A globális felmelegedés okozta mind elviselhetetlenebb nyári hőség ellen egyre többen védekeznek autójukban, lakásukban klímaberendezéssel, és jellemzően a munkahelyünkön is napi nyolc órát töltünk a jótékonynak tűnő hűsben. Mind többen tudjuk-tapasztaljuk azonban azt is, hogy közérzetjavító hatásai mellett számos kellemetlen következménnyel is járhat a légkondi használata.
A légkondi egészségre ártalmas hatásai
A klímahasználat széleskörű elterjedésének köszönhetően mára már elég részletes képe van az orvostudománynak arról, hogy miféle egészségügyi problémákat okoz a klímaberendezés.
A problémák egyik csoportját a légúti betegségek képezik, melyeknek igen széles a spektruma: egyszerű nátha, megfázás, köhögés, torok- és homloküreg-gyulladás, tüdőgyulladás, illetve a nem megfelelően tisztított berendezések által szórt bakteriális és gombás fertőzések, mint a legionellosis és az aspergillosis.
Másik nagy csoport az alacsony páratartalmú levegő szárító hatása által okozott torok-, szem- és orrnyálkahártya-irritáció, továbbá a fejfájás, szédülés. Harmadik csoportként említhetők a hideg levegő közvetlen sugárzása miatt bekövetkező lokális gyulladások, például a fül- és fogfájás, valamint a különböző ízületi, izom- és reumatikus jellegű fájdalmak.
Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a sok egészségügyi kockázat mellett pozitív hozadéka is lehet a klímahasználatnak – amennyiben szakszerűen gondoskodunk a rendszeres szűrőtisztításról, és betartjuk a személyes óvintézkedéseket –, ugyanis a zárt, pollenszűrővel ellátott rendszer nem engedi be a légtérbe polleneket, és így jelentősen csökkentheti a pollenallergiások tüneteit.
Klímareuma
Klímareuma néven is emlegetik összefoglalóan mindazokat a fiziológiás betegségeket és tünetcsoportokat, amelyeknek kiváltója a klímaberendezés. Az ilyen jellegű panaszok legfőbb oka az, hogy az adott testtájra közvetlenül – és többnyire ráadásul tartósan – áramlik a hideg levegő, vagyis lényegében az egyén folyamatosan huzatban tartózkodik. Ezt gyakran még az is súlyosbítja, hogy a kinti hőségből érkező ember felhevült, kiizzadt testét éri a gyakran 10-15 fokkal hidegebb légáramlat. Ilyen körülmények között a nátha kialakulásához például már akár tíz perc is elegendő lehet, de arra érzékenyeknél akár az izomfájdalmak is létrejöhetnek ilyen gyorsan, míg a tartósan egy helyre irányuló hideg sugárzás előbb-utóbb szinte óhatatlanul izom- és ízületi problémákhoz vezet.
Ízületi és izompanaszok a klímától
A hideg levegő közvetlen sugárzása okozta legtipikusabb tünetek:
- tartós ízületi fájdalom elsősorban a nyak és váll környékén, de érintett lehet a könyök, a térd és a csípő is;
- lokalizált izomfájdalom: az izom csomósodása, merevsége, kötöttsége, mely legtöbbször szintén a nyak- és a vállövi tájékon tapasztalható, de jelentkezhet a hát, a derék és a csípő környékén is;
- mozgásbeszűkülés az érintett területen, illetve a fájdalom fokozódása mozgatásra;
- emellett a hideg levegő belobbanthatja az egyébként is meglévő, esetleg éppen nyugalmi fázisban lévő reumatikus vagy ízületi gyulladást is.
Gyógykezelés
A klíma okozta ízületi és izompanaszok kezelési módja hasonló az egyéb reumatikus és izomproblémák terápiájához. Ezek jellemzően kettős célt szolgálnak: a fájdalom csillapítását és a gyulladás visszaszorítását. Ebben szerepet kaphatnak:
- a gyulladáscsökkentő készítmények: krémek, tapaszok, szájon át szedhető gyógyszerek,
- a fájdalomcsillapító gyógyszerek, krémek, tapaszok,
- a fizioterápiás kezelések: gyógypakolás, gyógymasszázs, hidroterápia, gyógytorna (aktív fájdalomcsillapítás, ízületek és csontok statikai egyensúlyi állapotának és mozgásfunkciójának helyreállítása), manuálterápia,
- a fizikoterápiás kezelések: lökéshullám-terápia, elektromos kezelések, ultrahang- és fényterápia,
- valamint szóba jöhet az érintett ízület kímélése megfelelő rögzítőkkel, mint például a könyöktámasz vagy a térdtámasz.
Mindezek a módszerek a panaszok enyhítése-megszüntetése mellett a hosszú távú szövődmények kialakulásának megelőzését is szolgálják, hogy az ízület és az izom funkciója ne károsodjon.
Megelőzés
A légkondiból közvetlenül a testre irányuló hideg sugárzás kiváltotta panaszok többsége megelőzhető néhány praktikus klímahasználati szabály betartásával:
- a hőmérsékletet úgy állítsuk be, hogy ne legyen túl nagy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség (legfeljebb 6-8 fok),
- melegről belépve lehetőleg fokozatosan hűtsük le testünket, ne egyből és tartósan a leghidegebb helyiségben tartózkodjunk,
- lehetőleg olyankor működtessük aktívan a berendezést, amikor éppen nem tartózkodunk bent,
- ne irányítsuk közvetlenül magunkra a kifújt hideg levegőt,
- az érzékeny testrészeket takarjuk le vékony kendővel, ruhadarabbal,
- és mozgással, masszírozással, meleg pakolással rendszeresen lazítsuk át a befeszült-begörcsölt izmokat.
A légúti és egyéb panaszok megelőzése érdekében pedig rendszeresen tisztíttassuk ki a berendezés szűrőjét, párásítsunk a helyiségben, használjunk műkönnyet, és csak annyit tartózkodjunk klimatizált helyiségben, amennyit feltétlenül muszáj.