Fáradásos törés akkor történik, amikor a csontot ugyanazon a ponton folyamatos, intenzív terhelés éri, és ennek következtében először meggyengül, mikrosérülések keletkeznek rajta, majd részlegesen vagy teljesen eltörik.
Egyoldalú, intenzív terhelés
A fáradásos törés tipikus túlterheléses sérülés: általában olyan intenzív fizikai terhelés, mint az egyoldalú aktív sport vagy a katonai kiképzés váltja ki. A túlzásba vitt sporttal járó extrém terhelés nemcsak az ízületekre jelent komoly veszélyt, hanem a csontjainkra is. Fáradásos törés akkor keletkezik, ha a mozgás során fellépő durvább erőhatások huzamosabb ideig a csont egyetlen pontját érik. Ezen a ponton a csont meggyengül, regenerációs képessége csökken, gyengül a csontkéreg, ennek következtében komolyabb sérülés, szélsőséges esetben pedig csonttörés is bekövetkezhet. A gyógyulás hosszú időt vehet igénybe, akár hónapokra lemondhatunk a mozgás öröméről.
A fáradásos törés lehetséges okai
A fáradásos törés oka legtöbbször a túlzásba vitt sport. A közép- és hosszútávfutók körében gyakori sérüléstípus, hiszen a futók csontjai igen nagy húzó-nyíró erőhatásoknak vannak kitéve az edzések során. Érdemes figyelnünk arra futásnál, hogy ne vigyük túlzásba, tartsunk legalább két pihenőnapot a héten, hogy legyen ideje izmainknak és csontjainknak regenerálódni. Ha egy ideje azt érezzük, hogy a csontunk mindig ugyanott fáj, enyhítsünk a tempón, változtassunk az edzésterven, és amennyire csak lehet, tehermentesítsük a legyengült csontot. A fáradásos törés ugyanis hirtelen, egy intenzívebb edzés során következik be. Ha a csontot még az addiginál is komolyabb hatásoknak tesszük ki, akkor könnyen eltörhet.
A túlzásba vitt sport mellett a törés okai lehetnek még:
- a nem megfelelő edzésterv,
- a terhelés hirtelen növelése az időtartamban, intenzitásban és a frekvenciában,
- a nem megfelelő izomerő,
- az életkor,
- a genetika,
- a rossz minőségű sportfelszerelés,
- a kalciumhiány,
- a hormonális változások,
- a testtömeg-indexnek a normáltól való eltérése,
- a lúdtalp vagy más statikai probléma,
- a nem megfelelő hajlékonyság,
- illetve mindezek mellett valamilyen alapbetegség is okozhatja.
A nők jóval veszélyeztetettebbek a férfiaknál: a fáradásos törés gyakorisága a nők körében 2-3-szor is gyakoribb lehet, mint a férfiaknál.
Veszélyeztetett csontok
Hogy mely csont van leginkább veszélyben, az attól függ, hogy milyen sportot űzünk, azaz hogy mely testrész terhelődik intenzíven.
- A rövidtávfutóknál a lábfej, a sarok és a boka csontjai.
- A hosszútávfutóknál a hosszú csöves csontok (sípcsont, szárkapocscsont).
- Az ugrósportoknál a keresztcsont és a medence.
- A dobóatlétáknál a felkarcsont.
- Az úszóknál és evezős sportokat űzőknél a borda van leginkább veszélyben.
A fáradásos törés tünetei
A fáradásos törést rendkívül nehéz diagnosztizálni, ugyanis nincsen egyetlen jól behatárolható, egyértelmű és intenzív trauma hatás – a törés fokozatosan alakul ki. Leggyakoribb tünete a sportolás közben jelentkező fájdalom, mely eleinte nyugalmi állapotban elmúlik, ezért könnyen összetéveszthető a húzódás, megerőltetés vagy rándulás tüneteivel. A beteg hajlamos a fájó testrészt csak pihentetni edzés után, és ezt legtöbbször elégnek is érzi, hiszen ilyenkor a fájdalom megszűnik. Azonban az edzésekkel a fájdalom újra jelentkezik, majd egy idő után folyamatossá is válhat.
Éppen ezért figyelnünk kell az intő jelekre. Ha a fájdalom egyre sűrűbben lép fel ugyanazon a ponton, ne várjunk vele, inkább forduljunk orvoshoz. A fáradásos törés további árulkodó jele lehet, ha a fájó rész fölött duzzanat keletkezik, vagy éjszaka is szúró fájdalmat érzünk.
Ezzel együtt is kezdeti stádiumban nehéz a törés diagnosztizálása, a röntgen nem feltétlenül mutat eltérést – sokszor csak a CT- vagy MRI-felvételek képesek kimutatni a fáradásos törést.
A fáradásos törés kezelése
A fáradásos törés kezelésére a hagyományos, konzervatív kezelés a megoldás:
- az orvos rögzíti a sérült csontot,
- szükség lehet gyulladáscsökkentők szedésére,
- 3–12 hét regenerációs időszakra lehet számítani,
- idővel gyógytorna válik szükségessé.
Teljes törés esetén gyakran műtéti beavatkozásra is szükség van, ilyenkor a gyógyulás is hosszabb időt vesz igénybe, súlyos esetben akár 6 hónapba is beletelhet.
Visszatérés az edzéshez
Sportolni mindenképp csak fájdalommentesen kezdjünk. Amellett, hogy feltétlenül könnyítsünk a korábbi edzésterven, ajánlott még:
- a lábizom/karizom erősítése,
- futáshoz megfelelő cipő és talpbetét használata,
- különféle támaszok, mint a térdtámasz vagy a bokatámasz beszerzése, amelyekkel tehermentesíthetjük a sérült végtagot,
- valamint egy kis ideig érdemes másik sportra váltani, amely nem terheli úgy a legyengült területet.