Pszichénk, mentális egészségünk kérdése egyre hangsúlyosabb a mai világban. Rendkívül sok inger ér minket a mindennapokban, egészen az ébredéstől az alvásig, mind otthon, mind pedig a munkahelyen. A stresszforrások száma egyre nő, mindeközben alig van időnk önmagunkkal foglalkozni. Köztudott, hogy lelki állapotunkat gyakran fizikai, testi tüneteink tükrözik. A stressz esetén ugyanez érvényes: testi reakcióink figyelmeztetnek a veszélyre, bekapcsolnak a „vészvillogók”. Olykor ez persze kifejezetten hasznos, és némi stressz elengedhetetlen az életünkben, ráadásul létezik pozitív stressz is. Ha azonban a stresszhelyzet állandósul, azaz krónikussá válik, ezért jobb, ha tudatosan teszünk ellene. Milyen módszerekkel, technikákkal küzdhetünk a stressz ellen? Cikkünkben ehhez adunk néhány tippet, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy a megfelelő eszközt mindenkinek a saját egyéniségéhez, habitusához mérten magának kell megtalálnia.
Mi zajlik le a testünkben stressz esetén?
Gondoljunk csak bele: a vadonban élve, amikor még szó szerint az életünk volt a tét, a stresszt okozó élettani folyamatok segítettek a túlélésben. Ha stressz ér bennünket, komoly fizikai folyamatok játszódnak le a testünkben.
Bekapcsol a veszélyt érzékelő belső riasztórendszerünk, amely megítéli, hogy az adott helyzet mennyire veszélyes. Amennyiben annak ítéli, riadóztatja a mellékveséket, amelyek kortizolt (stresszhormont) kezdenek el termelni. A stresszhormon hatására felgyorsul a légzés, az oxigénfelvétel, a szívverés, emelkedik a pulzus, nő a vérnyomás és a vércukorszint, az adrenalin- termelés, felszabadulnak a zsírsavak, ennek eredményeként több vér áramlik az izomzatunkba, ami azonnal megfeszül, készenlétben áll. Kitágulnak a pupillák, az érzékek kiélesednek. Ezzel párhuzamosan az emésztőrendszer működése lelassul, és változik az immunrendszer működése is. Testünk felkészül arra, hogy támadjon vagy elmeneküljön. Ez az úgynevezett „üss vagy fuss” állapot, amikoris a szervezet felméri, hogy érdemes-e fizikai harcba bocsátkoznia, vagy célszerűbb elfutni a helyszínről. Ha megszűnik a stresszhelyzet, akkor a szervezet működése visszaáll a normál állapotra. Amikor a túlélésről van szó, ez a testi reakció természetes, sőt rendkívül hasznos is.
Viszont ezzel az alkalmi, konkrét fenyegetettség által kiváltotta stresszel ellentétben az állandósult testi és lelki stresszre (krónikus stressz) másként reagál a testünk. Az állandósult fenyegetettség érzéshez először megpróbál alkalmazkodni a szervezetünk, ám idővel kimeríti a tartalékait, így a stressz testi tünetei stresszbetegségek kiváltó okai lehetnek.
Lazítás, relaxáció, lelki egyensúly – a krónikus stressz ellenszerei
A mindennapok során minket érő stresszfaktorok száma – rohanó világunknak és életmódunknak köszönhetően – valószínűleg hosszútávon nem csökken, inkább tovább növekszik. Ezért a legjobb amit tehetünk, hogy mepróbáljuk kezelni ezeket a külső tényezőket és lehetőleg megelőzni azt, hogy a stressz elhatalmasodjon rajtunk.
Akár lelki, akár fizikai síkon rengeteget tehetünk egészségünkért. Már a napi meditáció és relaxáció is nagyon sokat számít, és természetesen a rendszeres mozgás beiktatása is kiemelten fontos annak érdekében, hogy a bennünk kialakuló stresszt csökkentsük.
A relaxáció, lelki ellazulás testünkre is jótékonyan hat, izmainkat is elernyeszti, testünk újjászületik, regenerálódik. Hiszen, mint említettük, a stresszhelyzetek erőteljesen hatnak az izomzatunkra is, és amikor ez az állapot tartósan fennáll, állandósul az izomfeszülés, ami már komolyabb mozgásszervi problémákat okozhat. Ennek tipikus területei:
- a nyak,
- a váll,
- a hát,
- és a vádli izomzata.
A nyakon, háton, vállon kialakuló állandó feszülés kifejezetten jellemző az ülő, számítógépes munkát végzőkre, akik egész nap „görnyednek” a gép előtt. A kevés mozgás és a sok egyhelyben ülés következtében a hát izmai teljesen elgyengülnek, és ez krónikus fájdalommal járhat. A székek használata, deréktámasztékok, vagy például a csuklóstabilizálók nagy segítséget nyújthatnak, ugyanis korrigálják a tartásunkat. Ettől függetlenül fontos, hogy gyakran álljunk fel és mozgassuk át az izmainkat.
Számos kutatás bizonyította, hogy a monitorból jövő fény nem csak a szemünket viseli meg, hanem álmatlanságot és kóros fejfájást is okozhat. Ezért is kellene a monitorhasználatot csökkenteni: munka után lehetőleg ne váltsunk át a telefon képernyőjére, inkább sétáljunk egy jót, vagy olvassunk könyvet, végezzünk szemtornát. Egyszóval előzzük meg a krónikus stressz kialakulását! Törekedjünk a pihentető alvásra, javítsunk a tartásunkon gyógytornával, mozogjunk rendszeresen, és persze mindezek alapjaként törekedjünk a megfelelő táplálkozásra! A mozgásnál viszont figyeljünk oda a fokozatosságra és a mértékletességre, mert egy stresszes szervezet gyakran fogékonyabb a sérülésekre. Amennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy mely testrészünk gyengébb, vagy hajlamosabb a sérülésre, akkor azon a testrészen viseljünk támasztékot sportolás közben.
