A csukló betegségei – mire érdemes odafigyelnünk?

Tudatos odafigyeléssel könnyedén megelőzhetjük a csukló intenzív megterhelésével járó mozgásformák hatására kialakuló komolyabb sérülések és elváltozásokat.

Egyes tevékenységeink között akadnak olyanok, amelyek a kéz, az alkar és a csukló egyoldalúterhelésével járnak – ilyen többek közt a számítógépezés, egyes sportok, a zongorázás vagy a jegyzetelés –, melyek következtében a csuklóban nagyobb kockázattal alakulhatnak ki különféle elváltozások, amelyek aztán megkeserítik az ember mindennapjait. Milyen betegségek ezek, és mire érdemes odafigyelnünk?

A csukló mint testtájék a rövid kéztőcsontokat tartalmazza, és mint fontos ízületünk az alkart és a kezet kapcsolja össze a hozzájuk tartozó izmok, csontok, porcok, idegek és ínszalagok rendszerével együtt. A csuklóízület feszít és hajlít, távolít és közelít, valamint forgat, háromirányú mozgást biztosítva. 

A csukló csontjainak törése

Ha a csukló extrém terhelésnek van kitéve – mint például eleséskor vagy más sportsérülések bekövetkeztekor –, az azt alkotó csontok valamelyike könnyen eltörhet. Leggyakrabban a nyolc apró kéztőcsont egyike, a sajkacsont törik el. Ez többek közt azért veszélyes, mert az első vizsgálatok gyakran nem mutatják ki. 

A gyakori csuklótörés a csontritkulás egyik jele is lehet, ezért ilyen esetben érdemes ennek lehetőségével is számolni, különösen változó korban lévő hölgyek esetén, akik fokozottan veszélyeztetettek. Ismétlődő csonttörés esetén javasolható a csontsűrűség-vizsgálat, amelyből egyértelműen kimutatható a csontritkulás.

A csukló csontjainak kopása

A csuklócsontokban – más ízületi csontokhoz hasonlóan – is elindulhat a kopás folyamata. Különösen az olyan munkáknál, amelyek során a csukló egy bizonyos jellegű, folyamatosan ismétlődő terhelésnek van kitéve – mint például a szobafestők vagy a számítógépes munkát végzők esetén –, megnő a kopás esélye. Ez a betegség intenzív fizikai igénybevétel esetén akár egészen fiatal korban is jelentkezhet a kétkezi munkások vagy akár sportolók körében. Kopás esetén a fájdalom rendszerint a csuklónak a kézhát felőli oldalán, közepén jelentkezik. Az ízület ilyenkor begyullad, és ennek következtében jelentősen csökken a fogó- és markolóerő, nehezítetté válik a kézírás. 

Ilyenkor a porcerősítő készítmények szedése, a fizioterápia, csuklótámasz és a fájdalomcsillapítók szedése ajánlott.

Ínhüvelygyulladás

Számos kellemetlenséggel járó betegség az ínhüvelygyulladás, amelynek oka az extrém ízületi túlterhelés. Ez a kopáshoz hasonlóan leginkább akkor fordul elő, amikor a csukló egyoldalú, tartós igénybevételnek van kitéve, például ha az sokszor és hosszan számítógépezik, jegyzetel, vagy esetleg olyan hangszeren játszik valaki, ami megterheli a csuklóízülethez tartozó ínszalagot. 

Az ínhüvelygyulladás tünetei a csukló hátoldalán jelentkeznek, amelynek jele:

  • először szúró fájdalom,
  • majd kellemetlen duzzanat,
  • tipikus ropogó hang az ínszalag felett,
  • nyomásérzékenység,
  • valamint a kéz fogóereje is nagy mértékben csökken.

Javasolt gyógymód:

  • a beteg csuklót kezdjük el mihamarabb pihentetni,
  • javasolt stabilizálóval rögzíteni
  • szükség lehet gyulladáscsökkentő készítmények szedésére is.

Magának az ízületnek a gyulladását okozhatják autoimmun eredetű betegségek is, ilyenkor speciális gyulladáscsökkentők szedése szükséges, melyek az alapbetegséget kezelik. 

Csuklóalagút szindróma

A csuklóban lévő kéztőcsontok és a felettük lévő kötőszövetes szalag együttesen egy apró „alagutat” képeznek az ízületben, amelyen az idegek futnak keresztül. Amennyiben az itt áthaladó ideget tartósan nyomás éri, az ujjakban érzészavar és zsibbadás, idővel akár az egész karra kisugárzó erős fájdalom, majd fogásképtelenséggel járó izomgyengeség alakulhat ki . Ez a betegség a csuklóalagút-szindróma, amely leginkább a nők és az idősek körében gyakori.

A szindróma kialakulásának okai közt szerepelhet:

  • a pajzsmirigy alulműködése,
  • genetikai hajlam,
  • az ízületi folyadék felszaporodása (gyulladás következtében),
  • terhesség,
  • cukorbetegség,
  • folyamatos gépelés,
  • vagy egyéb olyan tevékenység – esetleg sport –, amely megterheli az inakat.

Fontos, hogy a szindróma kialakulásának okával tisztában legyünk, hiszen ezeknek tudatában választható ki a megfelelő kezelési mód is.

  • A beteg csuklót sínben vagy speciális csuklótámasszal kell rögzíteni és pihentetni, amennyire csak lehet.
  • Gyulladáscsökkentők alkalmazása is szükségessé válhat. 
  • Olykor a műtét jelenti a megoldást, amelynek során az ideget felszabadítják a külső nyomás alól.
  • A fájdalom megszűnése után gyógytorna.

Ciszták és ganglionok

Nem közismert, de a csuklóízületen is keletkezhetnek ciszták, azaz folyadékkal teli kis hólyagok. Kialakulásuk oka ismeretlen, és néha maguktól fel is szívódnak. Kellemetlen érzést, enyhe fájdalmat és fogási gyengeséget okozhatnak.

A ganglionok olyan tokkal borított ízületi tömlők, amelyekben besűrűsödött ízületi folyadék halmozódik fel. Nőknél, sőt kamasz lányoknál gyakori jelenség. Leginkább a csuklóháton jelentkezik, mérete és kialakulásának folyamata (hirtelen vagy fokozatos) változó. Megjelenése bőr alól kidudorodó, ruganyos, jellemzően elmozdítható dudor, mely lehet fájdalommentes, azonban fájhat és feszülhet is. Ha nagy méretű, akár akadályozhatja is az ízület normális működését. Kialakulásának oka nem pontosan ismert; belejátszhat az egyoldalú túlterhelés is.

Jellemzően gyulladáscsökkentőkkel kezelik; amennyiben ez a terápia nem elég hatásos, akkor a ganglion műtéti úton távolítható el.