Aki komolyabb mozgásszervi problémával küzd, legyen az egy láb- vagy medencetörés, vagy akár gerincműtét, mely hosszan ágyhoz köti és tartósan megfosztja a mozgás lehetőségétől, az sajnos ki van téve a mélyvénás trombózis fokozott veszélyének. De a veszélyeztetettek körébe tartoznak az ülő munkát végzők vagy más okból mozgásszegény életmódot folytatók is. Bármi is a rizikófaktor, érdemes tudatában lenni a trombózis veszélyének és tudatosan odafigyelni a megelőzésre.
A vénák és a trombózis
Testünkben a vénák szerepe, hogy visszaszállítsák az „elhasznált” vért a szívbe. Trombózisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az erekben (többnyire a vénákban) valamilyen véralvadási probléma következtében vérrög (trombus) képződik, és az méretétől és helyzetétől függően részben vagy teljesen elzárja az áramló vér útját. A vér legnehezebben az alsó végtagokból és a medencetájékról áramlik vissza a szív felé, köszönhetően a gravitáció ellenhatásának és a szívtől való jelentős távolságnak – ennek ellensúlyozására hivatottak az érfalban lévő vénabillentyűk, illetve a mélyen fekvő vénák esetében az őket körülvevő izmok mozgás közbeni pumpáló ereje. Ha hosszú időn át nem mozgatjuk a lábunkat, ettől a vért felfelé lökő izompumpától fosztjuk meg a mélyvénákat, ami a keringés lelassulásához vezet. Ha mindehhez még vérrögképződésre hajlamosító tényező is társul, sokszorosára nő a mélyvénás trombózis kockázata a lábakban.
Ugyanakkor a vérrögképződés önmagában még nem feltétlenül jelent komoly problémát – jelentős szövődményt a tüdőbe vagy agyba kerülése okozhat, amely akár tüdőembóliához vagy agyvérzéshez is vezethet.
Kockázati tényezők
Mint írtuk, az ülő munkát végzők és az ágyhoz/fotelhez kötött betegek fokozottan veszélyeztetettek a lábak mozgáshiánya miatt, ám sajnos trombózis bárkivel előfordulhat akár egy hosszabb utazás következményeként is.
Tovább növeli a kockázatot:
- a genetikai hajlam: akinek volt a családjában trombózis, fokozottan veszélyeztetett,
- a dohányzás, mivel az érfalat károsítja,
- a véralvadást fokozó vagy az ilyen mellékhatású gyógyszerek szedése (köztük egyes fogamzásgátlók),
- a várandósság és a szülés utáni állapot,
- a túlsúly,
- egyes betegségek, például daganatos megbetegedések.
A mélyvénás trombózis tünetei
A lábban keletkező trombózis viszonylag jól felismerhető tünetekkel jár:
- az egyik láb ödémás dagadása, „tésztaszerű” jellege,
- a lábszár mérhető megvastagodása,
- a bőrfelszín melegsége,
- a bőr élénk kékes-vöröses elszíneződése,
- fájdalom az erek környékén, mely járásra fokozódik,
- izomlázszerű érzés,
- a lábfej hátrafeszítésekor erős fájdalom a térdhajlatban,
- késői tünetként barnás elszíneződés a bokánál.
Ugyanakkor létezik ún. néma trombózis is, mely nem jár fájdalommal, sem egyéb tünetekkel, és csak az utólagos tünetek vagy a bekövetkező szövődmények figyelmeztetnek rá.
A súlyos, akár életveszélyes szövődményként felléphető tüdőembólia főbb jelei:
- mellkasi fájdalom,
- légzési nehézség,
- köhögés,
- véres köpet,
- általános gyengeség.
Teendők trombózisgyanú esetén
Az első és legfontosabb a teljes mozdulatlanság, hogy elejét lehessen venni a vérrög leszakadásának és tüdőbe jutásának, ezért:
- saját lábon sehová nem szabad menni,
- haladéktalanul le kell feküdni,
- a lábat fel kell polcolni,
- haladéktalanul ki kell hívni az ügyeletes orvost vagy mentőt.
A trombózis kezelése
Trombózisgyanú esetén feltétlenül szakorvosi kivizsgálásra van szükség. A kezelés elsősorban a véráramlás helyreállítására és a rög növekedésének, illetve kisebb rögök leszakadásának megakadályozására irányul. Erre elsősorban véralvadásgátló készítményeket adnak, mely történhet injekciókúrával vagy szájon át szedhető tablettákkal, de felmerülhet a rög műtéti úton való eltávolítása is. Néhány hétig szigorú ágynyugalmat és a láb felpolcolását, illetve fáslizását írják elő. Hosszabb távon pedig gyógyászati segédeszközök, vagy ún. kompressziós harisnya viselése, vadgesztenye-kivonatú krém használata és életmódváltás, valamint speciális torna válik szükségessé.
Prevenció
Akár a hajlamosító tényezők vagy ágyhoz kötöttség, akár már elszenvedett mélyvénás trombózis teszi indokolttá, fontos a megelőzés.
Ebben kiemelt szerepet kap:
- A rendszeres mozgás, vagy ha az nem lehetséges, az alsó végtag mozgatása.
- Speciális vénás értorna napi végzése, mely fokozza a keringést az alsó végtagban, serkenti az izompumpát.
- Sok folyadék fogyasztása.
- A dohányzás elhagyása.
- A súlyfelesleg leadása.
- Kiegyensúlyozott étrend.
Emellett hosszabb utazás során lehetőleg álljunk meg és szálljunk ki a járműből 1-1,5 óránként, mozgassuk át tagjainkat, járassuk-tornáztassuk meg lábainkat. Ha ez nem lehetséges (például egy repülőút során), ültő helyünkben mozgassuk át, tornáztassuk meg a lábunkat – a lábfej, talpak, lábujjak és a boka átmozgatása is jótékony hatású ilyenkor.