A térd betegségei – mit tehetünk ellenük?

A térd leggyakoribb rendellenességeit jelző tünetek a merev ízületek, a fájdalom, a szúró érzet, a duzzanat és a mozgástartomány hirtelen beszűkülése.

A térd a legösszetettebb ízületünk; ha sérülés éri, a gyógyuláshoz nem elég csak pihentetni. Komolyabb sérüléseit gyakran már csak műtéti úton lehet helyrehozni, és a regenerációs folyamat akár hosszú hónapokba is telhet. 

A térd egy komplex rendszer

A térdízület a szervezet legösszetettebb ízülete, gyakran az itt keletkező sérülések nem is a térdben, hanem máshol keresendők. Felül a hosszú combcsont kapcsolódik hozzá, alul a sípcsont és szárkapocscsont. Mivel a térdízület igen nagy tehernek van kitéve, ezért a porckopás általában a térdízületet érinti leghamarabb.

Mikor sétálunk, a térdben hat izületi rész dolgozik egyszerre, amelyhez még az izmok és inak összehangolt munkája is hozzájárul. Ha ez az összehangolt működés megbomlik, az komoly szövődményekhez vezethet, amelyek következtében a legkisebb mozdulat is izzasztó küzdelemnek tűnhet, és akár hetekre is lemondhatunk a mozgás öröméről.

Mikor alakulhatnak ki komolyabb térdízületi betegségek?

Számos „térdbetegség” jelenhet meg jellemzően egy-egy adott életszakaszban.

  • Gyermekkorban tipikus térdbetegség a porclágyulás és az ideiglenes térdcsontosodási rendellenesség.
  • Tinédzser- illetve fiatal felnőttkorban a nagyobb terhelések és a sport közben szerzett sérülések is okozói lehetnek különféle térdbetegségeknek. Ezek közül a legtipikusabb a porcleválás és a szalagsérülés.
  • Idősebb korban az ízületek teherbíró képessége csökken, ezért megnövekszik a porckopás kockázata. A terhelés és az ízületek gyengesége miatt a két csontfelület közti porc elkezd kopni, majd végül teljesen „elfogy”. Ennek következtében a csontok felszínei egymáshoz dörzsölődnek, ami pokoli fájdalmakat képes okozni.

A jellemző életkor szerint tipizálható betegségcsoportok mellett vannak persze olyan panaszok is, amelyek életkortól függetlenül bármikor megjelenhetnek. Ilyen például az ízületi belhártya gyulladása, bár persze a korábban említett problémák is jelentkezhetnek életünk szinte bármely szakaszában.

A térd ízületi károsodásának okai

Mivel a térdízület a mozgás egyik fő mozgatórugója, gyakran előfordul, hogy a térdben jelentkező problémák gyökerei nem is a térdben keresendők: ott már csupán következményes elváltozásról van szó. Gyakran a csípő, a boka, a talp vagy akár a gerinc hibás működésének vagy esetleg egy rossz mozdulatnak „köszönhetően” alakulnak ki a térdbántalmak. Hátterében olykor autoimmun betegség vagy anyagcserezavar is állhat.

Sérülés, baleset

A csontfelszín védőrétege a porc, amely abban játszik fontos szerepet, hogy az ízületeket – így a térdet is – érintő erőhatásokat „elnyelje”. Fontos azonban kiemelni, hogy a porc rugalmas rétege ugyan védi a csontfelszínt, ám az erőbehatások, melyeket tompít, a porcra szintén károsító hatással vannak. A porc ezért egy idő után elkezd kopni, és végül akár teljesen el is tűnhet a két csontfelszín védelmét biztosító rugalmas réteg. 

Másrészt elég egy rossz lépés sportolás közben, és a térd kifordul, amelynek következtében a gyűrűporc elszakad.

Extrém terhelés

Mozgáskor leginkább a térdünket terheljük, azonban fontos tudni, hogy a terhelés fokozatos növelésével az izmaink ugyan erősödnek, de a térdízület teherbíró képessége nem növekszik. Ha sportoláskor szúró fájdalmat érzünk a térdben, hagyjuk abba az edzést, és pihentessük az ízületet. Azonban nemcsak a túlzásba vitt sport jelenthet veszélyt a térdünkre, hanem az elhízás is. Súlytöbblet esetén ugyanis az ízület plusz terhet cipel, ami szintén okozója lehet különféle térdpanaszoknak.

Genetika

A térdproblémák oka gyakran a velünk született alkatban keresendő. Ilyen például az ízületi lazaság, melynek következtében térdszalagjaink könnyen kóros mértékben megnyúlhatnak, aminek akár egy ficam vagy szalagszakadás lehet a következménye. 

 

A térd sérülésének jellemző tünetei:

Ha a térd körül hirtelen:

  • fájdalom,
  • szúrás,
  • merevség,
  • duzzadás,
  • beszűkült mozgástartomány vagy teljes mozgásképtelenség

lép fel mozgás közben, azonnal forduljunk orvoshoz. Vegyük komolyan a tüneteket, mert ezzel kerülhetjük el a komolyabb szövődményeket. Ha az orvos a betegséget időben diagnosztizálja, kisebb eséllyel jönnek létre maradandó károsodások a térdben, valamint a gyógyulási idő is rövidebb lesz.

Sportolhatunk-e a térd műtéte után?

A legfontosabb, amit műtét után tehetünk, hogy pihentetjük a térdünket. Ha egyáltalán nem szeretnénk lemondani a mozgás öröméről, mindenképp olyan sportot válasszunk, ami kíméli a térdet. Kerüljük a csúszós, műfüves pályákat és a hirtelen lejtőket. Semmiképpen se válasszunk olyan sportot, amiben sokat kell ugrálni. Fontos a megfelelő cipő kiválasztása, mely elősegíti a boltozat megtartását és a bokaízület stabilitását. Így csökkenthetjük a térdre ható erőket.

A kerékpározás, a szobakerékpározás, a jóga és a pilates ezzel szemben kiváló választás. Azonban még ezekhez a sportokhoz is érdemes egy megbízható térdtámaszt beszerezni, hogy térdünket tehermentesíthessük. Mielőtt azonban belevágnánk mindezekbe, érdemes gyógytornára járni, hogy újra megerősíthessük a térd körüli izomzatot.