A mélyvénás trombózis kockázata a mozgás korlátozottsága esetén

A súlyosabb mozgásszervi megbetegedések, a mozgásszegény életmód, valamint az ülő munka végzése egyaránt hozzájárulhat a mélyvénás trombózis kialakulásához.

Aki komolyabb mozgásszervi problémával küzd, legyen az egy láb- vagy medencetörés, vagy akár gerincműtét, mely hosszan ágyhoz köti és tartósan megfosztja a mozgás lehetőségétől, az sajnos ki van téve a mélyvénás trombózis fokozott veszélyének. De a veszélyeztetettek körébe tartoznak az ülő munkát végzők vagy más okból mozgásszegény életmódot folytatók is. Bármi is a rizikófaktor, érdemes tudatában lenni a trombózis veszélyének és tudatosan odafigyelni a megelőzésre.

A vénák és a trombózis

Testünkben a vénák szerepe, hogy visszaszállítsák az „elhasznált” vért a szívbe. Trombózisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az erekben (többnyire a vénákban) valamilyen véralvadási probléma következtében vérrög (trombus) képződik, és az méretétől és helyzetétől függően részben vagy teljesen elzárja az áramló vér útját. A vér legnehezebben az alsó végtagokból és a medencetájékról áramlik vissza a szív felé, köszönhetően a gravitáció ellenhatásának és a szívtől való jelentős távolságnak – ennek ellensúlyozására hivatottak az érfalban lévő vénabillentyűk, illetve a mélyen fekvő vénák esetében az őket körülvevő izmok mozgás közbeni pumpáló ereje. Ha hosszú időn át nem mozgatjuk a lábunkat, ettől a vért felfelé lökő izompumpától fosztjuk meg a mélyvénákat, ami a keringés lelassulásához vezet. Ha mindehhez még vérrögképződésre hajlamosító tényező is társul, sokszorosára nő a mélyvénás trombózis kockázata a lábakban.

Ugyanakkor a vérrögképződés önmagában még nem feltétlenül jelent komoly problémát – jelentős szövődményt a tüdőbe vagy agyba kerülése okozhat, amely akár tüdőembóliához vagy agyvérzéshez is vezethet.

Kockázati tényezők

Mint írtuk, az ülő munkát végzők és az ágyhoz/fotelhez kötött betegek fokozottan veszélyeztetettek a lábak mozgáshiánya miatt, ám sajnos trombózis bárkivel előfordulhat akár egy hosszabb utazás következményeként is.

Tovább növeli a kockázatot:

    • a genetikai hajlam: akinek volt a családjában trombózis, fokozottan veszélyeztetett,
    • a dohányzás, mivel az érfalat károsítja,
    • a véralvadást fokozó vagy az ilyen mellékhatású gyógyszerek szedése (köztük egyes fogamzásgátlók),
  • a várandósság és a szülés utáni állapot,
  • a túlsúly,
  • egyes betegségek, például daganatos megbetegedések.

A lábakban keletkező mélyvénás trombózis könnyen felismerhető tünetei közé tartozik az ödémás dagadás, a bőrfelszín melegsége és jellegzetes elszíneződése.

A mélyvénás trombózis tünetei

A lábban keletkező trombózis viszonylag jól felismerhető tünetekkel jár:

  • az egyik láb ödémás dagadása, „tésztaszerű” jellege,
  • a lábszár mérhető megvastagodása,
  • a bőrfelszín melegsége,
  • a bőr élénk kékes-vöröses elszíneződése,
  • fájdalom az erek környékén, mely járásra fokozódik,
  • izomlázszerű érzés,
  • a lábfej hátrafeszítésekor erős fájdalom a térdhajlatban,
  • késői tünetként barnás elszíneződés a bokánál.

Ugyanakkor létezik ún. néma trombózis is, mely nem jár fájdalommal, sem egyéb tünetekkel, és csak az utólagos tünetek vagy a bekövetkező szövődmények figyelmeztetnek rá.

A súlyos, akár életveszélyes szövődményként felléphető tüdőembólia főbb jelei:

  • mellkasi fájdalom,
  • légzési nehézség,
  • köhögés,
  • véres köpet,
  • általános gyengeség.

Teendők trombózisgyanú esetén

Az első és legfontosabb a teljes mozdulatlanság, hogy elejét lehessen venni a vérrög leszakadásának és tüdőbe jutásának, ezért:

  • saját lábon sehová nem szabad menni,
  • haladéktalanul le kell feküdni,
  • a lábat fel kell polcolni,
  • haladéktalanul ki kell hívni az ügyeletes orvost vagy mentőt.

Mélyvénás trombózis gyanúja esetén érdemes mihamarabb megkezdeni a kivizsgálást. Lábainkat ilyenkor ne terheljük, ha lehet fekvő pózban polcoljuk fel.

Kezelés

Trombózisgyanú esetén feltétlenül szakorvosi kivizsgálásra van szükség. A kezelés elsősorban a véráramlás helyreállítására és a rög növekedésének, illetve kisebb rögök leszakadásának megakadályozására irányul. Erre elsősorban véralvadásgátló készítményeket adnak, mely történhet injekciókúrával vagy szájon át szedhető tablettákkal, de felmerülhet a rög műtéti úton való eltávolítása is. Néhány hétig szigorú ágynyugalmat és a láb felpolcolását, illetve fáslizását írják elő. Hosszabb távon pedig gyógyászati segédeszközök, vagy ún. kompressziós harisnya viselése, vadgesztenye-kivonatú krém használata és életmódváltás, valamint speciális torna válik szükségessé.

Prevenció

Akár a hajlamosító tényezők vagy ágyhoz kötöttség, akár már elszenvedett mélyvénás trombózis teszi indokolttá, fontos a megelőzés.

Ebben kiemelt szerepet kap

  • A rendszeres mozgás, vagy ha az nem lehetséges, az alsó végtag mozgatása.
  • Speciális vénás értorna napi végzése, mely fokozza a keringést az alsó végtagban, serkenti az izompumpát.
  • Sok folyadék fogyasztása.
  • A dohányzás elhagyása.
  • A súlyfelesleg leadása.
  • Kiegyensúlyozott étrend.

Emellett hosszabb utazás során lehetőleg álljunk meg és szálljunk ki a járműből 1-1,5 óránként, mozgassuk át tagjainkat, járassuk-tornáztassuk meg lábainkat. Ha ez nem lehetséges (például egy repülőút során), ültő helyünkben mozgassuk át, tornáztassuk meg a lábunkat – a lábfej, talpak, lábujjak és a boka átmozgatása is jótékony hatású ilyenkor.