Az orvostudományban is gyakoriak azok a talányok, amelyek előtt még a szakemberek is értetlenül állnak. Ilyen például a Perthes-kór kapcsán felmerülő lényegtelennek tűnő, ám mégis érdekes kérdés, vajon miért éppen szinte kizárólag a mérsékelt égövön belül található országokban terjedt el ez a kór és máshol vajon miért nem? Természetesen ez a kérdés minden bizonnyal a legkevésbé sem foglalkoztatja azokat a szülőket, akiknek a gyermekei veszélyeztetettek a Perthes-kórral szemben. Nem elhanyagolható „közösségről” van szó, hiszen a 4-13 éves korosztályban a második leggyakoribb csípőízületi problémának számít, ami számszerűen annyit jelent, hogy a súlyosabb fajtája 10 000 gyermekből 3-4-et biztosan érint. A lényegesen enyhébb tünetekkel éppen orvoshoz sem forduló esetekről nincsenek megbízható információk.
A Perthes-kór meghatározása
Amikor a gyermek combcsont fején a megfelelő vérellátás hiánya miatt deformáció alakul ki, tulajdonképpen ezt a tünetet nevezzük Perthes-kórnak. Ez a betegség tehát elsősorban keringési problémából alakul ki, amelyet okozhat valamilyen trauma, sérülés, de gyakori például, hogy felső légút hurut vagy lázas betegség után kialakuló ízületihártya gyulladás is lehet a kiváltó okok egyike.
A Perthes-kór tünetei:
Gyanakodásra adhat okot és mindenképpen forduljunk szakorvoshoz, ha a gyermekünk anélkül, hogy bármilyen hatás érte volna – akár valamilyen ütődés, ficam, vagy éppen rándulás formájában,- tulajdonképpen, ahogy mondani szokták, „csak úgy magától” fájlalni kezdi a combját, vagy a csípőjét és szintén minden előzmény nélkül, egyszer csak elkezd sántítani. Az esetek többségében pihentetéssel ezek a fájdalmak megszűnnek, ám a nem megszokott járással, a sántítással a gyermekek térd tájékán, illetve a felette lévő comb részen újabb és újabb fájdalmak jelentkezhetnek. Általában ezek a tünetek az egyik oldalon, de az esetek közel ötöd részében előfordul, hogy párhuzamosan mind a bal, mind pedig a jobb lábnál érezhetővé válnak.
Milyen kiváltó okai lehetnek a Perthes-kórnak?
Ahogy az előfordulásával kapcsolatban, úgy sajnos a kiváltó okok tekintetében is meglehetősen sötétben tapogatózik még az orvostudomány. Természetesen feltételezésekkel találkozhatunk a szakirodalomban, ám 100%-os bizonyossággal állítani felelőtlenség lenne bármit is. Mégis, a Perthes-kór alap kiváltó problémáját az esetek többségében valamiféle keringési rendellenesség okozza, amelynek eredményeképpen a combnyak és a combfej tájékán csontelhalás alakulhat ki. A kiváltó okok között a genetikai hajlam nincs bizonyítva, vagyis nem jellemző, hogy örökölhetjük, illetve örökíthetjük ezt a kórt. Fiús szülőknek viszont rossz hír lehet, hogy az erősebb nem képviselőinél több mint kétszer sűrűbben fordul elő a kór megjelenése.
Amikor komoly a gyanú, hogy a Perthes-kórral állnak szemben a szakemberek
Az ortopéd szakemberek, akik a laikusoktól eltérően nagyon sokféle sántítást tudnak megkülönböztetni egymástól, ha eléjük kerül a kis beteg, az esetek többségében azonnal felismerik, hogy a Perthes-kórral állnak szemben. A csípő forgatásából, mozgatásával további információkhoz jut a szakember, amit gyakran már csak megerősít egy-egy röntgenfelvétel, ahol tisztán látszódhat a combfej nem megfelelő csontosodási állapota. Ilyen vizsgálatokat követően már nagy bizonyossággal lehet felállítani diagnózist a Perthes-kórról. Ahogy általában a betegségek többségére jellemző, hogy a felismerés koraiságával jelentősen lehet javítani a gyógyulás esélyét, ez a megállapítás a Perthes-kór esetében talán még fokozottabban igaz. 7-8 éves kor alatt még kisebb fájdalommal is járhat a betegség, amellett, hogy a tünetmentes gyógyulás esélye is lényegesen nagyobb. Ha azonban a szülők elbagatelizálják kis korban a jelentkező tüneteket és csak későn fordulnak megfelelő szakemberhez, előfordulhat, hogy a fokozódó fájdalom mellett, amelyet a csípő komolyabb mozgásbeszűkülése eredményezhet, a teljes gyógyulás esélye is csökken. A késői felismerés eredményeként a legrosszabb esetben az is megtörténhet, hogy olyan mértékben deformálódik a csípőízület, amelynek következtében már olyan kopásos betegségek alakulnak ki az ízületekben, hogy akár nagyon fiatalon, 35-40 éves korban csípőprotézis alkalmazása válhat szükségessé.
Milyen kezelés javasolt a Perthes-kór esetében?
Amennyiben viszonylag korai státuszban ismerik fel a betegséget, az esetek többségében elegendő a szükséges mennyiségű és minőségű pihenés. Nem árt azonban, ha ezt követően megfelelő védelmet, támaszt biztosítunk a térdnek és a bokának, és megerősítjük a medence, illetve a csípő stabilitását végző izmokat. Ez ugyanis megelőzheti további problémák kialakulását. Természetesen amennyiben a tünetek nem enyhülnek, a fokozott szakorvosi ellenőrzés és a gyógyulást elősegítő tanácsok segítségével vehetjük fel a kesztyűt a Perthes-kórral szemben.