A nyugtalan láb szindróma egy neurológiai megbetegedés, az alvászavar egyik tipikus formája. Elsősorban az idősebb korosztályt érinti (10%), a korai tünetek azonban már fiatal felnőtt korban is megtapasztalhatók, sőt gyerekeknél is előfordulhatnak (10%). A következőkben a nyugtalan láb szindróma tipikus tüneteit, a betegség kialakulásához vezető okokat és a lehetséges kezelési módokat vesszük sorra.
A nyugtalan láb szindróma tünetei
A legtöbb páciens nehezen tudja pontosan körbeírni a betegség tüneteit. A többféle kellemetlen érzéssel járó panaszok jellemzően éjszaka jelentkeznek (elsősorban éjfél és 1 óra között), bár előfordul, hogy nappal is tapasztaljuk őket, főként olyankor, amikor lábunk nyugalmi helyzetben van. A tünetek a láb mozgatására, ütögetésre megszűnnek, a beteg kénytelen mozogni.
A nyugtalan láb szindróma tipikus tünetei:
- a lábban (ritkán a kézben) jelentkező
- kellemetlen bizsergő érzés,
- kínzó zsibbadás,
- szurkáló érzés,
- fájdalom,
- és ezek következményeként folyamatos késztetés a lábunk mozgatására, mely önkéntelen (és sokszor tudattalan) rugdosás formájában nyilvánul meg;
- melyhez társulhat
- állandó fáradtságérzet,
- aluszékonyság,
- általános nyugtalanság.
A végtagban jelentkező nehezen körülírható fájdalom miatt gyakran összetévesztik egy egyszerű ízületi- vagy izomfájdalommal.
A nyugtalan láb szindróma egyik komoly következménye az alvászavarból eredő állandó kialvatlanság, illetve az ennek eredményeként kialakuló koncentrációs zavar, ingerlékenység és hangulatingadozás, ami összességében az életminőség súlyos romlásával jár.
Végezzünk öntesztet: figyeljük meg a tüneteket!
Mivel a nyugtalan láb szindróma folyamatos mozgáskényszerrel jár, ezért leginkább akkor tapasztalható, amikor a lábunk nyugalmi helyzetben van. Teszt jelleggel érdemes megfigyelnünk, hogy a tünetek miként viselkednek akkor, ha mozogni kezdünk. Ha nap közben észleljük a tüneteket, álljunk fel, tegyünk meg néhány lépést, mozogjunk egy kicsit a szobában, és mozgassuk át a végtagjainkat. Ha mindezek hatására a tünetek is hirtelen enyhülni kezdenek, szinte biztosak lehetünk abban, hogy nyugtalan láb szindrómával van dolgunk.
Akad emellett még egy egyszerű árulkodó jel: ha reggelre a lepedőnk nagyon gyűrött alattunk, akkor azt feltételezhetjük, hogy az éjszaka folyamán sokat mozogtunk, rugdalóztunk – többek között ez is utalhat erre a rendellenességre.
Mivel a tünetek idővel komoly mértékben felerősödhetnek, előbb-utóbb pedig olyan komoly szövődményekhez is vezethetnek, mint a depresszió, ne várjunk: mielőbb forduljunk a panaszainkkal neurológus szakorvoshoz!
A nyugtalan láb szindróma okai
A nyugtalan láb szindróma leggyakoribb kiváltó okai a következők:
- genetikai hajlam – ilyen esetben a betegség önmagában (primér) formában jelentkezik;
vagy lehet egyéb betegségek kísérőtünete, szövődménye, mint például:
- reumathoid arthritis,
- cukor- és vesebetegség miatti neuropátia,
- vashiány,
- anyagcserezavarok, például az urémia,
- magnézium-, B12-vitamin-, valamint folsavhiány,
- várandósság,
- stressz, túlzott szorongás,
- különféle gyógyszerek – például erős nyugtatók, antidepresszánsok, antihisztaminok vagy allergiagyógyszerek – El kell különíteni az ízületi- és ágyéki porckorong betegségektől, a neuropátiától, a kényszer betegségtől, gyógyszer mellékhatástól és pszichiátriai betegségektől.
- illetve gyerekeknél lehet ADHD kísérőtünete.
A nyugtalan láb szindróma diagnosztizálása
A betegség általában már pusztán a tapasztalt tünetek alapján könnyen beazonosítható. A pontos diagnózishoz azonban mindenképp szükség lesz egy alváslabor-vizsgálatra, amely során a szakorvosok megfigyelik, hogy a páciens:
- milyen alvási paraméterekkel rendelkezik,
- mikor és milyen erőseket rúg a lábával,
- és hogy ennek következtében felébred-e.
Erre azért van szükség, mert a beteg többnyire egyáltalán nem emlékszik a rúgások következtében kialakuló úgynevezett mikroébredésekre. Ennek ellenére az agya éppúgy ébrenlétként érzékeli ezeket a rövid, átmeneti állapotokat, ezért az alvás minősége (és ezáltal a teljes életminőség) jelentősen romlani fog.
Szóba jöhető kezelések
A megfelelő kezelési módszer kiválasztásához fontos tudnunk, hogy a nyugtalan láb szindróma önálló betegségként, vagy pedig egy másik betegség kísérő tüneteként (következményként) jelentkezik. Utóbbi esetben ugyanis magát a kiváltó okot kell kezelni.
- Ha a betegség oka vashiányra vezethető vissza, ajánlatos minél több vastartalmú készítményt és ételt fogyasztani, például spenótot vagy brokkolit.
- Parkinson-kór esetén célszerű úgynevezett dopamin antagonista gyógyszereket szedni, amelyek az elalváshoz szükséges dopamint pótolják a szervezetünkben.
- Ha a szindróma valamilyen gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik, akkor megoldás lehet az adott készítmény elhagyása – természetesen kizárólag az orvossal történő konzultálás alapján!
- Számos kutatás kimutatta, hogy a rendellenességet rendszeres testmozgással is kordában tarthatjuk.
- Hagyjunk fel az energiaitalok és kávé fogyasztással.
Gyógyulási esélyek
Ha a nyugtalan láb szindróma örökletes hajlam alapján kialakuló, azaz elsődleges betegség, akkor teljes mértékben nem lesz megszüntethető – bár több éves tünet mentesség előfordulhat-, ám megfelelő kezeléssel és rendszeres testmozgással enyhíthetünk a panaszainkon. Ha a rendellenesség kísérő tünetként van jelen, akkor a gyógyulás mértéke elsősorban attól függ, hogy maga az alapbetegség kezelhető-e.