A sarokcsont sarkantyú kialakulása sajnos egy rendkívül gyakori és fájdalmas kinövés a sarok tájon, amely leginkább azoknál jelenik meg, akik – munkájukból vagy sporttevékenységükből adódóan – kiemelt mértékben veszik igénybe a lábaikat. Ebben a cikkben arról fogunk beszélni, hogy milyen tünetekkel jár ez a kellemetlen betegség, hogy milyen tünetek esetén kell vele orvoshoz fordulni, illetve, hogy milyen okok vezethetnek odáig, hogy kialakuljon.
Mi történik, amikor kialakul a sarkantyú?
A sarkantyú általában a sarkat vagy a bokát ért folyamatos erőhatások következtében alakul ki, amelynek hatására meszes lerakódás jön létre a dörzsölt bőr alatt. A kezdetben szinte fájdalom nélküli dudor rövid időn belül növekedni kezd, és a folyamatos deformálódás hatására egyre inkább irritálttá válik az azt fedő bőrfelület is. Ennek következtében a csontot körülvevő szövetek is erősen begyulladnak, amely aztán olyan fájdalmakkal is járhat, amelyek következtében még egy lazább séta is komoly problémát jelenthet. Egy idő után pedig a láb szerkezete is egyre inkább a fájdalomhoz kezd idomulni, amely a mozgáskultúránkban is megmutatkozhat.
Az elváltozások közti különbségek
A kinövések típusait hajlamosak vagyunk teljesen összemosni, pedig a kialakulásuk okai teljes mértékben különböznek. Nem mindegy ugyanis, hogy hátsósarokcsont-előemelkedésről, vagy pedig saroksarkantyúról van szó:
- Előbbiről akkor beszélhetünk ugyanis, amikor az általunk hordott cipő túlságosan szoros, amelynek következtében az Achilles-ín és a nyáktömlők begyulladnak,
- Utóbbi azonban az olyan lábdeformitások kísérő betegségeként alakulhat ki a sarok talp felőli oldalán, mint a lúdtalp vagy a bokasüllyedés.
A sarokcsont sarkantyú kialakulásának okai
Sarkantyú leggyakrabban akkor alakulhat ki, ha:
- a cipő, amit viselünk, túl kicsit,
- túlsúllyal küzdünk,
- eleve rendelkezünk valamiféle lábfej-deformitással – például az említett lúdtalppal vagy bokasüllyedéssel,
- a láb vagy a boka ízületei valamilyen oknál fogva begyulladnak,
- rossz a testtartásunk, és ezáltal nagyobb súly nehezedik az egyes ízületeinkre,
- fáj a csípőnk,
- helytelenül járunk vagy futunk,
- lábunkat folyamatos komoly erőhatásoknak tesszük ki a munkahelyünkön vagy az edzések során.
A sarkantyú tipikus tünetei
Számos tünettel járhat együtt ez az egyszerű, mégis fájdalmas elváltozás. Az érintett terület többek közt:
- megfájdul, és ez az érzés nyomásra vagy kisebb érintésre a talpba is átsugárzik,
- begyullad,
- vörössé válik,
- és gyakran egy lépést sem tudunk megtenni támasz vagy egyéb segítség nélkül.
Ha az említett tünetek közül bármelyiket is észleljük magunkon, fontos, hogy ne késlekedjünk, hanem minél előbb forduljunk reumatológus szakorvoshoz! Ha csak rálegyintünk a problémára, és homokba dugjuk a fejünket, az később akár komolyabb mozgásszervi problémákkal is járhat, amelyeket már csak műtéti úton lehet helyrehozni.
A betegség kezelése
Fontos tudatában lenni annak, hogy mi magunk is rendkívül sokat tehetünk annak érdekében, hogy enyhíthessünk a panaszainkon! Például:
- a talpboltozat korrigálására végezzünk gyógytornát,
- Az érintett területet kenjük be gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógynövényes krémmel,
- szedjünk fájdalomcsillapítót,
- használjunk jeges borogatást, és akár naponta többször alkalmazzuk a sérült lábfejen,
- viseljünk mindig kényelmes lábbelit, amely kellő alátámasztást nyújt a sarkunknak,
- szükség esetén a cipőnkbe mindig helyezzünk gyógyászati segédeszköz-boltban vásárolt lábbetétet,
- alkalmazzunk sarokpárnát, sarokéket.
Mindemellett szóba jöhetnek
- egyéb fizio- és fizikoterápiás módszerek – mint a lökéshullám- vagy a hidegterápia,
- igyekezzünk minél többet nyújtani vagy lazítani,
- injekciós kezelések,
- valamint érdemes beszereznünk mindennapi használatra egy ízületi támasztékot is, amely segítségével hosszútávon tehermentesíthetjük a lábunkat, ezzel pedig elősegítjük annak szabad mozgását is.
Nagy megnyugvásra adhat okot azonban, hogy a sarkantyú még a hagyományos kezelési módszerekkel is maradéktalanul megszüntethető, és ritkán kell számolnunk a betegség visszatérésével. Ehhez azonban az kell, hogy hátrahagyjuk a korábbi, mozgásszegény életmódunkat.
Gondolkozzunk előre!
Számos dolgot tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a sarkantyú kialakulását, például:
- mozogjunk rendszeresen,
- fordítsunk kellő figyelmet a lábunk pihentetésére és a talp izmok erősítésére (karmoljuk be a lábujjainkat és 1- 2 percig tartsuk meg ülő vagy fekvő helyzetben)
- hordjunk mindig kényelmes lábbelit, amelynek talpa elnyeli a sarkunkat ért lökéseket,
- kerüljük a magassarkú- vagy a szorosabb cipők használatát,
- végezzünk lábfejkörzést, és tornáztassuk meg a lábunkat.
Edzések előtt pedig:
- szánjunk időt a kellő bemelegítésre is,
- ne ugorjunk rögtön fejest a dolgok közepébe: csak akkor emeljünk az intenzitáson, ha úgy érezzük, hogy kellően megerősödtünk,
- ha pedig szabadtéren szeretnénk edzeni, akkor azt mindenképpen puha talajon vagy gumibetonon tegyük, és kerüljük a keményebb felületeket.