Talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs olyan ember a világon, akinek ne fájt volna már a feje. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy pontosan milyen fajta fejfájásban is szenvednek, és hogy azt vajon mi okozza. Pedig a fejfájások egy része mögött egyéb betegség húzódik meg, ami orvosi vizsgálattal kideríthető, és jó esetben mind az alapbetegség, mind a fejfájás eredményesen kezelhető.
Mi állhat a fejfájás hátterében?
Nehéz meghatározni, hogy a fejfájásnak pontosan milyen kiváltó okai vannak, mert éppúgy lehet egy letapadt izom következménye, mint egy komoly megbetegedés kísérő tünete.
A fejfájdalmakat alapvetően két nagy csoportba kategorizálhatjuk: elsődleges és másodlagos fejfájás. Az alábbiakban szemügyre vesszük mindkét kategóriát.
Az elsődleges fejfájás
Elsődleges fejfájás esetén a fájdalom legtöbbször önálló problémaként jelentkezik, és nem egy betegség kísérő tüneteként. Jellegzetessége, hogy valamilyen tevékenység következtében alakul ki. Az elsődleges fájdalomnak három fő csoportját különíthetjük el; ezek:
- a tenziós fejfájás,
- a migrén,
- a cluster fejfájás.
Tenziós fejfájás
A tenziós fejfájás a fejfájások leggyakoribb formája. Enyhe vagy közepesen erős tompán sajgó vagy szorító fájdalommal jár, mely egyénenként és alkalmanként másutt jelenik meg. Leggyakrabban a homlok, a tarkó vagy a halánték körül jelentkezik, és olykor abroncsszerű szorító érzést okoz körben a fejen, mely akár a vállak és a nyak felé is kisugározhat. Rendkívül kellemetlen tud lenni, hatására nagy mértékben romlik a beteg fizikai és mentális teljesítőképessége.
Migrén
Migrénes fejfájással rengeteg ember küszködik, főleg meleg- vagy hidegfrontok idején. A rohamokban jelentkező, szüntelenül hasogató fájdalom hatására, melynek egyéb kellemetlen kísérő tünetei is vannak, a beteg legszívesebben egy sötét szobába zárkózna, míg el nem múlik a kínzó fájdalom.
A közelgő roham felismerhető néhány tipikus, valamely érzékszervhez kapcsolható előjelből, mint például:
- sötét foltok a látómezőn,
- ismétlődő villanások,
- a végtagokban megjelenő zsibbadásérzet.
Emellé pedig társulhat:
- fény-és hangérzékenység,
- émelygés,
- hányás.
A kínzó fájdalom jobb esetben elmúlik néhány órán belül, azonban előfordulhat az is, hogy napokig munkaképtelenül az ágyba kényszeríti a beteget.
Cluster fejfájás
A cluster fejfájás egy rendkívül ritka, ám még a migrénnél is erősebb, éles fájdalom forma. Ennek során a páciens ciklusokban, vagyis úgynevezett clusterekben jelentkező, nyilalás-szerű fájdalmat érez. A ciklus heteken vagy akár hosszú hónapokon keresztül is eltarthat. Noha ezután következik a fájdalommentes időszak, a folyamat egy idő után újrakezdődik.
A cluster fejfájás sokszor figyelmeztető tünet nélkül, hirtelen jelenik meg, jellemzően a fej valamely oldalán. Megesik, hogy olykor átvált a másik oldalra, ám az sem ritka, hogy a beteg egész életén keresztül ugyanazon a tájékon tapasztal éles fájdalmat.
Az elsődleges fejfájás kialakulásának okai
Ha elsődleges fejfájással van dolgunk, a kiváltó okot sokszor az életmódunkban kell keresni. Elsődleges fejfájást okozhat például:
- a túlzott alkoholfogyasztás,
- a rendszertelen étkezés,
- a stressz és a szorongás,
- a rossz testtartás és a kevés mozgás,
- a friss levegőn tartózkodás hiánya,
- a kevés alvás,
- illetve a kevés folyadékbevitel.
Másodlagos fejfájás
A másodlagos fejfájás minden esetben egyéb krónikus betegség vagy kóros állapot tüneteként jelenik meg. Ilyenek lehetnek például:
- az akut arcüreggyulladás,
- a középfülgyulladás,
- az agyi és koponyán belüli elváltozások (vérrög, vérömleny, ütőértágulat, nyomásnövekedés),
- az agyhártyagyulladás,
- az agyrázkódás,
- az agytumor,
- a magas vérnyomás,
- a szén-monoxid-mérgezés
- a kiszáradás,
- egyes fogászati problémák,
- szemészeti problémák (glaukóma, rövidlátás),
- gyógyszerek mellékhatása,
- a toxoplazmózis,
- az influenza,
- fájdalomcsillapítók rendszeres szedése,
- az arcidegzsába,
- a nyaki gerincproblémák.
Mikor ajánlatos orvosi segítséget kérni?
Mivel nem tudhatjuk pontosan, hogy a fejfájás mire utal, ha tehetjük, a panaszok gyakori, ismételt megjelenésekor forduljunk szakorvoshoz. Különösen érvényes ez akkor, ha a fájdalom már a mindennapi rutinunkban is megakadályoz, illetve olyan tünetekkel jelentkezik, mint:
- a nyak merevsége,
- érzékvesztés,
- zavarodottság,
- ájulás,
- láz,
- beszédproblémák,
- látási problémák,
- gyengeség,
- bénulás,
- folyamatos hányinger,
- vagy járási nehézségek.
A fejfájás kivizsgálása
Ma már léteznek speciális fájdalomközpontok, illetve fejfájás ambulanciák, melyek kifejezetten a különböző fájdalompanaszok kezelésére szakosodtak. A kivizsgálás célja a háttérokok és a fejfájás típusának feltérképezése – ezek ismeretében lesz mód az esetleges alapbetegség felismerésére, illetve a célzott kezelés megválasztására.
A beteg alapos kikérdezésén túl fizikai és laborvizsgálatra, továbbá neurológiai és képalkotó vizsgálatokra kerülhet sor. Így szóba jöhet röntgen, MR, CT, valamint elektrofiziológiai vizsgálatok (például EEG).
A fejfájás kezelése
Az alkalmilag jelentkező fejfájást elegendő lehet vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval kezelni, mely mellé jót tesz az alvás is. Ez különösen az elsődleges típusú tenziós fejfájásra igaz. A migrén speciális gyógyszeres kezelést igényel, mely gyakori jelentkezés esetén állandó gyógyszerszedést kíván meg, aminek elsődleges célja a rohamok megelőzése. A cluster fejfájásra szintén speciális gyógyszerek állandó szedése javasolt.
Ezzel szemben a másodlagos fejfájás kezelése – az aktuális fájdalom enyhítésén túl – elsősorban az alapbetegség kivizsgálására és gyógyítására irányul. Mindezekből is látható, hogy a rendszeresen visszatérő fejfájásra nem szabad legyinteni, az mindenképpen szakorvosi kivizsgálást igényel.
