A kézremegés, vagy más néven tremor, a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, bármely életkorban előfordulhat, akár egészen fiataloknál is. Fontos azonban tudni, hogy a kézremegés nem betegség, hanem tünet: a hétköznapi stressztől kezdve a gyulladáson keresztül akár genetikai elváltozások is állhatnak a hátterében. Mivel többnyire enyhe tünetekkel kezdődik, ezért hajlamosak lehetünk figyelmen kívül hagyni. Pedig a kezdeti fázisban elcsípett betegségek jól kezelhetőek, így a kézremegés mint tünet is elmúlhat, de legalábbis sokáig mérsékelt szinten tartható. Változó ideig tarthat és jellegzetessége, hogy alvás közben szünetel.
A kézremegés természetes okai
Az egyik legáltalánosabb jelenség, amellyel szinte mindenki találkozhat élete során, az a szorongás és stressz kiváltotta kézremegés. Az olyan mindennapos élethelyzetek, mint egy nyilvános szereplés vagy egy eldurvult vita, hatással vannak az idegrendszerre, ezért olyan tipikus tünetek léphetnek fel kísérőjelenségként, mint a fokozott izzadás (például tenyér, homlok), légszomj, enyhe dadogás vagy épp hadarás, és a kézremegés. Utóbbi annak köszönhető, hogy az erős érzelmi állapotok közvetlen hatást gyakorolhatnak a kézizmokra.
Szintén az idegrendszert stimulálja, és ezáltal kiválthat fokozott szívdobogást és kézremegést a túlzásba vitt koffeinfogyasztás. Érdemes csökkenteni vagy korlátozni a koffeinbevitelt, hogy megfigyeljük, van-e javulás a kézremegésben. Mivel a koffein erős vízhajtó hatású, ezért feltétlenül pótolni kell a testünkből elvont folyadékot s vele a szervezetünk és az idegrendszer egészséges működéséhez szükséges ásványi anyagokat és vitaminokat. Ha rendszeresen kávézunk, mindenképpen fogyasszunk naponta fél–egy literrel több tiszta vizet.
Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hiánya, például a B-vitaminok, a magnézium, kálcium, nátrium és a kálium hiánya is összefüggésbe hozható a kézremegés kialakulásával. Kiegyensúlyozott étrenddel és szükség esetén kiegészítőkkel pótolhatók ezek a tápanyagok.
A hirtelen vércukorszint-csökkenés is okozhat remegést, akár a teljes testben, nem csak a kezekben és verejtékezéssel valamint zavartsággal jár együtt. A glükóz hiányában a szervezet adrenalinnal próbálja pótolni az üzemanyagot, ezért izmaink összehúzódása felerősödik. Igyunk gyorsan gyümölcslevet vagy együnk egy kis csokit, esetleg aszalt gyümölcsöt, így azonnal rendeződik a helyzet.
Betegség kiváltotta kézremegés
Az esszenciális tremor a leggyakoribb kézremegés típus, amely gyakran örökletes és általában 20 éves korban kezdődik. Az esszenciális tremor általában az ujjak, a kéz és az alkar remegését eredményezi, különösen mozgás közben. Akkor lehet a legintenzívebb, amikor a beteg a kezét (vagy az érintett testrészt) próbálja használni, például írni vagy enni szeretne, vagy valamit megfogni. Gyakran kísérik borzongási rohamok. A pontos okát nem ismerjük, de a szakértők úgy gondolják, hogy az agyban fellépő idegsejtek diszfunkciója okozhatja.
A Parkinson-kór az egyik legismertebb betegség, amellyel azonnal a kézremegést kötjük össze – nem véletlenül: a kézremegés ennek a betegségnek az egyik jellemző tünete. A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely az idegrendszert érinti. Egyeseknél a kézremegés az első tünet, először csak az egyik oldali kéz remeg, míg másoknál későbbi szakaszban jelentkezik. A remegés általában pihenő helyzetben erősödik, a beteg mozgása idővel merevvé válhat, és szellemi, értelmi leépülés is kíséri.
A szklerózis (sclerosis) multiplex jellemzően fiatal felnőttkorban jelentkezik, de később is kialakulhat. Ez a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége. Jellemző tünetei a kézremegés, koordinációs zavar és a végtagok érzéketlenné válása.
Néhány ritka betegség, mint például a Wilson-kór (a kézremegés nagy amplitúdójú, szabálytalan, szárnycsapkodás- jellegű) vagy a Dystonia, a fiatalokat is érintheti. De ezeken kívül más neurológiai rendellenességek is előidézhetik a kézremegést fiatal korban, ezért minél előbb forduljunk orvoshoz, ha a remegés nem szűnik meg rövid időn belül.
A pajzsmirigy túlműködése is okozhat kézremegést. A túlműködésben szenvedők fokozott idegességet és remegést tapasztalhatnak, melyet szapora szívtevékenység kísér és a nyugtalanság az agresszivitás fokáig is terjedhet.
A máj- és veseelégtelenség, valamint felborult cukoranyagcsere is lehet a kézremegés kiváltó oka. Ezek a betegségek jól kezelhetőek, de diagnosztizálásukhoz mindenképpen alapos kivizsgálásra van szükség.
Elvonási tünetek okozta kézremegés
Az alkohol hosszú távú és nagy mennyiségű fogyasztása után a test hozzászokik az alkohol jelenlétéhez, és elvonási tünetek léphetnek fel, amikor az alkoholfogyasztás hirtelen megszűnik. Az elvonási tünetek között gyakori a kéz remegése, amely szinte azonnal megszűnik, amikor a szervezet ismét alkoholhoz jut.
Bizonyos drogok és gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat a kézremegés. Például néhány antidepresszáns, asztmaellenes gyógyszer és pszichiátriai gyógyszer remegést okozhat. Fontos, hogy azonnal jelezzük a kezelőorvosnak, ha a gyógyszer szedése mellett bármilyen kísérő tünetet észlelünk.
A kézremegés formái
Három típust különböztetünk meg a kiváltó okok függvényében.
- Nyugalmi kézremegés, mely éber állapotban folyamatos és nyugalomban is látható.
- Cselekményhez köthető remegés, mely precíz mozgásnál (például cérna befűzése a tűbe) jelentkezik.
- Testhelyzethez köthető remegés állva, kinyújtott kézzel vagy mozdulatok közben figyelhető meg.
A kézremegés kezelése
Ha rendszeresen tapasztaljuk a kézremegést, fontos, hogy mielőbb konzultáljunk szakorvossal a mögöttes ok pontos diagnosztizálása céljából. Hiszen nem mindegy, hogy túlzott stressz vagy éppen egy súlyos betegség áll-e a kézremegés hátterében.
A Parkinson-kórra a mai napig nincs sajnos gyógymód, ennél a cél a tünetek mérséklése és az állapot gyors romlásának csökkentése.
Vannak azonban betegségek és tünetek, amelyek szerencsére jól kezelhetőek. Bizonyos gyógyszerek, például béta-blokkolók, hatékonyak lehetnek a kézremegés kezelésében, de ezeket kizárólag orvosi utasításra szabad szedni!
A kézremegés kezelésében segítséget nyújthatnak a fizikoterápiás vagy rehabilitációs gyakorlatok. Ezek a gyakorlatok erősítik a kézizmokat, javítják a koordinációt és csökkentik a remegést.
Ezenkívül a stresszkezelési technikák és a relaxációs módszerek is segíthetnek a remegés enyhítésében. Hatékonyan alkalmazhatók a nyugtató hatású gyógyteák is.
Az egészséges életmód szintén hozzájárul a kézremegés megelőzéséhez, kezeléséhez. Amennyire lehet, kerüljük a koffeint, az alkoholt és a dohányzást, mivel ezek hatással lehetnek az idegrendszerre, és a remegés fokozódásához vezethetnek. Fontos a megfelelő táplálkozás, az elegendő folyadékbevitel, a rendszeres testmozgás, illetve a megfelelő pihenés és a minőségi alvás.
