A fejfájás leggyakoribb formái és tipikus tünetei

A fejfájás hátterében számos egészen eltérő tényező állhat. Erős, gyakran előforduló, vagy hosszan tartó tünetek esetén érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs olyan ember a világon, akinek ne fájt volna már a feje. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy pontosan milyen fajta fejfájásban is szenvednek, és hogy azt vajon mi okozza. Pedig a fejfájások egy része mögött egyéb betegség húzódik meg, ami orvosi vizsgálattal kideríthető, és jó esetben mind az alapbetegség, mind a fejfájás eredményesen kezelhető.

Mi állhat a fejfájás hátterében?

Nehéz meghatározni, hogy a fejfájásnak pontosan milyen kiváltó okai vannak, mert éppúgy lehet egy letapadt izom következménye, mint egy komoly megbetegedés kísérő tünete.

A fejfájdalmakat alapvetően két nagy csoportba kategorizálhatjuk: elsődleges és másodlagos fejfájás. Az alábbiakban szemügyre vesszük mindkét kategóriát.

Az elsődleges fejfájás

Elsődleges fejfájás esetén a fájdalom legtöbbször önálló problémaként jelentkezik, és nem egy betegség kísérő tüneteként. Jellegzetessége, hogy valamilyen tevékenység következtében alakul ki. Az elsődleges fájdalomnak három fő csoportját különíthetjük el; ezek:

  • a tenziós fejfájás,
  • a migrén,
  • a cluster fejfájás.

Tenziós fejfájás

A tenziós fejfájás a fejfájások leggyakoribb formája. Enyhe vagy közepesen erős tompán sajgó vagy szorító fájdalommal jár, mely egyénenként és alkalmanként másutt jelenik meg. Leggyakrabban a homlok, a tarkó vagy a halánték körül jelentkezik, és olykor abroncsszerű szorító érzést okoz körben a fejen, mely akár a vállak és a nyak felé is kisugározhat. Rendkívül kellemetlen tud lenni, hatására nagy mértékben romlik a beteg fizikai és mentális teljesítőképessége.

A fejfájás hátterében számos különféle tényező állhat, de a vele járó tünetek is számos módon megjelenhetnek. A migrén általában ismétlődő „villanásokkal” jár.

Migrén

Migrénes fejfájással rengeteg ember küszködik, főleg meleg- vagy hidegfrontok idején. A rohamokban jelentkező, szüntelenül hasogató fájdalom hatására, melynek egyéb kellemetlen kísérő tünetei is vannak, a beteg legszívesebben egy sötét szobába zárkózna, míg el nem múlik a kínzó fájdalom. 

A közelgő roham felismerhető néhány tipikus, valamely érzékszervhez kapcsolható előjelből, mint például:

  • sötét foltok a látómezőn,
  • ismétlődő villanások,
  • a végtagokban megjelenő zsibbadásérzet.

Emellé pedig társulhat:

  • fény-és hangérzékenység,
  • émelygés,
  • hányás.

A kínzó fájdalom jobb esetben elmúlik néhány órán belül, azonban előfordulhat az is, hogy napokig munkaképtelenül az ágyba kényszeríti a beteget.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás egy rendkívül ritka, ám még a migrénnél is erősebb, éles fájdalom forma. Ennek során a páciens ciklusokban, vagyis úgynevezett clusterekben jelentkező, nyilalás-szerű fájdalmat érez. A ciklus heteken vagy akár hosszú hónapokon keresztül is eltarthat. Noha ezután következik a fájdalommentes időszak, a folyamat egy idő után újrakezdődik.

A cluster fejfájás sokszor figyelmeztető tünet nélkül, hirtelen jelenik meg, jellemzően a fej valamely oldalán. Megesik, hogy olykor átvált a másik oldalra, ám az sem ritka, hogy a beteg egész életén keresztül ugyanazon a tájékon tapasztal éles fájdalmat.

Az elsődleges fejfájás kialakulásának okai

Ha elsődleges fejfájással van dolgunk, a kiváltó okot sokszor az életmódunkban kell keresni. Elsődleges fejfájást okozhat például:

  • a túlzott alkoholfogyasztás,
  • a rendszertelen étkezés,
  • a stressz és a szorongás,
  • a rossz testtartás és a kevés mozgás,
  • a friss levegőn tartózkodás hiánya,
  • a kevés alvás,
  • illetve a kevés folyadékbevitel.

A rendkívül kellemetlen, kínzó fejfájás hátterében számos különféle tényező állhat, melyek alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájást.

Másodlagos fejfájás

A másodlagos fejfájás minden esetben egyéb krónikus betegség vagy kóros állapot tüneteként jelenik meg. Ilyenek lehetnek például:

  • az akut arcüreggyulladás,
  • a középfülgyulladás,
  • az agyi és koponyán belüli elváltozások (vérrög, vérömleny, ütőértágulat, nyomásnövekedés),
  • az agyhártyagyulladás,
  • az agyrázkódás, 
  • az agytumor,
  • a magas vérnyomás,
  • a szén-monoxid-mérgezés
  • a kiszáradás,
  • egyes fogászati problémák,
  • szemészeti problémák (glaukóma, rövidlátás),
  • gyógyszerek mellékhatása,
  • a toxoplazmózis,
  • az influenza,
  • fájdalomcsillapítók rendszeres szedése,
  • az arcidegzsába,
  • a nyaki gerincproblémák.

Mikor ajánlatos orvosi segítséget kérni?

Mivel nem tudhatjuk pontosan, hogy a fejfájás mire utal, ha tehetjük, a panaszok gyakori, ismételt megjelenésekor forduljunk szakorvoshoz. Különösen érvényes ez akkor, ha a fájdalom már a mindennapi rutinunkban is megakadályoz, illetve olyan tünetekkel jelentkezik, mint:

  • a nyak merevsége,
  • érzékvesztés,
  • zavarodottság,
  • ájulás,
  • láz,
  • beszédproblémák,
  • látási problémák,
  • gyengeség,
  • bénulás,
  • folyamatos hányinger,
  • vagy járási nehézségek.

A fejfájás kivizsgálása

Ma már léteznek speciális fájdalomközpontok, illetve fejfájás ambulanciák, melyek kifejezetten a különböző fájdalompanaszok kezelésére szakosodtak. A kivizsgálás célja a háttérokok és a fejfájás típusának feltérképezése – ezek ismeretében lesz mód az esetleges alapbetegség felismerésére, illetve a célzott kezelés megválasztására.

A beteg alapos kikérdezésén túl fizikai és laborvizsgálatra, továbbá neurológiai és képalkotó vizsgálatokra kerülhet sor. Így szóba jöhet röntgen, MR, CT, valamint elektrofiziológiai vizsgálatok (például EEG).

A fejfájás kezelése 

A fejfájás hátterében számos különféle tényező állhat. A legegyszerűbb dolog, amit a megelőzésért tehetünk az egy egészséges és helyes alvásrutin kialakítása.

Az alkalmilag jelentkező fejfájást elegendő lehet vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval kezelni, mely mellé jót tesz az alvás is. Ez különösen az elsődleges típusú tenziós fejfájásra igaz. A migrén speciális gyógyszeres kezelést igényel, mely gyakori jelentkezés esetén állandó gyógyszerszedést kíván meg, aminek elsődleges célja a rohamok megelőzése. A cluster fejfájásra szintén speciális gyógyszerek állandó szedése javasolt. 

Ezzel szemben a másodlagos fejfájás kezelése – az aktuális fájdalom enyhítésén túl – elsősorban az alapbetegség kivizsgálására és gyógyítására irányul. Mindezekből is látható, hogy a rendszeresen visszatérő fejfájásra nem szabad legyinteni, az mindenképpen szakorvosi kivizsgálást igényel.