyos fájdalom és mozgáskorlátozottság, izomfunkció elvesztése. Az izom ötven- száz százalék közötti sérülése.

A vádli húzódásának mértékét a funkció, a fizikális vizsgálat eredménye és a sérült szövet mennyisége alapján három kategóriába sorolhatjuk súlyosság szerint.

Hogyan kezelhető a vádli húzódása?

A kezelés során az erő és rugalmasság teljes helyreállítását el kell érni a teljes aktivitáshoz való visszatérés előtt. A korai visszatérés elhúzódó vagy visszatérő tüneteket okozhat. A sérülések többségét nem műtéti úton kezelik. 

Azonnali kezelés 

Cél: Szöveten belüli vérzés korlátozása, fájdalom csökkentése és a szövődmények megelőzése. Az első három- öt napban az izom pihentetése ( sarok alá ék, mankóval járás). 

Hűtés 

Sérült részre óránként húsz percig rendszeresen jeges hűtés, amely fájdalmat csillapít, csökkenti a vérzést és a duzzanatot. 

Gyógyszeres kezelés 

Az első huszonnégy- hetvenkettő órában kerülni kell a nem szteroid gyulladáscsökkentőket ( pl. aszpirin, ibuprofen, naprosyn), mivel ezek fokozhatják a vérzést az izomban. Gyakran adnak paracetamolt vagy narkotikus fájdalomcsillapítót. A korai szakaszban a nedves hő és a masszázs növelheti a vérzés esélyét, ezért nem javasolt. 

 

Rehabilitáció 

A folyamat a passzív nyújtástól a mozgásterjedelem növelő gyakorlatokon át halad az erősítésig. Fájdalom mentesen adhatók egymás után a nehezebb gyakorlatok. Alkalmazhatóak fizikoterápiás módszerek is ( masszázs, ultrahang, elektromos kezelés).

Mi válthatja ki a vádli görcsölését?

A görcs az izom váratlan és fájdalmas összehúzódása, amelyet sajnos szinte lehetetlen kontrollálni. A görcsök az esetek többségében rövid ideig tartanak, viszont nagyon fájdalmasak lehetnek. A görcsök leggyakrabban a lábakban és a vádliban fordulnak elő, de természetesen bármely más izomban is jelentkezhetnek. Gyakran maguktól elmúlnak a görcsök, de néhány esetben orvosi kezelés is szükséges lehet. 

Leggyakoribb kiváltó okai:

  • a kalcium-, magnézium- és káliumhiány,
  • a túlzott fizikai terhelés, 
  • a dehidratáció, 
  • a cukorbetegség,
  • kimerültség,
  • bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése,
  • a láb keringési zavara,
  • az izomrostok idegi zavara,
  • térdízületi kopás. 

 

Ezért ha gyakran tapasztalunk izomgörcsöt, ne hagyjuk annyiban, hanem feltétlenül járjunk utána (azaz vizsgáltassuk ki), hogy mi állhat a hátterében! 

A fentieken kívül szintén növelheti az izomgörcs kialakulásának esélyét:

  • az alkoholfogyasztás: ugyanis az alkohol okozhat kalcium-, magnézium- és káliumhiányt; 
  • a magas vérnyomás;
  • a csontritkulás: ez nemcsak a vádli húzódását, de görcsök kialakulását is okozhatja;
  • az örökletes hajlam: egyes embereknél örökletes hajlam állhat fenn a vádli rendszeres görcsölése mögött;
  • az elhízás: a túlsúly következtében (ahogy azt a húzódásoknál is láthattuk) az izmok több terhelést kapnak, ami nemcsak izomhúzódáshoz, de görcsök kialakulásához is vezethet;
  • a mértéktelen edzés: a túlzásba vitt edzés megterhelheti az izmokat, ami szintén rendszeres görcsökhöz vezethet.  

A vádli húzódása esetén az izom megfelelő intenzitású masszírozása szintén hozzájárul az izom ellazulásához, és mindenképpen enyhítheti a fájdalmakat.

Hogyan lehet helyrehozni a begörcsölt vádlit?

  • Próbáljunk megnyugodni
    A nyugalommal együtt jár az izomfeszültség csökkenése, ami segíthet ellazítani az izmot és ezáltal enyhíteni a fájdalmat.
  • Hűtsük le a vádlit
    A hűtés (a jeges borogatás például) nemcsak a húzódások esetében, de a görcsöknél is sokat segíthet. 
  • Masszírozzuk a fájdalmas területet
    A begörcsölt izom megfelelő intenzitású masszírozása szintén hozzájárul az izom ellazulásához, és mindenképpen enyhítheti a fájdalmakat.

 

Mind a húzódásra, mind pedig a görcsökre igaz, hogy ha a fájdalom nem múlik el, vagy ha úgy érezzük, hogy az súlyosabb, mint amilyennek elsőre tűnik, illetve ha rendszeresen előfordul, mindenképpen szükséges vele orvoshoz fordulni.